Hogyan szerezhetsz pénzt induló vállalkozásodhoz?

A startup-ötletek megvalósulásának legnagyobb problematikája a töretlen fejlődéshez szükséges tőke, amely szerencsés esetben mindenki számára végül az elvárt eredményeket hozza majd. A tőkebevonás folyamata azonban itthon inkább egyfajta kötélhúzásra hasonlít: a befektetők és a startupok is tapasztalatlanok, a kockázati tőke kockázatkerülő, a vállalkozások pedig sokszor felkészületlenek, legtöbbször kormányozhatatlanná téve ezzel az üzleti folyamatokat.

Egy új vállalkozás elindítása hatalmas kihívás világszerte. Aki jól működő üzleti modellel, fantasztikus termékkel és megfelelő társakkal vág bele a nagy kalandba, annak is meg kell küzdeni a leggyakoribb hazai problémával, a tőkehiánnyal. A startup-világ nemzetközisége ellenére az első lépéseket általában mindenki a saját környezetére építkezve, a magyar lehetőségeket figyelembe véve tudja megtenni.  A gyakorlott vállalkozók már sejtik a buktatókat – de honnan szerezzen tőkét, aki most vág bele élete első cégének megalapításába?

A felvetődő kérdések sokaságát magunk sem tudtuk megválaszolni, ezért megkerestük a hazai startup-világ jogászát, Dr. Bóné Lászlót, kérdéseinkkel. (a cikkben ezt dőlt betűvel igyekeztünk kiemelni)

3F – Meddig jutsz saját erőből?

A sokszor emlegetett friends – family – fools hármas az alapja világszerte az elindulásnak. Ha a vállalkozásban hisznek a közvetlen környezetünkben elérhetők, akkor könnyen lehet, hogy a család összedobja az indulótőkénket. Nagyon fontos, hogy már maga az ötlet legyen jól kidolgozott, a családi vállalkozások többsége ezen az alapon képes elindulni. A tőkeigény ilyenkor még minimális, hiszen az első lépésekhez sokszor elegendő a kitartó munka és néhány családtag. Néhány millió forintból meglepően jó eredményeket érhetünk el, főleg úgy, ha mindenki boldogan adja hozzá a tudását és a lehetőségeit. Az elindulásra ez legtöbbször elég is lehet, de a startupok többsége elindíthatatlan ilyen forrásból. Veszélyzóna: tízmillió forint felett.

Send me an angel!

Az angyalok – mint a nevük is mutatja – általában valóban kisebb hozamelvárásokkal akarnak segíteni egy induló vállalkozásnak. Ezt sokszor személyes érdeklődés, elköteleződés és nem szigorú piaci megfontolások irányítják. A tapasztalat szerint egy angyal lényegesen kisebb hozamot és kevesebb előnyt kér a befektetés során, mint egy kockázatitőke-befektető. Persze angyala válogatja, de azért ezt mutatja a gyakorlat.

B.L.: Ha az angyal elveszti a személyes érdeklődését a projektben, vagy egyszerűen csak elmegy a kedve az "angyaloskodástól" (ilyet is láttunk már), és a beszálláshoz hasonlóan a kiszállásnál sem (csak) racionális érvek mentén mozog, akkor szinte egyik napról a másikra abbahagyja a finanszírozást. Ez egy startup számára akár a véget is jelentheti, mert még sokáig szüksége lenne komoly kötelezettségeket nem jelentő tőkére. Egy ilyen esetre úgy lehet felkészülni, ha van egy angyalunk, akkor annak örülünk, de folyamatosan kutatunk további angyalok (pl. a 3F = friends, family and fools), illetve más befektetők felé. Legyen egy B terv is, ha a jelenlegi angyal kiesik!

Hiányzó láncszem

Amerikában egyértelműen a bankok is részt vesznek a vállalkozások finanszírozásában. Itthon ez a lehetőség fel sem vetődik a startupokban, hiszen a konstrukciók többsége eleve kizárja a rizikós vállalkozásokat. A kkv-k számára felvehető hitelek többsége egyáltalán nem azokat célozza, akik valamilyen innovatív ötletet dédelgetnek. Az így kiesett finanszírozási formát váltják ki a rendkívül nyakatekert módon elérhető EU-s és K+F pályázatok.

Talált pénz vagy csapda?

Pályázni bonyolult, nem véletlen, hogy a rendszerbe beépült egy teljes közvetítői hálózat. A pályázatírók többsége azonban nem ért a startupokhoz, ezért nem árt specialistát keresni. Az általában jutalékos rendszerben működő pályázatíró cégek jutalékának kifizetése mellett azonban milliónyi kötelezettséget vállal az, aki belevág az EU-pályázatok labirintusába. A pályázatok többsége azonban egyáltalán nem végeredmény orientált. A sikerstartupok egyike se EU-s támogatásból lett világhírű.

Ébredező állam

Megjelent az első regionális startup-pályázat. Budapest és a közép-magyarországi régió ugyan megint kimaradt a pályázatból, de négy régióban összesen kétmilliárd forintot lehet megpályázni a startuponak, 6-9 milliós részletekben, október közepén. A szakma ellentmondásosan reagált a dedikáltan startupoknak címzett támogatási formára, mivel a feltételek gyakorlatilag a megnyerhető összeg kétharmadát azonnal el is költetik akkreditált tanácsadóknál.

Furcsaság az is, hogy eszközbeszerzésre szinte semmi sem jut ebből a pénzből, mivel az elkölthető felső összeghatár a pályázatban 100 ezer forint körül mozog. A szándék azonban jól látszik: szükség van az innovációban megvalósuló sikerekre. Lehet morogni, és kritizálni az első hivatalosan startupoknak célzott állami pályázaton, de az mégis hatalmas eredmény, hogy a startupok beverekedték magukat a támogatáspolitikába.

Jön a Jeremie…

A naprakészek többsége persze tudja, hogy jön a Jeremie 2. Év végére várható azok a változások, amelyek valódi kínálati piacot hozhatnak a kockázati tőke világába. Az egy startupnak kétszer adható évi 45 millió forint igen vonzó lehet egy kezdő vállalkozásnak, de azért akadnak veszélyek is az új rendszerben. Az eddig a magvető tőke hiányát kifogásoló ökoszisztéma most nyolcmilliárd forint megszerzéséért küzdhet, hiszen a most felálló négy tőkealap ennyit kell kihelyezzen az elkövetkező két évben.

Új fogalmakat tanulunk a napokban, pezseg a startup-láz, pályázatok jelennek meg, milliókat ígérnek már az ötleteinkért is az inkubátorok. Egyértelműen vetődik fel a kérdés: mire vigyázzunk az újonnan megjelenő lehetőségekkel kapcsolatban?

Dr. Bóné László ügyvéd

A startup-vállalkozásokra specializálódott jogi szakértő.  Mérnökcsaládban született, így már gyerekkorától fogva ismeri a mérnökök és fejlesztők gondolkodását, és nem ijed meg, ha függvények, forráskódok vagy algoritmusok kerülnek szóba. Több mint kilenc évet töltött el két vezető multinacionális ügyvédi irodánál és az egyik Big Four tanácsadó cégnél, ezért jól ismeri és alkalmazza a nemzetközi sztenderdeket.

A startup-világ hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban szerzett MBA-végzettségénél fogva jól érti a piaci szereplők gazdasági, üzleti igényeit, és jogi tanácsadását is ehhez igazítja. Szeret sokféle emberrel megismerkedni, akikkel rendszerint hamar megtalálja a közös hangot. Kedveli az innovatív gondolkodást, és örül, ha segíthet másoknak megvalósítani álmaikat.

Hogyan védjük meg az ötletünket?

Számos ötletgazda retteg attól, hogy ellopják az ötletét. Ez a félelem azonban nem akadályozhatja meg az ötlet megvalósulását, mert akkor semmi értelme nem volt megvédeni azt.

B.L.: A legjobb védelem, ha csak annyit árulunk el a fejlesztésből, amely ahhoz szükséges, hogy a befektető megértse, az mire jó, mi a célja, és ez miért képes a későbbiek során milliókat termelni.  Azon lényegi pontokat, amely alapján más is meg tudná valósítani az ötletünket (pl. algoritmus, áramkör, szoftver), ne osszuk meg mással! Ha valakivel beszélünk az ötletről, előtte kössünk vele titoktartási szerződést! Ez ugyan a nehezebben kikényszeríthető szerződések közé tartozik, de mégis súlyt ad a beszélgetésnek.

Szerződjünk jól!


Jó, ha felkészülünk előre arra is, mire számíthatunk egy szindikátusi szerződésben. Hogyan szerződnek majd velünk a seed-alapok, inkubátorok? Milyen jogi keretek elfogadhatók egy ilyen szerződésben?

B.L.: A preseed, seed, inkubátor befektetőnek az a célja, hogy a felfejlesztett vállalkozások aztán az ő érdekkörükön belül fejlesszék ki a terméküket, ők arassák le a kezdeti nehéz munka és nagy kockázat későbbi gyümölcsét. 

Ezért befektetői szempontból célszerű a startupot a szindikátusi szerződésben arra kötelezni, hogy a későbbi nagyobb befektetések során a preseed, seed, inkubátor befektetőkkel vagy az általuk ajánlott befektetővel vigye tovább a projektet, és nem hoz egy olyan befektetőt, amely ezen kezdeti befektetőket kihígítja a projektből.

Annak érdekében, hogy ezen kötelezettségnek súlya is legyen, lehetséges a startup kötbérrel való terhelése, ha a startup mégsem így tenne. Ezáltal egy konkrét "árcímkét raktunk" a későbbi együttműködés felbontására. Ugyanakkor a startup motivációjának fenntartása is fontos, ezért a preseed, seed, inkubátor befektetőnek célszerű olyan környezetet teremtenie, hogy a startup ne csak kénytelen legyen vele dolgozni, hanem ezt saját maga is szeresse. Ezt a befektető úgy tudja biztosítani, hogy olyan környezetet teremt, amelyben a startup szívesen fejleszt, és a befektetővel is jó a kapcsolata, megbízik benne.

Mit tisztázzunk egy ilyen szerződésben?


B.L. : A szindikátusi szerződésnek egy startup esetén – a szokásos rendelkezéseken kívül – a következő három fontos eleme van:

  • szellemi alkotások rendezése: minden szellemi alkotás, amit a tagok és alkalmazottak létrehoznak, a startup vállalkozás tulajdonába kerül. A tagok és a munkavállalók lemondanak minden szellemi alkotással kapcsolatos jogukról a startup vállalkozás javára;
  • versenykorlátozás: a tagok és a munkavállalók nem működnek közre vagy szereznek részesedést a startuppal azonos vagy ahhoz hasonló társaságban, és minden a projekttel kapcsolatos ötletüket a startup keretein belül valósítják meg;
  • titoktartás: a tagok, a munkavállalók és a befektetők titokban tartják a fejlesztés mibenlétét és az azzal kapcsolatos adatokat.

Chemistry és termsheet


A kockázatitőke-bevonás bizalmi kérdés: a befektető megbízik a startup sikerében, a startup pedig a befektetőtől elvárja a maximális támogatást. Amelyik befektető csak pénzt ad, és nem teszi mellé a saját lehetőségeit, szakembereit, infrastruktúráját, kapcsolatrendszerét, alkalmatlan arra, hogy sikerre vigyen egy ötletet. Azonban a túlzott kontroll is körülményessé teheti a fejlesztést, illetve a későbbi terjeszkedést és sikert.

A tőkealappal való beszélgetések így kétoldalú ismerkedést szolgálnak, közös céllal. A startup a tárgyalások alatt meggyőződhet az alap kapcsolatrendszerének meglétéről illetve a munkamódszereiről. Az alap pedig általában a menedzsmentbe fektet, tehát nagyon fontos, hogy a jól szerkesztett dokumentumok mellett az emberi tényezők is kiegészítsék egymást, hiszen a cégbe belépő tőke egyértelműen egyfajta szimbiózist hoz létre a tárgyalófelek között akár évekig.

Azt a tőkealapot érdemes partnernek választani, amely amellett, hogy előnyös feltételeket biztosít az ezerszer átolvasott vaskos ajánlati szerződésben, az együttműködés kémiájában is jól vizsgázik.

A megjelenő források, úgy tűnik, kínálati piacot teremtenek majd a startup-világ fejlődéséhez. Egy biztos: a jól felkészült ötletek gazdáinak és a hazai kockázatitőke-társaságoknak is sokat kell még tanulni ahhoz, hogy jövőre már olyan nemzetközi sikerekről számolhassun be, amelyek anyagi alapját a hazai magvető alapok biztosították.

Tovább a Startvonalra, a Player startupokkal foglalkozó sorozatába! Ismerj meg inspiráló magyar sikereket a Globeplayer sorozatunkban!

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon