Az atomerőműnek sem elég.
Budapestnél eddig 51 centiméter volt a valaha mért legalacsonyabb vízállás, 1947. november 6-án regisztrálták.
Most szerdán 41 centiméter volt a vízszint.
Ez nem jelenti azt, hogy térdig ér a Duna: a közölt adatok relatív vízállási értékek. Az 1800-as években egy hasonlóan kisvizes vízállásnál döntöttek a szakemberek arról, hogy a vízszintet mérni kell. Ahol akkor állt a víz, ott határozták meg a nulla pontot. Így lehet, hogy több helyen mínuszban vannak a vízállások.
Komárom felett nem, de az alatt a Duna teljes magyarországi szakaszán megdőltek az alacsony vízállási rekordok. Így a negatív rekordok térképe teljesen átrajzolódott, mostantól mindenhol 2018-as adat szerepel.
A hajózásnál 25 deciméter az ideális gázlómélység, most ez 15-17 deciméter körül van. Ezért kihelyeztek segítőbójákat, de éjszakára a hajózási hatóság hajózási zárlatot rendelt el a teherhajóknak.
A paksi atomerőműnél – amelynek hűtését végzi a Duna – az alacsony vízállás miatt elrendelték az intézkedi terv legsúlyosabb, hármas fokozatát, és megkezdték a biztonsági rendszerek folyamatos hűtővíz-ellátásához szükséges, kisegítő szivattyúk telepítését. Az atomerőmű működését ez nem befolyásolja.
A Duna vízállását a külföldi vízgyűjtő területek esőzése befolyásolja, ott jövő hét elejére várnak 20-25 milliméter esőt, az hét vége felé emelheti meg a folyó magyarországi vízszintjét.
Eddig legalább a Rudas emelte némileg a vízszintet:
Véletlenül kiderült, hogy a Rudas fürdő olyan, mint egy pottyantós vécé a Duna fölött
Nyolc éve senkinek nem tűnt fel, hogy a szennyvíz simán ömlik bele a vízbe.
(Fotó: Bruzák Noémi, Krizsán Csaba, Máthé Zoltán/MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
