Tökéletes karácsonyi ajándék a gyereknek, vagy érett gémereknek is ajánlható virtuális kaland? Kipróbáltuk a Sony első Csodakönyvét.

Bármennyire is szerette volna a japán gyártó, a nemzetközi sajtó nem igazán törte magát, hogy a Wonderbook-kal foglalkozhasson. Épp ezért ezúttal indokolt az alapoknál kezdeni. Mi is ez az egész? Egy olyan könyv, ami a Playstation Eye-kamerának és a Move-irányítónak segítségével életre kel, és szó szerint magát a játékost helyezi a kaland középpontjába. A sorozat első darabja a Book of Spells alcímű könyvecske, mely a Harry Potter-univerzumba repíti el a könyvtárszakos gémereket. Elővesszük a legdurvább antigémer konyhanyelvet, hogy a totális laikusok számára is érzékeltethessük az élményt.

A kamerát helyezd el a tévé elé, fogd a kezedbe a Move-kontrollert (az a bigyó, ami úgy néz ki, mint egy fagyi és egy bizarr szexuális segédeszköz keresztezése), rakd a könyvet magad elé a szőnyegre, majd told be a Wonderbook lemezét a Playstation 3 szórakoztató rendszerbe (fekete doboz kinézetű egység a tévé mellett)! A teendőket egyébként a program egy terjedelmes bevezetőben is a szádba rágja, így hibázni majdhogynem lehetetlen. Ha ezzel végeztél, nincs más dolgod, mint csodálkozva figyelni, ahogy a képernyőn a csodakönyvből mindenféle dolgok repkednek kifelé a kezedben lévő varázspálca suhintásai nyomán.

Csillogó felszín…

Még ki sem nyitottuk a Wonderbookot, de már egyértelmű volt számunkra, hogy a Sony nem sajnált sem pénzt, sem időt a Book of Spells kidolgozására. Igaz, a sztori – ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről – csak alibi egy jó kis varázsolgatáshoz: A Roxfort varázslóképző iskola elsőéves diákjaként a könyvtárban a kezedbe akad egy rég elfeledett tankönyv, melynek segítségével varázsigéket tanulhatsz meg, jópofa történeteket mesél neked a szerző, majd a megszerzett tudást különböző játékokban kell kamatoztatnod.

A játék kidolgozásában főszerepet játszó J. K. Rowling neve a garancia arra, hogy az élmény kellemesen ismerős legyen minden Harry Potter-rajongó számára. A program ráadásul teljes magyar nyelvű támogatást kapott, ami azt jelenti, hogy nem csak a feliratok, hanem a narráció és a párbeszédek is a nyelvünkön szólalnak meg. Megfelelő fényviszonyok között játszva a kamera minimális késéssel és nagy pontossággal ismeri fel a könyvön látható ábrákat, az eredmény pedig igen látványos. Akinek minden vágya volt tehát, hogy a PS Vita által megvalósított „kiterjesztett valóságot” nagygépen is megtapasztalja, annak eljött az ideje. Minden adott tehát ahhoz, hogy a szobamágusok felejthetetlen órákat töltsenek a könyv előtt hadonászva.

… gyermeteg belső

Itt egy tény, amivel nem érdemes vitatkozni: sem a Microsoft, sem a Sony nem tudott igazi áttörést elérni mozgásérzékelős kiegészítőivel. Emlékezzünk az előző generációs – egyszer nagyot csattanó, aztán nyomtalanul eltűnő – Playstation EyeToy nevű okosságra! Az is megpróbálta felállítani a fotelből a gémereket, de csak egyszer sikerült neki, aztán masszív érdektelenségbe fulladt. Itt lenne már az ideje tudomásul venni, hogy a gaming ülősport. Ezzel a kitétellel most a Wonderbook próbálja meg felvenni a harcot, de a harc kimenetele már most borítékolható – kiváltképp, ha a játék az érett játékosok figyelmére pályázik. Tizennégy éves kor fölött ugyanis a Book of Spells nem képes tíz percnél tovább lekötni a figyelmet.

Hiába működik jól a koncepció, hiába birkózik meg a technika sikeresen a kiterjesztett valóság – eddig – problémás műveletével, ha a program igazából nulla kihívást prezentál a könyvet lapozgató felnőtt számára. Feladataink kimerülnek a pálcamozdulatok begyakorlásában, majd ezek alkalmazásában, ami egészen egyszerűen nem éri el egy tapasztaltabb felhasználó ingerküszöbét. Az egész körítés az ifjúsági jellegre erősít rá; a varázsigékhez kapcsolt történetek nagyon aranyosak a szó infantilis értelmében, és a narráció is vigyázó szülőként markolássza a játékos kezét. Épp ezért teljesen jogosan éreznéd hülyén magad, ha a párod arra nyitna rád, hogy a tévé előtt a könyvvel és a fagyikontrollerrel a kezedben torkod szakadtából üvöltöd, hogy „vingardium leviósza”.

Siker vagy bukás?

A Wonderbook – legyen bármennyire is innovatív és igényes – nem hiába szembesült a videojátékos szaksajtó viszonylagos közönyével. A játék fő problémája két tényező pusztító kölcsönhatásában érhető tetten. A célcsoport ugyanis finoman szólva sem egyezik a videojátékos közönség fizetőképes rétegével, miközben a Book of Spells élvezetéhez szükség van bizonyos ráfordításokra. A teljes pakk – ami tartalmazza a könyvet, a programot blu-ray lemezen, illetve a kamerát és a Move mozgásérzékelős kontrollert – a Sony szerint 27 990 Ft-ba fáj, és hiába találhatunk ilyen csomagot az interneten már 18 ezer Ft körüli összegért, ez még mindig bő hatezer forinttal drágább, mint egy átlagos új játék ára. (A Move-tulajdonosoknak természetesen elég az alapjátékot és a könyvet tartalmazó csomagot megvenniük.)

A Sony mindenesetre optimista; már most tudvalevő, hogy további epizódok is gazdagítják a sorozatot, köztük egy nyomozós és egy dinoszauruszos epizód, illetve egy a Disney világában játszódó részről is lehetett már infókat elcsípni. Tény, hogy aki egyszer megvette a kiegészítőket, annak ezután már csak a csökkentett áron piacra bocsátott újabb lemezeket kell megvennie, de a célcsoport elhibázott megválasztása miatt mi szkeptikusak vagyunk a projekt elsöprő sikerével kapcsolatban.

Summa summarum

Mivel nem tehetünk három pecsétet cikkünk végére, ezért ezúttal kénytelenek vagyunk kicsit magyarázkodni a végső értékelés miatt. Először is: azokat a playereket, akik maguknak szeretnének valami játszani valót a téli hónapokra, a Wonderbook első kötetét nem tudjuk ajánlani. A dolgot némileg árnyalja, ha egy megveszekedett Harry Potter-rajongóról van szó, mert ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Book of Spells vállalható interpretációja a nagy sikerű varázsvilágnak, de a játékosnak ebben az esetben is átlagon felüli gyermeki ént kell magában őriznie a játék élvezetéhez.

A Wonderbook azoknak tökéletes választás, akik tíz év körüli (plusz-mínusz négy év) csemetéknek keresnek karácsonyi ajándékot. A játék ebben az esetben nem más, mint az ünnepi ajándékok valóságos favoritja, melynél jobbat idén keresve sem lehetne találni. Fiatal (Playstation 3-tulajdonos) apukák tehát nyugodtan elfelejthetik a fenti sirámokat, hiszen ezzel az ajándékkal jó néhány hónapra hálás angyalkát tudnak varázsolni egy megátalkodott ördögfiókából is.

Mivel értékeljük a míves kidolgozást és a Wonderbook első részébe fektetett rengeteg munkát, ezért cikkünket is ezzel az ajánlással és a jóindulatú négy csillaggal zárjuk.

Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
A Bang & Olufsen történetéhez
A diavetítő feltámadásához

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A világ legvékonyabb spagettije szabad szemmel láthatatlan, viszont kiváló kötszer készülhet majd belőle

További cikkeink a témában