A kommentelők igazi fegyvere az anonimitás. De mi a helyzet, ha törvénysértést követnek el?
Nem is gondolnánk, hogy egy-egy odavetett megjegyzésünk, kommentünk micsoda lavinát indíthat el. Legyen az akár egy Facebook-bejegyzés (bár utóbbira az anonimitás csak korlátozottan igaz) vagy egy érdekfeszítő cikk, mindannyian szeretjük kifejteni véleményünket, álláspontunkat. Sokszor ez pozitív hatású is lehet, hiszen rengeteg újságírónak siettek segítségére a témában szakértő kommentelők és korrigálták még időben a cikkekben található esetleges pontatlanságokat, illetve egészítették ki építő információkkal azt.
A hozzáfűzött megjegyzések nagy része viszont negatív felhangú ócsárlás, rosszindulatú kritizálás, indokolatlan trágárság vagy egész egyszerűen a témába egyáltalán nem vágó ostobaság vagy politikai megjegyzés. A felhasználók 75%-a szerint a kommentek többsége értelmes beszélgetés, legtöbben a belpolitikai témájú kommenteket olvassák, ezt a gazdasági, majd a kulturális témájú hozzászólások követik népszerűségben.
Kinek a jogai fontosabbak?
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) idén novemberben zárta le azt a vizsgálatot és publikálta a vitaanyagot, amely a kommentek problémáival foglalkozott. Az kétségtelen, hogy ezeket az apró kis szösszeneteket maximálisan védi az Alaptörvényben garantált szólásszabadság, sőt ezen jog gyakorlásának, a közélet formálásának talán legdemokratikusabb módja, ha korlátozás nélkül mindenki hozzáfér a lehetőséghez. De felvetődik, hogy mi a fontosabb: a szabad kommentelés vagy a sértő tartalmak korlátozása? A jogi környezet egyelőre nem tudott alkalmazkodni ehhez a jelenséghez, megfelelő szabályozás nem alakult ki, de kétséges, hogy egyáltalán kialakulhat-e, hiszen az így megvalósuló jogsértések bírósági úton többnyire egyáltalán nem, a médiaszabályozás módosításával pedig csak nehezen orvosolhatók.
Sem a kommentek, sem pedig a blogok nem minősülnek sajtóterméknek, a médiatörvény hatálya nem terjed ki rájuk, az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tehát nem szankcionálhat. Sajnos nem egyértelmű a bírósági gyakorlat abban a tekintetben, kinek és milyen felelősséget kell vállalnia a kommentekben megjelenő személyiségi jogsértésekért vagy súlyosabb esetben bűncselekményekért. Sokszor azt mondják ki ezek az ítéletek, hogy a kommentfelületet közzétevő tartalomszolgáltató felelős a bejegyzésekért, ez pedig hosszú távon a lehetőség teljes megszüntetéséhez vezethet. Extrém esetben még az is előfordulhat, hogy – névtelenül – saját jó hírnevemet sértő megjegyzést írok, majd ez alapján, a busás kártérítés reményében perelem be a szolgáltatót.
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény jelenleg is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a jogsértő tartalmak egy úgynevezett "értesítési-eltávolítási eljárás" segítségével könnyedén törölhetők az érintett oldalról, viszont kérdéses, hogy ez alkalmazandó-e a kommentekre is. Hiszen ha szigorúan értelmezzük a szabályt, akkor nemcsak magát a kommentet, hanem azt az egész oldalt kellene hozzáférhetetlenné tenni, ahol az megjelenik. Kérdéses az is, hogy kell-e a szolgáltatónak lépéseket tennie, ha úgy ítéli meg, hogy egy komment jogsértő lehet. Az MTE felvetése szerint a hatályos jogszabályoknak kellene tételesen rögzíteni azt, hogy az internetes újságok szerkesztői felelőssége nem terjed ki a kommentek, fórumbejegyzések tartalmára, és ezzel máris rengeteg probléma megoldódna.
A szakmai önszabályozás is eredményeket érhet el. Gondoljunk csak arra, hogy mielőtt a korhatár-besorolást jelző, kiskorúak védelmét szolgáló piktogramok feltüntetésének kötelezettségét jogszabályban rögzítették volna, már – külföldi példák alapján – feltűntek a képernyő sarkán a piros és kék körök és háromszögek, ezzel tájékoztatva a szülőket. A közönség tesztelése végett hasonló önszabályozás indulhatna a jogsértő kommentek visszaszorítása érdekében is. A sértő hozzászólások megjelölésének lehetősége vagy a saját névvel kommentelés már előrelépést jelenthet.
Elő- vagy utómoderálás?
Az internetezők általában azt preferálják, ha a moderálás a felhasználók bevonásával történik, például úgy, hogy ők maguk értékelik mások kommentjeit. Érdekes, hogy az utólagos moderálás kevésbé zavarja a felhasználókat, mint az, hogyha előzetesen, mintegy cenzúraként korlátoznák a kommentek megjelenését. Sőt, az eltávolított bejegyzés miatt, szerzői jogainak megsértésére hivatkozva még akár be is perelheti a felhasználó az internetes felületet. Szerencsére a Facebook-komment moduljának alkalmazása (amit a Player is használ), igyekszik kiküszöbölni a névtelenséget.
A legüdvözítőbb megoldás az lenne, ha minden szolgáltató kidolgozná a kommentekre vonatkozó alapelveit. Meghatározná, mikor törli illetve moderálja azokat, így saját felelősségét maximálisan kiküszöbölné. Lényeges probléma még, hogy vajon kiadhatók-e a kommentelők adatai. Maga a nicknév ugyebár személyes adat, a mögötte megbújó ember az érintett hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra, azt még a médiaszolgáltató is köteles titokban tartani. Persze más kérdés, hogy ha mondjuk a kommentelő megjegyzésével bűncselekményt valósít meg, akkor az annak felderítéséhez fűződő érdek erősebb-e az adatvédelemnél? Például mi a helyzet egy rasszista tartalmú, közösség elleni izgatásnak minősülő kommenttel? Vagy ha rágalmazást vagy becsületsértést valósítanak meg, mint nemrégiben a Népszava vagy a Hír24 kommentelői? Ilyenkor a rendőrség jogszerűen hívhatja fel az adatkezelőt az adatok kiadására.
Alapjában véve a jogsértő vagy gyanús tartalom eltávolításával elejét lehet venni a további bonyodalmaknak, és ilyenkor nem kell a médiaszolgáltatónak sem vívódnia, hogy kiadja-e az érintett adatait. Ezek persze legtöbb esetben nem is valósak, hiszen kitalált adatokat is megadhatunk egy-egy regisztrációkor, nem lehet a személyi igazolványa beszkennelésére kötelezni minden egyes felhasználót.
Fentiek után mer valaki a cikkhez kommentet fűzni?
Tovább:
Házi jogászunk jó tanácsaihoz
A Player legfrissebb híreihez
Januártól bírósági és építési ügyeket is intézhetünk elektronikusan