Egy tolatásvezető és egy kocsirendező hibázott, elszabadult tíz személykocsi, hangosbemondón figyelmeztették az embereket, hogy meneküljenek a vágány mellől és mögül.
Budapest mai városszerkezetében igazán központi helyen vannak a vasúti fejpályaudvarok. A legrégebbi közülük a Nyugati: elődje, a Pesti indóház már a 19. század közepén is létezett, onnan indult 1846-ban az ország első vasútvonala, Vácig. A ma ismert gyönyörű csarnok – amelyet a közhiedelemmel ellentétben nem Gustave Eiffel tervezett, a csarnokszerkezetet az irodájában dolgozó Seyrig Theofil tervezte – 1877-ben nyílt meg, kicsit északabbra a lebontott indóháztól, az ugyanis az időközben kijelölt Nagykörút vonalába esett.
Azóta nemcsak a Nagykörút készült el, hanem a nagykörúti villamosvonal is, amely Európa legforgalmasabbja, napi több mint 300 ezer utassal. Az utasoknak alig néhány tíz métert kell sétálniuk, hogy átszálljanak a vonatról a villamosra vagy a villamosról a vonatra – 1962-ben viszont véletlenül még ennél is közelebb került egy vasúti kocsi a villamossínhez.
1962. október 4-én kora reggel futott be a Nyugatiba a 2727-es számú tízkocsis szerelvény. Az utasok kiszálltak, a szerelvényt pedig áttolták a 6-os tárolóvágányra, ahol a tolatómozdony a kalauzkocsit a vonat addigi elejéről (a körút felőli oldalról) a másik oldalra csatolta, ugyanis a szerelvényt a Szolnok felé 16:40-kor induló személykocsihoz akarták csatlakoztatni.
A kalauzkocsit, más néven szolgálati vagy fékezőkocsit a mozdony után kellett kötni. Abban utazott a vonatkísérő, levelezővonatnál a levelező, ha pedig árut is szállítottak, akkor a kirakó is.
A tolatásvezető utasítása szerint a kocsirendező és a mozdonyvezető egy 411-es gőzmozdonnyal a 6-os vágányhoz gurult, hogy a kalauzkocsit és a tíz személykocsit betolja a negyedik vágányra. A tolatásvezető azonban evidensnek vette, hogy a kocsikísérő ellenőrzi majd, hogy a kalauzkocsi megfelelően összekapcsolódott-e a személykocsikkal – a kocsikísérő viszont csak az év januárjában lépett be a MÁV-hoz, nem volt elég gyakorlata, aznap ráadásul csak beugró volt.
1962, Budapest - a reversing train broke through the glass wall of Nyugati railway station, the last carriage landed on the Grand Boulevard. by u/Tommsy64 in hungary
A tolatásvezető zászlóval jelezte, hogy megkezdődhet a tolatás, a gőzös, előtte a kalauzkocsival és a tíz személykocsival elindult nagyjából egy kilométeres útjára a várócsarnok felé. Kb. 25 km/órás sebességre gyorsult, minden rendben volt – amíg az Élmunkás – ma: Ferdinánd híd – vonalában a mozdonyvezető fékezni nem kezdett.
A mozdony és a kalauzkocsi lassult, az előtte lévő tíz személykocsi viszont nem – kiderült, hogy nincsenek összekapcsolva a kalauzkocsival, ezért egyre távolabb kerültek tőle, és gurultak tovább a várócsarnok felé.
A közelben és a toronyban lévő vasutasok észrevették, hogy baj van, „megállj!” jelzéseket adtak a mozdonyvezetőnek, aki állóra is fékezett, a hangosbemondóba pedig többször bemondták, hogy a négyes vágány mellett, illetve a baknál (a sínpár végén lévő ütközőnél) vigyázzanak az utasok. Bizonyára ennek köszönhető, hogy nem történt tragédia:
a tízkocsis szerelvény 14:21-kor kitörte a bakot, majd a várócsarnok üvegfalát, a mögötte lévő tartóoszlopot, az első kocsi lefutott a lépcsőn, és a Lenin körút járdáján áthaladva az úttestre lógva állt meg. A kocsi vége 14 méterre volt az üvegfaltól.
Mindez forgalmas időszakban, csütörtök délután történt, csoda, hogy a baleset nem követelt halálos áldozatot, egy sérültje volt, a csepeli P. Jenőné, akit elsodort a szerelvény. Akkori szinten jelentős, 800 ezer forintos anyagi kár jelentkezett.
A nyomozás a tolatásvezető és a kocsirendező felelősségét állapította meg: előbbi nem adott konkrét utasítást a személykocsik és a kalauzkocsi összekapcsolására, és nem is ellenőrizte azt, fékpróbát sem végzett, utóbbi pedig nem kapcsolta össze a kocsikat.
A bűnösöket az 1963-as ítélet egy, illetve két év börtönbüntetésre ítélte, utóbbit később szintén egy évre enyhítették, az amnesztiarendelet miatt végül nem kellett börtönbe menniük.
Ez is érdekelhet:
1975 óta rejtély, tényleg lelőtték-e a Malév bejrúti járatát 60 emberrel és több láda furcsa rakománnyal a fedélzetén
Fegyverszállítás, csak az utaslistán szereplő delegáció, polgárháborús úti cél, titkosított dokumentumok a világ legnagyobb, részletes vizsgálat nélküli polgári légi katasztrófájának történetében.
Zuglói Malév-katasztrófa: Amerikától elkobzott géppel csajozó pilóták okozták 30 ember halálát
Sorozatos szabályszegések vezettek a Malév első balesetéhez.
Eltitkolták, hogy nem Malév-pilóták vezették a Malév 1977-ben lezuhant repülőgépét
A kapitány csak okosba’ kapott repülési engedélyt, a katasztrófához viszont műszaki hiba is hozzájárulhatott. A Bukaresttől negyven kilométerre történt balesetben 29 ember halt meg.
