Korábban azt gondolták, hogy az univerzum végső pusztulása tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlva következik be, ám a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem három professzorának, Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus közös kutatását ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál arról ír, hogy

a világegyetem ennél sokkal hamarabb semmisülhet meg: friss számítások alapján már tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva bekövetkezhet a vég.

A szakemberek a leghosszabb életű csillagmaradványok, a fehér törpék végső kihunyását vizsgálták, és ehhez a Stephen Hawking nevét viselő, elméleti úton levezetett sugárzási folyamatot vették alapul – a Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak rendkívül lassan részecskékre és sugárzásra bomlanak, és ez a jelenség tette lehetővé annak kiszámítását is, mikor szűnhetnek meg végleg a fehér törpék.

A kutatás arra is rámutatott, hogy ez a sugárzási folyamat elméletileg más, gravitációs térrel rendelkező objektumokra is érvényes lehet. Számításaik szerint pedig egy ilyen test/tárgy elpárolgásának időtartama kizárólag a sűrűségétől függ.

Az emberiségnek azonban nem kell túlságosan aggódnia az univerzum megsemmisülése miatt, a Nap ugyanis körülbelül egymilliárd év múlva annyira felforrósodik, hogy lakhatatlanná teszi a Földet. Mintegy nyolcmilliárd év múlva pedig olyan mértékben kezd majd tágulni a központi csillagunk, hogy felfalja addigra már kopár és élettelen bolygónkat

– ez tehát jóval korábban bekövetkezik, minthogy a Hawking-szerű sugárzás bármilyen érzékelhető hatást gyakorolna a világegyetem egészére.

(Forrás: Phsy.org, MTI, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: