A műholdak élettartamára és röppályájára, a rádiósugarak kiterjedésére is hatással lehet.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott különböző globális meteorológiai adatokat és modelleket összefogó adatokhalmazok vizsgálta során, hogy a légkörnek a földfelszíntől számított második rétege, az úgynevezett sztratoszféra 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években. Ennek oka elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis
a szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra.
Tanulmányukban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a sztratoszféra 2080-ig akár további 1,3 kilométernyit zsugorodhat, ha akadálytalanul tovább növekszik az emisszió mértéke – ez 3,7%-os csökkenést jelent a sztratoszféra 1980-2018 közötti átlagos vastagságához képest.
A zsugorodás hátterében valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátásnak a különböző légköri rétegekben eltérő módon jelentkező hatása áll. Míg az üvegházhatású gáz a troposzférában (ez a légkör legalsó szintje, a Föld felszínétől a sztratoszféráig húzódik) jelentősen hozzájárul a melegedéshez, a sztratoszférában épp ellenkező hatással bír: ott a lehűlést ösztönzi.
A szén-dioxid koncentrációjának növekedéséhez ugyanakkor hozzájárul az ózonréteg elvékonyodása is. A két tényező együttes hatásának következtében a sztratoszféra hőmérséklete az elmúlt három évtizedben három Celsius-fokkal csökkent.
A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás indikátorai közé be kellene vonni a sztratoszféra nagyságának változását is. Már csak azért is, mert a jelenségnek kézzelfogható következményei is lehetnek:
a légköri rétegek eltolódása hatással lehet a műholdak élettartamára és röppályájára, a rádiósugarak kiterjedésére és a globális helymeghatározó rendszerek, például a GPS-eszközök pontosságára.
Eközben...
(Forrás: NASA, MTI, fotó: Getty Images)