Courchevel Nemzetközi Repülőtér, Franciaország

A Courchevel repülőtér az izlandi Ísafjörður repteréhez hasonlóan tökéletes példa arra, amikor egy hely tökéletesen alkalmatlan repülőtér létesítésére, viszont akkora igény van rá, hogy mégis megpróbálják. A franciáknak valahogy sikerült egy nagyjából egyenes részt találniuk az Alpokban, amit lebetonoztak és kineveztek repülőtérnek, ennek következtében a pilóták egy 18,5 fokban emelkedő kifutópályára szállnak le, ami mindössze 537 méter hosszú. Mondanunk sem kell, hogy a Boeing 737 ritka vendég errefelé, a pilótáknak pedig külön vizsgát kell tenniük, hogy használhassák a repteret.

Barra Repülőtér, Skócia

A skótok még ennyire sem erőltették meg magukat, ők Barra szigetén egyszerűen a tengerpartot nevezték ki repülőtérnek. A reptér 1930 óta szolgálja ki a repülőgépeket anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutott volna legalább egy kifutópályát építeni, pedig az évi tízezer utasnak talán már érdemes lenne. Így viszont olyan izgalmakkal is meg kell küzdeniük, mint a dagály, ami napjában egyszer elárasztja a repteret.

Gibraltári repülőtér

A gibraltáriak kissé kényszerpályán mozogtak, amikor a repülőtér elhelyezéséről kellett dönteniük, hiszen a mindössze 6,7 négyzetkilométeres félsziget jelentős részét egy szikla foglalja el. Ez meg is látszik a kifutópályán, aminek a nagy része a tengerbe lóg, de előtte még keresztezi Gibraltár legforgalmasabb útját. A fel- és leszállás idejére a vasúti átkelőhelyekhez hasonlóan sorompókkal állítják meg a keresztirányú forgalmat, ami késésben levőknek elég idegtépő lehet (van, hogy két órát is várni kell), viszont planespottereknek majdnem akkora aranybánya, mint az amszterdami Schiphol.

Kansai Nemzetközi Repülőtér

A japánok már azelőtt mesterséges szigeteket építettek, hogy a mesterséges sziget menő lett volna, csak ők Dubajjal ellentétben nem a gazdagoknak építettek viskókat, hanem egy komplett nemzetközi repülőteret raktak a tenger közepére, hogy ezzel tehermentesítsék a túlzsúfolt oszakai repteret. A dolog bejött, hiszen az 1994-ben megnyitott Kansai repülőtér mára japán harmadik legforgalmasabb reptere, ráadásul az egyetlen repülőtér, ami az űrből is kiválóan látszik.

Juancho E. Yrausquin repülőtér

A Holland Antillák Saba nevű szigetén található kifutópálya mintha csak egy rossz vicc lenne, ugyanis mindkét vége szakadékban végződik. Szóval nem nagyon igaz rá, hogy a hibáiból tanul az ember, hacsak nem hiszel a reinkarnációban. Belezuhanni a tengerbe itt semmivel sem lenne nehezebb mutatvány, mint egy átlagos NB I-es focistának luftot rúgni a kapu előtt, ennek ellenére Sabán nincs különösebben sok baleset, ugyanis a realitásokkal szembe nézve a repteret csak olyan kisebb gépek használják, amiknek ekkora táv is elég a fel- és leszálláshoz.

(Fotó: Wikimedia Commons, Geogrpaph, Mike McBey)