Martin Shkreli, a Turing Pharmaceuticals nevű gyógyszercég vezérigazgatója anno azzal szerzett hírnevet, hogy megvásárolta a Daraprim nevű AIDS-gyógyszer gyártási jogát, majd annak árát az ötvenszeresére emelte. Amerikában ekkor kezdték el szívből gyűlölni a népek.

Később az sem javított a megítélésén, hogy megvette a Wu-Tang Clan egy példányban, műalkotásként kiadott lemezét, a Once Upon A Time In Shaolin-t nem kevesebb, mint kétmillió dollárért, majd közölte, hogy amúgy még meg sem hallgatta a lemezt, amivel nem kevés olyan rajongót köpött pofán, aki még bízott benne, hogy egyszer esetleg ő is bevizsgálhatja az albumon lévő számokat. Shkrelinek esze ágában sem volt megismertetni a közönséggel az albumot, inkább ráült, mint egy hülye óvodás.

Ha még ez sem lenne elég ahhoz, hogy utáld a srácot, mutatunk egy igen tenyérbemászó képet róla:

Ütnéd, mi?

Szóval nem haragszunk meg, ha leseggfejezed az ürgét, elvégre ezt csinálja minden jóérzésű ember, amióta a Shkreli név gyökeret vert a köztudatban. Hihetetlen, de még maga Donald Trump is gusztustalannak nevezte ezt az embert, ami azért már jelent valamit. Épp emiatt az internet népe örömujjongásban tört ki, amikor tavaly év végén jött a hír, hogy az arcot letartóztatták csalás miatt, amiért a gyanú szerint illegálisan használta fel a Retrophin nevű cége részvényeit arra, hogy a cégtől teljesen független tartozásokat fizessen ki. (Egyszerűbben: egyfajta piramisjátékot üzemeltetett.)

Az ügyben Shkrelit végül nem rég nyolc vádpontból háromban bűnösnek találták, de most igazából nem is ezen kell röhögni, hanem a tárgyalás előkészítése alatt történteken. Az angolszász jogrendszerben ugyanis szükség van 12 pártatlan, teljességgel elfogulatlan esküdtre, akik megállapítják a vádlottról, hogy bűnös vagy ártatlan. Tudod, mint a Tizenkét dühös ember című moziban, amit ha nem láttál, akkor fogadd meg a tanácsunkat, és pótold szépen!

Fejvakarás, komolyan nézés

Shkreli ügyében is összeállt hát anno a bizottság, melynek az volt a feladata, hogy összeválogassa az esküdtszéket, aztán olyan komédia vette kezdetét, amilyet nem gyakran látni tárgyalóteremben. A Harper's Magazine közölte a meghallgatások leiratát, amiből most kivesszük a legdurvább égetéseket mindenki okulására és megelégedésére.

Csak képzeld el, amikor a bíró megkérdezi az esküdtjelöltet, hogy képes lesz-e elfogulatlanul megítélni a vádlott ügyét, és erre a jelölt ezt válaszolja:

1. "Nem hiszem, mert ez az ember igazi pöcsnek néz ki."

2. "Azt gondolom, hogy ez egy kapzsi kis ember."

3. "Amikor ma beléptem ebbe a terembe, és ránéztem, azt gondoltam, hogy ez egy kígyó - és ezt úgy, hogy azt sem tudtam, kicsoda. Csak beléptem, ránéztem, és egy kígyót láttam."

4. "Őszintén, de halálkomolyan, azt csinálnám, hogy odamennék, és..."

5. "Azt hiszem, hogy a vádlott a vállalati kapzsiság arca Amerikában."

6. "Az egyetlen dolog, amiben elfogulatlanul tudnék dönteni, az az, hogy melyik börtönbe menjen a vádlott."

És végül a plusz egy:

7. "...ráadásul még a Wu-Tang Clannal is tiszteletlen volt."

Van még kérdés? Amikor ilyenek hangzanak el az esküdtjelöltek szájából (ezeket a jelölteket természetesen elküldték), egy jó ügyvéd tudja, hogy a védelem nagy szarban van. Csúnya dolog a káröröm, de úgy tűnik, hogy ezúttal ez a két lábon járó trollface megkapja, amire befizetett.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Hiába lett remek, dögrováson van a Sony VR-headsetje

További cikkeink a témában