Akkor is szükség volt a légi növényvédelemre, amikor drónokról még nem is álmodtunk.
Két szántóföld vagy gyümölcsös között volt az ideiglenes repülőterük, folyamatosan települtek egyik helyről a másikra, és brigádokban dolgoztak az ország minden részén. Egykoron mintegy háromszáz légijármű, köztük rengeteg Kamov helikopter biztosította az országban a légi növényvédelmet.
Hogyan működött a Repülőgépes Szolgálat? Milyen szerepet játszott a hazai növényvédelemben a Kamov 26-os? Hogyan használták a típust szántóföldek felett, és a szőlőhegyek lankáin? Miért volt nehéz megtalálni a nyolcvanas években a kukacbombázó váltótípusát? Mindez kiderül a Légiközlekedési Kulturális Központ videójából.
Ez is érdekelhet:
A hajtómű jár, vagy az utasok úsznak – Hogy lehet elég két hajtómű az óceán feletti repülésekhez?
Tizenegy évenként egyetlen hiba?
