Spoiler: nem véletlenül csíkos a zebra, és a színei sem véletlenek.

Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a kutatók, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból.  A kérdés tehát az,

miért csíkos a zebra?

A kérdésre egyébként több elmélet is született. Az egyik szerint a csíkos mintázat például a ragadozókkal szembeni védekezést segíti, míg egy másik szerint a zebrák hőszabályzásában játszik szerepet. A legelfogadottabb hipotézis szerint a fekete-fehér csíkok védenek a csípésükkel álomkórt okozó cecelegyek ellen – ezt pedig az ELTE kutatói igazolták is a 2012-es tanulmányukban:

Magyarországi terepkísérletek során kimutatták, hogy a polarizálatlan fényt visszaverő fehér szőrű lovak sokkal kisebb mértékben vonzzák a polarotaktikus bögölyöket a fényt erősen polarizáló sötét (barna, fekete) szőrű lovaknál. A vérszívásukkal veszélyes betegségek kórokozóit terjesztő bögölyök részben a szőrzetről visszavert fény polarizációja alapján keresnek gazdaállatot. A zebrák fehér/fekete csíkjai gyengén/erősen poláros fényt vernek vissza, így a zebrák bögölyökre kifejtett vonzó hatása valahol a fekete és fehér lovak vonzóképessége között volt várható.

Kimutatták, hogy minél keskenyebbek a zebracsíkok, annál kevésbé vonzóak a bögölyök számára, továbbá azt is megállapították, hogy egy, a polarizációirányban csíkos, de máskülönben homogén szürke céltárgy annál kevésbé vonzó a polarotaktikus bögölyök számára, minél vékonyabbak a polarizációs csíkok – ez jól mutatja, milyen fontos szerepet játszik a fénypolarizáció is a csíkos kültakarójú gazdaállatok bögölyvonzó-képességében. És kiderült az is, hogy a zebrák csíkjainak vastagsága abba a tartományba esik, ahol gyakorlatilag már alig vonzzák a bögölyöket. Ezek alapján a zebracsíkos kültakaró egyik jelentősége az, hogy távol tartja a cecelegyek mellett a polarotaktikus bögölyöket is, amelyek különféle kórokozók terjesztése mellett jelentős vérveszteséget és további károkat okoznak azzal is, hogy fájdalmas csípésükkel zaklatják a táplálkozó patásokat.

„Tehát a cecelégy- és bögölytámadások, s talán más vérszívó kétszárnyúak elkerülése az egyik fő oka annak, hogy az eredetileg sötét szőrű zebrák az evolúció során fehér csíkokat fejlesztettek ki”

– állt az egyetem hivatalos közleményében.

Az ELTE kutatói pedig most négy terepkísérlet során ellenőrizték és igazolták, hogy a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja hőérzékelésüket, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó vérereket, a „a bögölyök pedig megtanulhatják, vagy genetikailag kódoltan eleve tudják, hogy nem érdemes csíkos vagy foltos kültakarójú gazdaállatokon vérszívással próbálkozniuk”.

(Forrás: ELTE, MTI, fotó: Getty Images, Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Rejtélyes alakzatok jelentek meg a Szaturnusz gyűrűin

Valami történik a Szaturnusz gyűrűivel és nem tudni, mi és miért.

Nem is sárgaborsóból készül a sárgaborsó-főzelék, sőt nincs is olyan növény, hogy sárgaborsó

Szembejött a valóság az iskolás évek legemblematikusabb menzáskajával kapcsolatban.

Van egy hely a Földön, ahol szinte megállás nélkül villámlik

A villámlások olyan erőteljesek, hogy nappallá változtatják az éjszakai égboltot.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában