Van azért jó hír is.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálták. A 2019 óta végzett kutatómunka célja felmérni, honnan érkezik műanyagszennyezés a Tiszába, és hogy alakul annak mértéke a folyó teljes hosszán.

A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével juthat be a folyókba, összetöredezik, öt milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják.

A kutatás első eredményei alapján

Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében. Egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba, hiszen Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött mintákban.

De mi a jó hír? Ez: a folyóvízi mintákban nem találtak tisztítószerekből és kozmetikai szerekből – például arcradírból – származó, gömb alakú mikroműanyagot, illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt.

Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, amelyek

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újrarendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében.

Ez is érdekelte:

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.