Mire beköszöntött a hatvanas évek, egyre több magánautó futott a japán utcákon és azt is felismerték a gyártók, hogy az európai nagy márkák nem véletlenül szerepelnek a motorsportban és fejlesztenek látványos sportautókat. A sirályszárnyas Mercedes 300 SL-nek és a BMW 507 Roadsternek, valamint a Jaguar E-Type-nak nemcsak abban van nagy szerepe, hogy fantasztikusan mutatnak.

Szépségükkel és teljesítményükkel becsalogatják a potenciális vásárlókat a szalonba, ahonnan aztán megfizethető autóval távoznak.

Pontosan erre volt szüksége a Toyotának is, ezért elkezdek ellenfelet fejleszteni a Aston Martin DB4-esnek, a Chevrolet Corvette-nek és a 356-os váltó Porsche 911-esnek. A Toyotától ekkoriban már nem állt messze a sportos autó fogalma, de a Sports 800 nevű modell egyszerűen túl kicsi és alacsony teljesítményű volt ahhoz, hogy világszinten bevethető legyen.

Mind közül a Toyotát tartották a legkonzervatívabb japán gyártónak, ezért volt hatalmas meglepetés, amikor a Yamahával együttműködve belekezdtek a hathengeres sportkupé fejlesztésébe, melynek formáját Satoru Nozaki rajzolta.

Már az 1965-ös Tokiói Autószalonon bemutatkozott a 2000GT, de csak két évvel később kezdték az értékesítést.

Nozaki egyértelműen a Jaguar E-Type formáját dolgozta át a Toyota első, komoly sportautójához, melyet több klasszikus, 60-as évekbeli gran turismóra jellemző stíluselemmel vegyített. A lágy vonalú karosszériáján a hűtőrács mellett plexi alól világítanak a menetfények, felette pedig ott bukólámpás fényszóró. Hosszú gépházteteje mögött rövidke kétfős utaskabin van, majd dupla körlámpákkal és középen kivezetett kipufogókkal – akárcsak az E-Type-on – ér véget a 2000GT. Magassága rendkívül alacsony, csupán 116 centiméter.

Szűkös ajtónyílásai mögött igazi luxusautókhoz mérhető beltere van. Persze, nem tágas, de a kidolgozás a 60-as évek színvonalán az egyik legmagasabb szintű a míves óráktól a dió vagy rózsafa dekorbetétekig.

Belezúgott a 2000GT formájába, az utasterébe és a vezethetőségébe is a korabeli sajtó.

Gépházteteje alatt lévő 2,0 literes, soros hathengeres szívó benzinmotorja a Toyota Crown szedánból származik, de a Yamaha a sportautóhoz igazította. Három dupla Mikuni-Solex karburátorral és dupla vezérműtengellyel 6600-as fordulaton 150 lóerőt ad le, maximális nyomatéka pedig 175 Nm. Kettős keresztlengőkaros futóműve és négy tárcsafék van a 2000GT-k alatt. A megfelelő áttétellel a végsebessége alulról karcolja a 220 km/órát.

1967. július 26-án hagyta el a Yamaha gyárat ez a Pegazus fehér példány mely a 337 legyártott 2000GT közül egy korai darab. A jobbkormányos autót hibátlan állapotúra restaurálták, így akár 700 ezer euróért is gazdára találhat.

Ez is érdekelhet: