Volt, amelyik túl erős volt utcai autónak, volt, amelyik kétszáz fölött elszállt, a leggyorsabbnak pedig a tulajdonosa sem merte padlóig nyomni a gázt. Ritka sportautók, amelyek egy része jogosan merült a feledés homályába, néhány viszont megérdemelné, hogy a Ferrarival emlegessük egy napon. Fogjuk is.

  1. 10/10


    Tramontana R (2009)

    Az Ariel Atom és egy vadászrepülő keresztezéséből létrejött Tramontana R az egyik leglátványosabb sportautó, ami valaha készült. És az egyik legritkább is, hiszen a spanyol cég évente csak egy tucatot gyárt a V12-es Merci motorral szerelt, 720 lóerős és 325 km/h végsebességű autóból, amit az ötszázezer dolláros árcédula is tükröz.

  2. 9/10

    Lotec C1000 (1995)

    Mielőtt az arab sejkek elkezdték volna saját kezűleg szétgányolni a legszebb sportkocsikat, 1990-ben egyikük megkereste a Mercedest azzal a kéréssel, hogy építsék meg neki a világ leggyorsabb sportautóját. A cégnek szerencsére éppen volt egy erre alkalmas motorja (az 560 SEC 5,6 literes, ikerturbós V8-asa), valamint egy erre alkalmas tuningpartnere (a Lotec), az öt év múlva elkészült autó pedig 431 km/h végsebességével valóban a leggyorsabb utcai sportkocsi lett a világon. Bár 3,5 millió dollárjába került, talán maga a sejk sem hitte volna, hogy a Lotec tényleg megépíti neki a leggyorsabb kocsit: nagyravágyás ide vagy oda, 374 km/h-nál állítólag sosem mert vele gyorsabban menni.

  3. 8/10

    De Tomaso Mangusta (1967)

    Igazi olasz sportautó amerikai motorral. A Mangusta (mongúz) egy furcsa szóvicc miatt kapta a nevét, hiszen a Caroll Shelbyvel jó barátságot ápoló Alejandro de Tomaso úgy tervezte, hogy ez az autó váltja majd le a híres Shelby Cobrát. A trónfosztás végül meghiúsult, a Giorgetto Giugiaro fantáziáját dicsérő autóból pedig 1967 és 1971 között mindössze 401 darabot gyártottak, V8-as Ford motorokkal. Független felfüggesztésével, fogasléchajtásával, gyári klímájával és elektromos ablakemelőivel a Mangusta kifejezetten előre mutató autónak számított a maga idejében, gyenge stabilitása és rossz vezethetősége miatt viszont nem futott be igazán fényes karriert.

  4. 7/10

    Orca C113 (2003)

    Kevésen múlt, hogy a svájci szupersportautó nem lett ugyanolyan fogalom, mint például a csoki vagy az óra. A szuperkönnyű anyagokból, alumíniumból, magnéziumból és titániumból épített Orca 113-nak három változata készült, amelyek közül még a leglassabb C113 is 360 km/h végsebességre volt képes, a nyitott tetejű R113 pedig 2,5 másodperces gyorsulásával a leggyorsabb utcai autónak számított a maga idejében. Az Orca platform ennek ellenére megbukott, a tervezett 198 autóból mindössze hét prototípus készült el, az időközben a szomszédos Liechtensteinbe költöző cég pedig ejtette a projektet, és azóta már a Beck LM800-ason dolgoznak.

  5. 6/10

    Ferrari P4/5 by Pininfarina (2006)

    James Glickenhaus filmrendező és tőzsdemogul összesen négymillió dollárt áldozott rá, hogy a klasszikus 1967-es Ferrari 330 P3/4-et idéző kocsit készíttessen a Ferrari Enzóból. Az átalakítást az Enzót is tervező Pininfarina végezte, a végeredmény pedig annyira lenyűgözte Luca di Montezemolót, hogy engedélyt adott a Ferrari-logó használatára. A példátlan döntés több évtizedes hagyományt szakított meg, és megnyitotta az utat az egyedi tervezésű Ferrarik előtt, tehát a P4/5-öt nyugodtan nevezhetjük történelmi jelentőségű autónak.

  6. 5/10

    Mercedes–Benz CW311/Isdera Imperator 108i (1978/1984)

    Az autógyártók már a hetvenes években is szerették érdekes megoldásokkal feldobni a tanulmányautóikat, a ’78-ban bemutatott Mercedes CW311-et például periszkóppal szerelték fel, ami egyfajta korabeli tolatóradarként funkcionált. Mivel a Mercinek nem voltak további tervei a sirályszárnyas autóval, ezért engedélyt adtak az autó tervezőjének, Eberhard Schulznak, hogy saját néven kezdje meg az autó gyártását, így 1984-re elkészülhetett az első Isdera Imperator 108i, amiből 1993-ig összesen harminc darabot gyártottak.

  7. 4/10

    Gillet Vertigo (1994)

    A Gillet több mint húsz évvel ezelőtt, 1991-ben mutatta be az első Vertigo prototípust, amiből azóta is csak 25 darabot készítettek. Ezek közül egy Albert monacói herceg gyűjteményét gazdagítja, egy különleges, joystickkal irányítható változatot pedig a baleset következtében lebénult korábbi Forma–1-es pilóta, Philippe Streiff vezet. A Vertigót kezdteben Ford Cosworth, később Alfa Romeo motorokkal szerelték, a legutóbbi, .5 Spirit névre keresztelt modellt viszont már egy 4,2 literes V8-as Ferrari motor hajtja.

  8. 3/10

    Norman Timbs Buick Special (1948)

    Autóipari mérnöknek lenni azért jó, mert olyan verdát építhetsz magadnak, amilyet akarsz. Így tett Norman E. Timbs is, aki Indycar mérnökként ráadásul azt is pontosan tudta, mennyire fontos a jó légellenállás, és megtervezte a valaha készült egyik legszebb autót. Az egyedi kocsiba egy Buick Super 8 motor került, de voltak benne Mercury (kormány, fékek) és Ford (felfüggesztés, hátsó lámpa) alkatrészek is. A formatervet a korabeli versenyautók inspirálták, például az 1937-es Mercedes–Benz W25 Avus Stromlinie, aminek végsebessége megközelítette a 400 km/h-t. Az autó éveken keresztül a kaliforniai sivatagban rozsdásodott, majd 2002-ben egy gyűjtőhöz került, aki parádésan felújította a legendás Buickot.

  9. 2/10

    TVR Cerbera Speed 12 (1997)

    A brit TVR-nek nagy tervei voltak a Cerberával, ami eredetileg GT1-es versenyautónak készült, de a szabálymódosítások miatt már az elkészültekor elavultnak számított. Hogy mentsék, ami menthető, elkészítették az autó utcai változatát, ami ezer lóerős motorjával és mindössze ezer kilogrammos tömegével a gyártó szerint a McLaren F1-et is felülmúlta. Furcsa módon a Cerbera vesztét éppen elképesztő teljesítménye okozta: Peter Wheeler, a TVR akkori tulajdonosa egy próbakör után belátta, hogy az autó tulajdonképpen vezethetetlen, és visszamondta az addigi megrendeléseket. Az utcai változatok alkatrészeit később a brit GT bajnokságban versenyző, lebutított Cerberákban használták fel, így mára összesen egy modell maradt meg épségben a 390 km/h végsebességű utcai versenyautóból.

  10. 1/10

    Vector W8 (1989)

    Amíg a Zaporozsecnél csak pletyka volt, hogy a T34-es tank indítómotorját szerelték bele, a sokak által az első amerikai szupersportautónak tartott Vector W8 építésénél valóban használtak haditechnikát: az alkatrészek egy része Abrams M1-es harckocsiból valamint F16-os és F18-as vadászgépekből származott. Az autóban emellett volt egy Knight Riderből ismert boost gomb is, amely néhány másodpercre 700 lóerőre emelte a V8-as Chevy Small Blockkal szerelt autó 625 lóerős teljesítményét. Bár a W8 elméletben 330 km/h sebességre volt képes, a csapnivaló aerodinamika miatt (a gyártó előzetesen nem tesztelte szélcsatornában a karosszériát) már 200 km/h környékén is életveszélyes volt a vezetése, nem csoda, hogy mindössze 17 elkészült példány után 1993-ban végleg felhagytak a gyártásával.

    Az autót megálmodó Gerald Wiegert viszont nem nyugodott bele a bukásba, és néhány éve megépítette a Vector WX8-at, amelynek teljesítménye minden képzeletet felülmúl: a tízliteres turbófeltöltős motorral szerelt autó végsebessége állítólag 480 km/h körüli, a teljesítménye pedig a kétezer lóerőt is elérheti.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Életmód

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon