A világ legnépszerűbb mobilfotós appjának egy félreérthető jogi szövege miatti botrány lassan elül, de még nem tudni, hogyan csinál majd pénzt a reklámokból az Instagram.
Az Instagram pár nappal karácsony előtt a frászt hozta a felhasználóira. Pontosabban ők maguk hozták egymásra, a techsajtó lelkes közreműködésével: az Instagram ugyanis módosított a felhasználói feltételein, amiből sokan azt olvasták ki, a szájt hamarosan hirdetőknek adja majd el a feltöltött képeket – többek között a CNet is ezzel a címmel számolt be a változásokról.
A december 16-án előzetesen megjelent új felhasználói feltételek (angolul Terms of Service, röviden TOS) azt a kitételt tartalmazták újdonságként, hogy az Instagram a felhasználók külön értesítése nélkül licencelheti az általuk feltöltött tartalmat harmadik félnek úgy, hogy abból a feltöltő egy fillért sem lát. Kevin Systrom társalapító másnap már blogbejegyzésben próbálta elmagyarázni, hogy valójában eszük ágában sincs eladni a feltöltött képeket senkinek, a feltöltött tartalom továbbra is kizárólag a feltöltőt illeti meg, de ez nem volt elég.
A felhasználók a TOS-ban rögzített újdonságok alapján attól tartottak, hogy a képeiket a cégek a saját logójuk alatt jeleníthetik majd meg, vagy egyenesen beszerkeszthetik őket a reklámjaikba. Systrom szerint azonban semmi ilyesmiről nincs szó, az Instagram egyszerűen csak ahhoz akar jogszerű kereteket biztosítani, ami a Facebookon is történik. Vagyis a licencelés azt jelenti, hogy pénzért promotálni lehet majd a képeket, tehát aki fizet, annak a fotói megjelennek mások idővonalán is, és a felhasználók látni fogják, ha az ismerőseik követnek egy-egy céges accountot az Instagramon belül, vagy lájkolnak, kommentelnek náluk.
Ehhez viszont az kell, hogy a felhasználók adatait – például a profilképeit – máshogy használja a szolgáltatás, mint eddig. A társalapító magyarázata és a tervezett új felhasználói feltételek értelmezése alapján a feltöltött fotókat átalakítani – vagyis például céges logókkal ellátni vagy céges oldalakon megjeleníteni – továbbra sem lehet, bár elsőre nem volt mindenkinek világos, vagy a legtöbben elsiklottak felette.
A botrány odáig gyűrűzött, hogy a National Geographic felfüggesztette az accountját, és kijelentette, törli magát a szolgáltatásból, ha a feltételek valóban életbe lépnek, ahogy sokan valóban törölték magukat, vagy elgondolkodtak rajta, mire lehetne áttérni az Instagramról. A módosított TOS egy hónappal később, január 16-án lépett volna életbe azzal a feltétellel, hogy akinek nem tetszik, nem vonhatja ki magát alóla, kizárólag akkor, ha törli a felhasználói fiókját. Ez pedig azt jelenti, hogy aki törli magát, az bukta minden feltöltött képét, hiszen azokat egyben letölteni nem lehet.
Mivel a felháborodott felhasználókat már az utólagos magyarázat sem győzte meg, december 20-án az Instagram visszavonta a tervezett módosítást, és Systrom elismerte, hibáztak a kommunikációban. A TOS-t ugyanis egy nem létező hirdetési modellhez írták át, ami érthetően megrémisztette a felhasználókat, hiszen nem lehetett tudni pontosan, mire is készülnek. Ezért először inkább kidolgozzák a konkrét metódust, és csak utána módosítják a feltételeket, hogy minden világos legyen, addig pedig minden marad a régiben.
Az Instagram kommunikációja valóban félreérthető volt, a botrány tanulsága viszont leginkább az, hogy a felhasználók mennyire nem bíznak a kedvenc appjukban – főleg, hogy az a szabályokat és privacy-beállításokat folyamatosan csűrő-csavaró Facebook tulajdonában van immár több mint három hónapja. Jószerivel mindenki azonnal a legrosszabbat feltételezte az immár pénzéhes Instagramról.
Pedig ideje lassan megtanulni, hogy semmi sincs ingyen: az Instagramhoz hasonló ingyenes szolgáltatásokért vagy a feltöltött tartalmainkkal, vagy valami mással folyamatosan fizetünk. Ha pár centet sem kérnek egy appért, akkor valószínűleg bannereket tol majd a képünkbe, ha pedig egy olyan, az ismerősök megosztásait listázó, üzenőfalszerű felülettel rendelkezik, mint az Instagram, akkor adja magát a lehetőség, hogy ide csempésszenek be fizetett megosztásokat. Valahol be kell hajtani a pénzt az ingyen adott szolgáltatásért, ami az Instagram számára már csak a tőzsdére került tulajdonos, a Facebook miatt is egyre erősebb kényszer.
Ésszerű alternatívája viszont nincs az Instagramnak, hiszen egy közösségi médiaszolgáltatás erejét leginkább a közössége adja. Ha a barátaink is ezt használják, mi is ezt használjuk, különben kimaradunk a buliból. Vannak persze jobb-rosszabb appok, amelyek ingyen kínálnak hasonló funkciót, vagyis a mobilos fotóinkat tudjuk velük szerkesztgetni, effektezni és megosztani az ismerőseinkkel, de azzal, hogy az Instagram a legmenőbb, nem lehet mit kezdeni.
Ha mégsem jön be az Instagram – mi van helyette?
Streamzoo: a Foursquare fotós megfelelője, na nem azért, mert helyekhez csatolja a képeket, hanem azért, mert szintén vicces badge-ekkel jutalmazza a felhasználókat, akik egy-egy témában elég sok fotót töltöttek fel, vagy sokan kommentelik a képeiket. (iPhone, Android)
23Snaps: a brit startup nem a fotómegosztásra vagy a menő filterekre, hanem a személyes albumokra helyezi a hangsúlyt, ezért főleg családi fotók készítéséhez ajánlják, amelyet egy idővonalra fűz fel. (iPhone, Android)
Snapseed: a szolgáltatás nem rendelkezik saját közösségi felülettel, de sokféle szerkesztési opciót kínál az elkészített képekhez egy intuitív kezelőfelületen. Az egyes effekteket egyenként alkalmazhatjuk a fotókon, és nem csúszkákkal, hanem magát a képet simogatva dolgozhatunk velük, majd a végeredményt bármilyen szolgáltatásban meg lehet osztani. (iPhone, Android)
Flickr: A világ legnépszerűbb fotómegosztója nemrég rukkolt elő új appjával. Ha nem mobillal kattintgatunk, arra is jó, hogy a hagyományos albumunkat, feltöltéseinket, barátaink képeit kényelmesen elérjük róla, mivel nagyon kényelmes kezelőfelülettel rendelkezik, a mobilos képekhez pedig természetesen gyorsan applikálható filtereket kínál. (A tárhely ugyan korlátlan, de a teljes szolgáltatás fizetős, évente 25 dollár.) (iOS, Android)
A Flickr, amely egyébként igyekezett meglovagolni a botrányt, és jelenleg is ingyen ad háromhavi fizetős tárhelyet, éppen az Instagram sikerének hatására szabta át mobilos kliensét. Az egykor az igényes digitális amatőr fotósoknak közösségi szolgáltatásokat biztosító szájt iPhone-on és Androidon szintén az Instagraméhoz hasonló filtereket kínál, némileg szembefordulva korábbi elveivel, hiszen pár kattintással megeffektezett és azonnal feltöltött mobilfotók nem hasonlíthatók a profi felszereléssel készített, számítógépen retusált képekhez, amelyek egykor a képállományának többségét tették ki.
A botrány biztosan megtépázta egy kicsit az Instagram népszerűségét, Amerikában természetesen perelik is a húzásért – bár ez aligha kecsegtet sikerrel –, de már a National Geographic és sok egyszer user is közölte, elégedett a magyarázattal, és visszatér az oldalra. A jövőben az ingyenes szolgáltatást nyújtó, felhasználói tartalmakra épülő appok, szolgáltatások viszont jobban teszik, ha az apró betűs szövegek hirtelen átírogatása helyett először közérthetően elmagyarázzák, mire készülnek. TOS-t ugyanis aligha olvasgat bárki is, amíg nem kerekedik botrány valamiből, de még akkor is könnyű félreérteni a jogászok nyelvén írt, sokszor csak angolul vagy más világnyelven hozzáférhető szövegeket, ami hasonló helyzetekhez vezethet.
A mostani botrány miatt még nem kell félni az Instagramtól, arra viszont érdemes felkészülni, hogy ha ők is elkezdenek kísérletezni a szponzorált posztokkal, a dolog járhat némi kényelmetlenséggel. A fejlesztők ugyanis kénytelenek lesznek addig csiszolni a megoldásokat, amíg a hirdetők és a felhasználók számára egyaránt elfogadható megoldást találnak a reklámok megjelenítésére, azt pedig, hogy ez mivel jár, a Facebookról már tényleg jól ismerjük. Szerencsére az Instagram felülete egyszerűbb annál, hogy túlságosan el lehessen rontani – legalábbis bízzunk benne.
Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A techrovat újdonságaihoz
Karácsonyi-szilveszteri mellékletünkhöz