Az ónos eső (vagy ólmos eső) az egyik legcsalókább téli csapadékfajta, mert első pillantásra egyszerű esőnek tűnik, valójában azonban komoly veszélyeket rejt (rossz esetben csont- és autótörést). Akkor alakul ki, amikor a magasban hulló hópelyhek egy melegebb légrétegen áthaladva esővé olvadnak, majd a talaj közelében ismét fagypont alatti levegőbe érkeznek. Ettől még nem fagynak meg azonnal, hanem csupán túlhűlt vízcseppekként hullanak a felszínre, amint azonban úttesthez, járdához, fához, vezetékhez vagy igazából bármihez érnek, azonnal jéggé fagynak. Ez a halmazállapot-változás egyébként igen gyorsan zajlik le: az esőcsepp földet érésekor bekövetkező ütközés indítja el a víz megszilárdulásának folyamatát, aminek hatására mindent beborító vékony jégpáncél alakul ki.

Tehát az ónos eső elnevezése kicsit félrevezető, hiszen nem arról van szó, hogy a felhők ónnal vagy ólommal teli cseppeket zúdítanának ránk. Valójában a jelenség lényege az a vékony, áttetsző jégpáncél, ami mindent beborít ilyenkor, mintha valaki folyékony ónnal öntött volna le például a fákat.

Ez a vékony, üvegszerű jégréteg szinte láthatatlan, ezért különösen alattomos. Az utak és járdák pillanatok alatt életveszélyesen csúszóssá válnak, a növényzet és a villanyvezetékek pedig a ráfagyó jég súlya alatt könnyen megsérülhetnek, vagyis az ón nélküli ónos eső nemcsak egy kellemetlen időjárási jelenség, hanem az egyik legkomolyabb téli kockázat is.

(Forrás: Wikipédia, fotó: Kormanyhivatalok.hu)

Ez is érdekelhet: