Október 20-án, szombat hajnalban indult el a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Külön öröm, hogy az Európai és a Japán Űrügynökség által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.
Az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA-támaszpontról magyar idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor.
A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz.
A szükséges hajtóanyag-mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök kilenc gravitációs hintamanővert is beleiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának. A manőverek a BepiColombo esetében előbb a Föld, majd kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal a Merkúr saját gravitációs terét használják ki.
A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel. A Merkúr átlagtávolsága egyébként a Földtől 48 millió kilométer, így a Marsnál is jóval közelebb van hozzánk – a vörös bolygó marsközelben is nagyjából 55 millió kilométerre van.
Az űrszonda segítségével a kutatók választ keresnek arra, hogyan nézhetett ki a szoláris felhő a Naprendszer kialakulása előtt, milyen volt az összetétele, valamint milyen folyamat eredményeként alakulhatott ki a bolygórendszerünk.
Emellett szeretnék tisztázni azt is, hogy miért magasabb a Merkúr sűrűsége, mint a többi kőzetbolygóé, milyen arányban szilárd vagy folyékony a Merkúr magja, és hogy tektonikusan aktív-e a bolygó.
Ez is érdekelhet:
A Naprendszer legföldszerűbb égitestje ismét meglepett minket
A Titán több szempontból is hasonlít a bolygónkra – most egy újabb Föld-analógiával bővültek az ismereteink.
(forrás: MTA, ESA, Phys.org)
