Az ökokatasztrófa a nyakunkon van, talán évtizedek, netán évek kérdése, hogy a nyugati civilizáció egyelőre csak inogó alappillérei visszafordíthatatlanul károsodjanak.

Túl nagy mértékben növekszünk, túl sokat fogyasztunk, túl sokat termelünk, a föld tartalékai pedig – mivel nem tudnak olyan ütemben újratermelődni, mint ahogy mi kiszipolyozzuk – egyre inkább fogyóban vannak. Ráadásul a világot évezredekre elárasztottuk műanyaggal, a légkört pedig üvegházhatású gázokkal. Az átlaghőmérséklet egyre inkább nő, a hőhullámok egyszerre olvasztják a sarki jeget, okoznak végeláthatatlan erdőtüzeket Szibériában, és sokkolják az óceánbeli ökoszisztémákat. Baj van, nem kicsi. De a disztópikus világkép folyamatos felvázolása helyett talán hatékonyabb az, ha teszünk is ellene valamit.

Persze nem mindenki áll ugyanolyan környezettudatossági szinten, és ha most sarkítani akarunk egy nagyot, azt mondanánk, hogy talán a férfiak lépéshátrányban vannak, főleg azok, akik egyedül vagy falkában élnek. Nekik szeretnénk most néhány tippet adni, amivel bizony földanya kedvére tehetünk, és sokadmagunkkal egy kicsivel szebb világot építhetünk.

De ne legyenek illúzióink: a környezettudatos életmód gyakorlása amennyire jól cseng, legalább annyira nehéz is. Az elsajátítása egy hosszú távú projekt, amely egyszer csak elkezdődik, de sosem ér véget. Csakis így érdemes felfogni – nem megy egyik percről a másikra, nem adják könnyen és ingyen.

Ha az ember csak havonta újragondol néhány dolgot az életében – amiről hajlandó lemondani, kompromisszumokat kötni és váltani –, az már önmagában hatalmas siker. Szóval mindig csak egy kis lépést tegyünk meg, de azt tartsuk, lehetőleg életünk végéig. Lássuk most egy listát azokról a pontokról, amelyek közül ha csak néhányat sikerül beillesztened a mindennapjaidba, akkor már jó úton haladsz egy környezettudatosabb élet felé.

Csökkentsd a műanyaghulladék mennyiségét

Lassan már a csapból is a műanyag folyik, értelmezzük szó szerint, vagy átvitt értelemben is, ugyanakkor nem hiába beszélünk róla annyit. A műanyag lebomlási ideje ugyanis fajtától függően akár több száz vagy ezer év is lehet – ez idő alatt pedig jó sok kárt tud okozni az élővilágban. Így amennyiben egy műanyag csomagolású termék elérhető papíros vagy üveges változatban, válasszuk az utóbbiakat. Ha fesztiválozunk, házibulit, szülinapi zsúrt tartunk, vagy csak kimegyünk a városban, mondjunk nemet a szívószálra.

A legtöbb műanyagot talán a zacskók és a palackok révén termeljük a hétköznapok során, ezért érdemes szatyrokkal, szütyőkkel vásárolni indulni, valamint a PET-palackos vizek helyett rászokhatunk a csapvízre – ha utóbbi ízbeli vagy egészségügyi okok miatt nem felel meg nekünk, egy csapra szerelhető vízszűrő-készüléket is beszerezhetünk, amelyen akár használt autó árát is megspórolhatod néhány év alatt.

Közlekedés

Ha szebb idő van, vagy nincs sietős napod, hagyd néha otthon az autót, és tarts bringás, rolleres, sétálós napot. Az egészséged is meg fogja ezt hálálni, valamint a közlekedési dugó és a légszennyezettség mértékének csökkentéséhez is hozzájárulhatsz ezzel. A hollandok és a dánok már régóta csinálják ezt!

Óvatosabban a vízzel

Mert a túl nagy fogyasztás az ivóvizet is érinti. Tévedésbe ne essünk: a vízciklusnak köszönhetően nem fog elfogyni a víz a bolygóról, ugyanakkor a Föld vízkészletének csupán két százaléka iható, és a bolygó ivóvízkészlete olyan mértékben fogy, hogy egyes (pesszimistább) gazdasági előrejelzések szerint az évszázad végére az ivóvíz akár az aranynál is drágább lehet. Arról nem is beszélve, hogy a világ elmaradottabb, szárazabb vidékein már most is hiánycikknek számít. Vizet sokféleképpen spórolhatunk, az egyik legegyszerűbb módja az, ha tudatosabbak vagyunk a ruhák mosásánál. Alacsonyabb hőfokon mosunk, betartjuk az adagolás mértékét, valamint nem indítjuk el pár ruhadarabbal a mosást.

Másrészt mosogatás, fogmosás során is odafigyelhetünk jobban arra, hogy fölöslegesen ne folyassuk a vizet, ahogyan a tusolást is érdemes minél energiatakarékosabban megoldani. Az erőfeszítéseinket nemcsak a bolygó, de a pénztárcánk is meghálálja majd.

Bevásárlás és étkezés

A bevásárlás során sok dolog szokott elcsúszni – ez nem feltétlenül a mi hibánk, a fogyasztói társadalom ugyanis az impulzusvásárlásokra kondicionál minket, arra, hogy meggondolatlanul vegyünk meg dolgokat, de lehetőleg nagy mennyiségben. Azonban ha tudatosabban állunk hozzá a zsákmány beszerzéséhez, minimalizálhatjuk a veszteségeket. Ezért érdemes megtervezni előre a heti menünket, majd a bevásárlási listánkat ahhoz igazítsuk – utóbbitól pedig lehetőleg csak minimális mértékben térjünk el.

És bizony az sem árt, ha kicsivel kevesebb húst fogyasztunk. A húsnak ugyanis jóval magasabb az ökolábnyoma – a legmagasabb a marhának –, az előállításához sokkal több természeti erőforrás szükséges, mint a növényi eredetű táplálékokhoz, a keletkező üvegházhatású gázokról és egyéb vegyi anyagokról nem is beszélve. Az adott zöldség, gyümölcs származási helyét is érdemes lecsekkolni. Az idénygyümölcsök és -zöldségek élvezzenek prioritást, az ideális az lenne, ha helyi vagy regionális termelőktől szerezhetnéd be a legtöbb élelmiszert.

Példamutatás és folyamatos tanulás

Ez talán a legfontosabb, hiszen a legtöbbet nem a cikkekből vagy a tévéműsorokból, hanem egymástól tanulunk. A szokásaink ragadósak, éppen ezért fontos megmutatni ismerőseinknek, családtagjainknak, munkatársainknak, hogy

Valamint nem árt olyan emberek társaságát is keresni, akik hasonlóan gondolkodnak, mint mi. Akik között megoszthatjuk egymással a mindennapi tapasztalatainkat, ötleteinket, kapcsolati hálónkat, hiszen mindig van mit tanulni. Hiszen a környezettudatos életmód elsajátítása egy hosszú távú projekt: egyszer csak elkezdődik, de igazán sosem ér véget.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a dm Magyarország.

Player Autószalon

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon