Még februárban azzal állt a NASA a világ elé, hogy felfedezett valamit a Naprendszeren kívül, valamit, ami nagyon jelentős – emiatt pedig össze is hívtak február 22-ére egy nyilvános sajtótájékoztatót New Yorkban. A tudományos világ nagy lázban égett, az amerikai űrhivatal szakemberei pedig az ominózus napon bejelentették, hogy a tőlünk 40 fényévre található ultrahideg vörös törpe, a Trappist–1 körül hét Föld-szerű bolygó kering. Bumm.

A csillagászok már jó ideje szemmel tartották a naprendszer vörös törpéjét, valamint a körülötte keringő bolygókat. A tudósok a Hubble űrteleszkóp segítségével vizsgálták többek között a bolygók felszínét érő ibolyántúli sugárzás mértékét,

ugyanis az UV-sugárzás hidrogénre és oxigénre bontja a vízmolekulákat, és olyannyira felmelegítheti a légkört, hogy a részecskék távozhatnak a bolygóról.

Így ebből a vizsgálatból könnyű fényt deríteni arra, hogy mennyire stabil egy bizonyos bolygó légköre, valamint hogy mennyi vizet veszít.

A Trappist–1 és szép családja

A tudósok három hónapon át figyelték a bolygókat, és megállapították, hogy a csillaghoz legközelebb keringő Trappist–b és Trappist–c is legalább 20 földi nagyságú óceánt veszített már el az eddigi 8 milliárd év során, így nem valószínű, hogy még lehet rajta víz.

A d, e, f, g és h jelzésű planéták viszont jóval kevesebb vizet veszítettek, így nagyon is elképzelhető, hogy vannak még tartalékok a felszínen – ezek közül főként e, f és g jelzésű bolygók érdekesebbek a számunkra, ugyanis ezek keringenek az úgynevezett „lakható zónában”. Bár tegyük hozzá: mivel nem tudjuk, pontosan milyen idősek a bolygók, és alapból mennyi víz volt rajtuk, mindez csak (tudományos) találgatás.

A NASA fantáziarajza az egyik nagy „reménységről”, a Trappist–f-ről

Ugyanakkor azt elmondhatjuk – amit hasonló esetben sokszor el szoktunk –, hogy van némi esély rá, hogy élet legyen a tavaly felfedezett Föld-szerű bolygók némelyikén. Van rá esély, ugyanakkor még így sem túl sok. Mert bár az általunk ismert (földi) élet nélkülözhetetlen feltétele a víz (és a szén), ez még önmagában nem biztos, hogy elegendő lehet az élet kialakulásához. Főleg, hogy magyar és harvardos kutatók is arra jutottak nemrég, hogy a bolygórendszer nem igazán alkalmas arra, hogy életnek adjon otthont.

Ezt olvastad már?

Az univerzumunk nem épp olyan, mint amilyennek a képeken látjuk

A legtöbbször megtévesztés áldozatai vagyunk, de ez talán nem is olyan nagy baj.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az Apple csendben megoldotta az iPhone és az Android közötti kommunikáció legnagyobb hibáját

Svájc új szuperfegyvere: 27 méteres gödör, 1879-es technológia és egymillió ellátott otthon

Hatalmas Rolls-Royce-ot kapott a Közlekedési Múzeum

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Jönnek vissza a V8-as motorok az F1-be. Mit gondolsz erről?
70% Végre! Minél előbb, annál jobb!
26% Ettől nem lesz izgalmasabb a bajnokság, de ártani nem fog.
4% Szerintem rossz döntés.
Újjászületik Budapest egyik ikonikus épülete, különleges lakóház lesz belőle
Hirdetés