Az 557 kilós Schiaparelli vasárnap kezdte meg a három napig tartó leszállási hadműveletét azért, hogy élet után kutasson a vörös bolygón. A tervek szerint már a Mars felszínén kéne bóklásznia, viszont a szonda nem adott jelet magáról.
Noha minimális az esély rá, az Európai Űrügynökség szakemberei még bíznak abban, hogy csupán a kapcsolat szakadt meg, és a Mars pályájára állított műholdak észlelni fogják az egységet. Amennyiben a Schiaparelli biztonságosan landolt, pár napig ott hagynák a vörös bolygó felszínén, hogy adatokat gyűjtsön a légkörből, amíg le nem merül az akkumulátora.
A Schiaparelli lett volna az első olyan európai kutatóeszköz, amely sikeresen leszáll a Marson.
Már egyszer próbálkoztunk 2003-ban, de a Beagle 2-vel megszakadt a kommunikáció, miután a felszínen landolt.
A Beagle 2 fő feladata hasonlóan életnyomok keresése lett volna – végül 2015-ben a NASA Mars Nreconnaissance Orbiter felvételein sikerült kiszúrni a szondát, amely épségben volt. A kapcsolat valószínűleg azért szakadt meg vele, mert a napelemek nem nyíltak ki. De az egy jóval kisebb költségvetésű és „amatőrebb” projekt volt, mint a jelenlegi, amelybe az európai űrhivatal és az orosz partner együtt kb. 2,3 milliárd eurót fektetett bele.
FRISSÍTÉS:
Az Európia Űrügynökség időközben bejelentette, hogy a landolás sikerült, így semmi akadálya annak, hogy megkezdődjön az ufóvadászat.