Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét. Ezeket tervezik:

• a lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költségeinek az évben 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13,4 millió forint) lehet leírni a személyi jövedelemadóból;
• a munkájuk miatt ingázók adókedvezményét kilométerenként 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap (ennek a célja, hogy ne sújtsa az üzemanyagok árának 2021-ben kezdődő klímavédelmi emelése azokat, akik nem tudják nélkülözni az autót a munkájukhoz);
• 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a vasúti közlekedést;
• 7,5 euróról 13,03 euróra emelik a belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót;
• 33, illetve 42 euróra emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árára rakodó különadót.

A terv szerint az intézkedések legkésőbb 2020 második negyedévében érvénybe lépnek, de továbbiak is várhatók, például nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszert vezetnének be: a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz juthatnának, a tonnánkénti ár 2021-ben 10 euró lenne, ami 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.

Szakértők, klímavédelmi aktivisták és ellenzéki pártok elégtelennek tartják a kormány kezdeményezéseit, a kormánypárt szerint viszont politikailag ez az elérhető maximum, de ígérik, hogy folyamatosan figyelik majd az intézkedések hatását, és változtatnak, ha veszélybe kerül a kibocsátás-csökkentési cél teljesítése.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)