Vedd mindenből a legjobbat, szórd meg néhány extrával, és ne áruld drágábban, mint a konkurencia - puff, kész is a tökéletes telefon. Ha ez ilyen egyszerű lenne! Nos, a HTC U12+ alapján ez tényleg (majdnem) ennyire egyszerű.
Vagy mégsem, hiszen annak ellenére, hogy a HTC már második éve hoz nekünk egy szinte hibátlan androidos csúcstelefont, a hírek mégis arról szólnak, hogy az egykor meghatározó tajvani gyártó nem éli éppen a legfényesebb időszakát. Ha a bukiknál arra is lehetne fogadni, hogy melyik gyártó fog legközelebb kiszállni az okostelefon-bizniszből, a HTC kiválásán már feltehetőleg senki sem gazdagodna meg.
Pedig ahogy tavaly, a HTC idén is mindent odapakolt, amit oda lehet pakolni, így a HTC U12 Plus-szal egy olyan telefon született, aminek gyakorlatilag nincs gyenge pontja. Erőssége annál több, ráadásul az U12 pont azokban a dolgokban a legerősebb, amik alapvetően meghatározzák, hogy egy telefon jó-e vagy sem. Lássuk sorjában:
Kijelző
Hatcolos, 2880x1440 pixeles, AMOLED. Tökéletes színek, tökéletes kontraszt, a fényereje pedig olyan, hogy tűző nyári napsütésben is simán olvashatnál rajta apró betűs részeket egy tükrökkel körbevett kerthelyiségben. Ennél többet mobilkijelzőtől jelenleg nem várhatunk, és az U12 Plus-on kívül nem is sok telefon dicsekedhet ilyen minőségű képernyővel.
Hang
A csúcstelefonok végtelen háborújában az idei év egyik meghatározó csatatere a telefonok hangminősége, ami egyszerre két színtéren is zajlik: a sztereó hangszóró ma már szinte minden igazi csúcsmobilnál alapvetőnek számít, emellett pedig a gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi gyári fülesre, valamint a hangminőség szoftveres feljavítására is.
Ennek megfelelően idén minden eddiginél több olyan telefont láttunk, amelynél a hangszóró minősége kiemelkedő volt, és gyári fülesből is találtunk jó néhány olyat, amit már nem akarnánk egyből lecserélni, de olyan gyártó nem nagyon volt, ami mindkét téren annyira jól jött ki az összecsapásból, mint a HTC.
A Boombox sztereó hangszóró nyilván félkarú óriás, hiszen egy mobilnak jó eséllyel soha nem lesz olyan hangja, mint akár egy olcsóbb Bluetooth-hangszórónak, de abban a valószínűtlen esetben, ha kizárólag csak telefont vihetnénk magunkkal egy zenés-táncos buliba, biztosan a HTC U12 Plus-ra esne a választásunk.
Egészen más a helyzet az aktív zajszűrős USonic fülhallgatóval, aminek nem csak a hangminősége kiemelkedő, de a telefon az első hansználatnál rögtön össze is állít nekünk egy saját hangprofilt. Nem tudjuk, hogy ilyen durva basszust hogy lehet kipréselni egy fejbedugós fülhallgatóból, de az biztos, hogy a HTC megoldotta.
Kamera
Gyakorlatilag semmit nem tud azok közül, amivel az idei csúcskategóriás telefonok villogtak. Sehol egy szuperlassítás, egy HDR-videó, egy a különböző témákat látványosan értelmező mesterséges intelligencia. Ami ehelyett van, azok a borzasztóan jó minőségű fényképek.
Ez persze nem is csoda, hiszen a telefon a tavalyi, szintén kiváló kamerával érkező U11-hez képest is rengeteget fejlődött: hátul egy 16 és egy 12 megapixeles, 2x-es optikai zoommal és fázisérzékelős, lézeres autofókusszal ellátott kamerát találunk, míg az előlapra egy 8+8 megapixeles duál kamera került. Ami nem változott az U11 Plushoz képest, hogy képminőségben a HTC telefonjának még mindig alig akad párja, a portréfotók pedig egészen lenyűgözően szépek.
Teljesítmény
A HTC U12+ az idén teljesen alapvetőnek mondható Snapdragon 845 proci + 6 GB RAM kombót tudja felmutatni ezen a téren, vagyis nagyjából ugyanazt hozza, mint az összes többi csúcsmobil.
Külső
Bár idén láttunk már jó néhány ennél vékonyabb alsó és felső keretet, a HTC U12+ megjelenése mégis egyértelműen az erősségei között említhető. A tajvaniak nagyon jó érzékkel, az elsők között csaptak le az "átlátszó hátlap" divattrendre, ami egy év múlva már nyilván a könyökünkön fog kijönni, de ma még kifejezetten izgalmasnak hat, ahogy a telefon belsőségei halványan átsejlenek a hátlapon. Hogy tényleg a belsőségeket látjuk-e, azt nem tudjuk (a Xiaominál már kiderült, hogy volt némi trükközés), de nem is számít: az U12+ vagányul néz ki, és kész.
Na és hogy mi a helyzet a TouchSense-szel? Nos igen, a HTC-nek érzésünk szerint éppen azok a húzások nem jöttek be annyira, ami az elképzelésük szerint megkülönbözteti a telefont a konkurenciától. Az U11 Plusnál bemutatott, azóta továbbfejlesztett nyomásérzékeny keret például érdekes funkció, amivel könnyebben tudjuk megnyitni a kamerát vagy átváltani egykezes módra, de a TouchSense mégsem az a forradalmi találmány, ami miatt bárki a HTC telefonját fogja választani. Ugyanez a helyzet az érintésérzékeny gombokkal és a beépített Amazon Alexa asszisztenssel - előbbi semmivel sem használhatóbb, mint a szokásos fizikai gombok, utóbbi meg bármelyik androidos készülékre letölthető a Google Playből.
Bár előnyt nem jelentenek, ezek a megoldások nem is vonnak le a telefon használhatóságából, amit a konkurenciától éppen eléggé megkülönböztet, hogy mennyire jól összerakott, a kulcsfontosságú dolgokban szinte tökéletes telefon született. Hogy megéri-e az árát? Nos, ez jelentős részben azon múlik, hogy hol veszed meg: az U12+ 270 ezer forintos bolti ára jelenleg eléggé húzós a hasonló képességű telefonok nagy részéhez képest, viszont ha szolgáltatónál akarnánk új telefont venni, akkor valószínűleg sorsolással dőlne el a dolog.