Gazdaságilag életképes, csökkenti a globális felmelegedés hatásait, és igazán természetes.
Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját – vélik az Oxfordi Egyetem kutatói. A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat. Amikor ezt a folyamatot hasznosítják az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítására, azt újravadonosításnak nevezik. A folyamat felhasználható egy ökoszisztéma mássá alakítására, amikor egy kívánatosabb állapotot akarnak létrehozni. Ezt nevezik megafaunális ökoszisztéma tájalakításnak.
A füves ökoszisztéma, az úgynevezett mamutsztyeppe – amely a pleisztocén földtörténeti korban létezett –, eltűnt, amikor a nagy növényevők, köztük a gyapjas mamutok kihaltak. A lovak és a bivalyok átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelik a földet érő, visszaverődő napsugárzás mennyiségét. A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit és késleltetik az örökfagy – permafroszt – olvadását.
Az Északi-sark már változik, és gyorsan. A semmittevés azt jelenti, hogy teret adunk a gyors, visszafordíthatatlan változásoknak. Bár az északi-sarki öko-tájépítés tudományát még nem igazán tesztelték, benne van a lehetőség a dolgok jelentős megváltoztatására, komolyan fontolóra kell venni a cselekvést a térség érdekében
– mondta Marc Macias-Fauria, a tanulmány vezetőszerzője.
Ez is érdekelhet:
Már létezik szennyező anyagokat felfaló falfesték
Amely ráadásul energiatakarékos és hőszabályozó.
