Egy kocka mellett se légy kuka! – Gamer háziszótár

10 / 10

FPS (First Person Shooter)

Ami anno a Wolfenstein 3D-vel kezdődött, majd a Doom-mal és a Duke Nukem 3D-vel folytatódott, az mára az egyik legnépszerűbb videojátékos műfajjá vált. Az FPS csúnyán magyarítva „belső nézetű lövölde”, ami annyit jelent, hogy azt látod a képernyőn, amit a főhős. Az ilyen játékok közös nevezője, hogy a kép alsó részén, középtájékon mindig láthatod az éppen aktuálisan irányított karakter kezében tartott pusztító eszközt, ami rosszabb esetben a puszta kezeidnek, jobb esetben viszont egy bazinagy fegyvernek van fenntartva. A bazinagy fegyvert tessék szó szerint érteni! A már emlegetett Doom című korszakos klasszikusban például a fegyverarzenál legnépszerűbb tagja a BFG volt, amit a vicces kedvű fejlesztők a Big Fuckin’ Gun kezdőbetűiből hoztak össze.

Az FPS-ek között meg kell említenünk még a Battlefield, a Medal of Honor és a Call of Duty sorozatok tagjait, csak hogy a legsikeresebbeket említsük. A Call of Duty sorozat vadhajtása, a Modern Warfare harmadik része tavaly például minden létező rekordot megdöntött, és olyan bevételi összegeket produkált, mely a sarokba térdepeltette még James Cameron Avatarját is.
9 / 10

Hack ’n’ Slash

Le kell hűtenünk a zenében tájékozottabb olvasókat, hiszen ennek a műfajnak igazából nem sok köze van a heavy metal-hoz. A hack ’n’ slash a mára erősen kihalófélben lévő shoot ’em up fantasy verziója. Ezen stílus tagjai a szürkeállományt kevésbé igénybe vevő játékok csapatát erősítik. Állandó jellemző a főhős „tápolhatósága” (Hoppá, még egy szakszó; fejleszthetőséget jelent geek körökben.), a brutális támadás-kombinációk elsajátításának lehetősége és a folyamatos darálás. Onnan veszed észre, hogy egy hack ’n’ slash-sel játszol, hogy az ujjaid szinte elzsibbadnak a kontroller gombjainak folyamatos masszírozásától és csak néha állsz meg eldönteni, hogy az összegyűjtött pontokat karaktered mely képességeire szórd szét, aztán mehet is tovább a gyilok.

Ilyen például a God of War trilógia vagy a Dinasty Warriors sorozat is. Ez utóbbi a definitív hack ’n’ slash. Egyes részeit például kisebb költői túlzással végig lehet vinni kizárólag két gomb nyomogatásával is. Ha valaki érez magában elég felkészültséget, vállalkozhat a mutatványra.
8 / 10

Handheld

„Kézbentartott.” Nem kell ferdén nézni, ha valamely kocka ismerősöd erről beszél, hiszen nem a nemesebbik szervére próbál ügyetlen utalásokat tenni, hanem a kézikonzolokra gondol. Ezek azok az ügyes kis szerkezetek, melyek a barátnők legnagyobb bánatára utazás közben is biztosítják a murit játékos kedvű párjuk számára. A kis mütyürök némi kompromisszumokkal nyújtják azt a játékélményt, amit a fotelbe huppanva nagygépes társaik pakolnak eléd. Persze az élmény nem lehet ugyanaz, hiszen egy handhelden a játékképernyő kb. tízszer kisebb, mint a tévéd, az 5.1-es hangrendszer helyett pedig sima sztereo duruzsol a füleidbe.

Jelenleg a Sony és a Nintendo harcol egymással a handheldek frontján. Az előbbi éppen mostanság dobja a magyar piacra a PS Vita nevű erőgépet, az utóbbi pedig az első 3D-s ketyerével, a 3DS-sel hódít. Egy világraszóló sikersztori is a Nintendo nevéhez fűződik, hiszen a Gameboy nevű játékgépükön egész generációk nőttek fel.
7 / 10

Nextgen, kurrensgen

Leegyszerűsítve a dolgokat: a nextgen az, amivel még nem, a kurrensgen pedig az, amivel éppen most játszanak. Ezek a fogalmak csak és kizárólag a konzolokra értelmezhetőek, hiszen ezen játékgépek tekintetében beszélhetünk időszakonkénti megújulásról, amikor az adott gépet felváltja egy újabb, erősebb, jobb masina. Bár egyes elvetemültebb gamerek nem átallják a mai napig nextgennek titulálni a PS3-mat vagy az Xbox360-at, el kell mondanunk, hogy a Playstation 3, az Xbox360 és a Nintendo Wii is a kurrens generációt erősítik.

Nextgen fronton eddig csupán a Nintendo villantott, amikor tavaly bejelentette, hogy készül a Wii utódja. A Sony és a Microsoft újabb nagygépeivel kapcsolatban eddig az erős feltételes módban említhető pletykákon kívül nem lehet konkrétumokról beszámolni. Abban azonban többé-kevésbé biztosak lehetünk, hogy legrosszabb esetben is három éven belül az összes gyártó előrukkol saját új generációs konzoljával.
6 / 10

Platform

Ha azt kérdezi a haver, hogy „Milyen platformon nyomod?”, valószínűleg tudni fogod a választ. A platform az a masina, amin a játék fut, vagyis vagy nagykonzolon játszol (ismételjük magunkat: PS3, Xbox360, Wii), vagy handhelden, vagy PC-n. Ezekhez az eszközökhöz az utóbbi időben elkezdtek felzárkózni az egyre durvább grafikai teljesítményt nyújtó tabletek és különböző mobiltelefonok. Nem is csoda, hogy a Microsoft egyik fejese egy interjúban azt mondta, hogy ő nem a konkurens konzolgyártók következő nagygépeitől félti az Xbox360 utódját, hanem ettől a rémképtől retteg: A játékos a tabletén játszik egy a kurrensgeneket (Figyeltek, ugye?) megszégyenítő grafikai színvonalú játékkal, aztán bemegy a szobába, és egy „érintéssel” a TV-jére streameli a képet, majd ott folytatja.

Hogy ne legyen annyira egyszerű az életed, a platform (más néven platformer) egyben egy műfaj is, mely az egy időben dömpingszerűen, mára visszafogott tempóban megjelenő „ugrabugra” játékokat takarja. Ezek a legtöbbször teljesen erőszakmentes, a gyűjtögetésre és könnyed játékmenetre építő játékok, mint például a Super Mario vagy a Sonic franchise jeles képviselői. Igazi régivonalas platformer a tavalyi Rayman Origins, mely akár egy nosztalgia-party főszereplője is lehet. A Player legalábbis melegen ajánlja.
5 / 10

RPG (Role Playing Game)

Ez a szerepjáték, leginkább. Persze a modern RPG amellett, hogy majdnem végtelen számú kombinációkat lehetővé tevő karaktergenerálási opciókkal sokkolja a játékosokat (fülméret, szexuális orientáció, orrszőr méret stb.), bőven merít az akció és kaland zsáner elemeiből is. Egy durvább RPG-ben már választhatsz a karakterednek szakmát, párt, háziállatot, aztán eldöntheted, hogy ezek közül melyikkel éljen aktív nemi életet, majd nevelheti a gyereket, egyszóval mindent megtehetsz, ami eszedbe jut.

Az RPG alfaja az MMORPG, ami a Massively Multiplayer Online Role Playing Game kifejezés kezdőbetűiből áll össze. Itt a játékos a fentieket egy online közösség részeként teheti meg. Ilyen például a World of Warcraft, aminek rövidítését (WoW) már biztosan Te is hallottad. Figyelmeztetünk, hogy ez egy igazi szabadidőgyilkos elfoglaltság, ami kapcsolatokat, tanulmányokat tehet tönkre. A függőket ezúton is emlékeztetjük: gyereket csinálni a való világban sokkal jobb muri.
4 / 10

RTS (Real Time Strategy)

Ami a korai Dune 2-ben még csak izgatott suttogás volt, abból a Warcraft csinált forradalmat, majd a Command & Conquer állította be az új rendet. A Real Time Strategy legnagyobb újítása az volt az addig csak körökre osztott tematika szerint játszható stratégiai játékokhoz képest, hogy itt a játékos valós időben építhette bázisát, fejleszthette egységeit és kommandírozhatta hadseregét.

Egy időben Dunát lehetett rekeszteni a szinte hetente megjelenő jobb-rosszabb RTS-ekkel. Mára ez a tendencia csendesedni látszik. Olyan tekintetben mindenképp, hogy a dömping érezhetően abbamaradt, azonban ha valami mégis megjelenik, akkor az általában a minőségi produktumok közé sorolható. Jelen állás szerint a műfaj mestere, a Blizzard stúdió Starcraft 2-je pusztít PC-n, konzolokon pedig alkalomszerű villongásokat leszámítva (pl. Halo Wars) a tetszhalott állapot uralkodik.
3 / 10

TPS (Third Person Shooter)

Mivel mostanra már teljesen képben vagy, ezért a dolgunk ennél egyszerűbb már nem is lehetne. A „harmadik személyű lövölde”, vagyis a TPS olyan, mintha a First Person Shooter nézőpontból hátralépnél úgy hat-hét izmos lépést, és a főhős háta mögül figyelnéd az akciót. Ez a műfaj jelen generáció vesszőparipája, ami annyi játékot termelt ki, hogy a platformereknek jóformán nem is maradt hely. Ha vissza akarnánk nyúlni a műfaj gyökereihez, akkor nagy gondban lennénk, hiszen ez egy igazi örökifjú zsáner. Ha mindenképpen kell egy cím, mint ős-TPS, akkor talán a Playstation 1-re kiadott Syphon Filter-t neveznénk meg, de lehet velünk vitatkozni.

Ha gamer ismerősöd áthív megmutatni új konzolját, akkor több mint valószínű, hogy egy ilyen játékkal fogja demózni a masinát, hiszen ez az a műfaj, mely a leginkább filmszerű élményt biztosítja. Mint említettük, TPS-ből annyi van, mint balatoni jégen a Hummer (vagyis túl sok), viszont példálózó jelleggel meg kell említenünk a Gears of War sorozatot X360-on, illetve az Uncharted sorozatot PS3-on, mint a műfaj legszínvonalasabb képviselőit.
2 / 10

Sandbox

Az előbbiekben taglalt TPS egyik válfaja a nemes egyszerűséggel „homokozónak” keresztelt irányzat. Bár a megnevezés félrevezető lehet, senki ne kezdje el boncolgatni a név szexuális áthallásait. Egész egyszerűen arról van szó, hogy mindenki kedvenc fejlesztőstúdiója, a Rockstar anno kitalálta, hogy csinálnak egy olyan akciójátékot, amiben nem szorítják csőbe a játékost, hanem szabadjára eresztik egy virtuális városban, ahol az autókázástól kezdve a csajok felszedésén keresztül az esztelen pusztításig bármit megtehet. Így született meg a Grand Theft Auto III, és vele együtt berobbant a köztudatba a sandbox, mely azóta önálló műfajként borzolja a csemetéjük lelkéért aggódó szülők idegeit.

Mára tulajdonképpen minden játék sandbox, mely nem szorítja a szórakozást a játékmenetre túlzottan rátelepedő és azt lineárissá formáló sztori keretei közé. Persze sztori az van (sőt!), de a játékos ennek vázán belül a lehető legnagyobb szabadságot kapja. Ilyen manapság az Assasins Creed sorozat, de a Grand Theft Auto is köszöni szépen, jól van. Éppen idén érkezik az ötödik része.
1 / 10

Árkád, szimulátor

Ebben az esetben az árkád jelentését csakis a szimulátorral való összevetés útján lehet érzékeltetni. Gaming vonatkozásban a szimulátor az a program, mely a lehető legnagyobb realizmussal mutatja be egy adott eszköz kezelését. Ez az eszköz persze a legtöbb esetben valamilyen jármű, de láttunk már katonai szimulátort is. A játékpiac legnagyobb szeletét természetesen az autószimulátorok uralják. Ezek közül is a legkedveltebb PS3-ra a Gran Turismo sorozat, Xbox360-on pedig a Forza Motorsport franchise.

Most hogy tisztáztuk az előzményeket, nekiugorhatunk annak, miért is mondják egy játékra, hogy árkád. Az árkádot talán a „könnyed” szóval lehetne a legegyszerűbben helyettesíteni. Ha egy autós játék olyanokkal foglalkozik, mint vezetési modell, fizika, vagy technikai adatok, finomhangolás stb., akkor jó eséllyel szimulátor, ha viszont mindezen komponenseket a szőnyeg alá söpri, és csakis a féktelen száguldással foglalkozik, akkor árkád autóversenyről beszélhetünk. Ilyen árkád autóverseny például a Burnout sorozat, a Need for Speed sorozat, vagy, hogy egy kevésbé ismertet említsünk, a Split-Second.