A szokásos napokon, amikor csak annyira alacsony a közlekedési morál, mint általában, csak annyi az ügyetlen, agresszív, balesetveszélyesen közlekedő járművezető, mint bármelyik másik nap, csak annyi a szabálytalan előzés, gyorshajtás és a többi szabálytalanság, mint bármikor, a döntéshozók és jogalkalmazók sem érzik úgy, hogy azonnal változtatni kell. Az igazi cselekvéshez tragédia kell.

Az, hogy egy 26 éves fiatal munka után hazafelé biciklizik Budapesten, és egy wannabe autóversenyző megöli, tragédia.

Ilyenkor aztán azok az illetékesek, akik évek alatt sem képesek egy KRESZ-bekezdésben tisztázni, hogy az a nagyjából ötvenezer elektromos roller, amely a magyar utakon közlekedik, tulajdonképpen micsoda, hirtelen újraírt KRESZ-ről, a jogosítvány megszerzésének szigorításáról kezdenek beszélni (meg a zéró alkoholtolerancia felülvizsgálatáról, de az mellékszál). Meg persze arról, hogy mindent erejükkel küzdenek a gyorshajtás és az az illegális autóversenyzés ellen.

Az Árpád hídon július elsején történt tragédia után, július 7-én tartott sajtótájékoztatót a rendőrség. Akkor tudta meg a közvélemény, hogy nem két autós versenyzett, hanem három, és hogy a RACE-001 rendszámú Mercedes-AMG vezetője annyira jó képességűnek gondolta magát, hogy a 690 lóerősre húzott kocsiján kikapcsolta az ESP-t. De elhangzott a konkrét esetre vonatkozónál általánosabb információ is.

„A BRFK elkötelezett a balesetek számának csökkentésében, illetve a versenyzés felszámolásában, már korábban feltérképeztük azokat a helyszíneket, amelyek alkalmasak lehetnek Budapesten ún. versenyzésre” – tájékoztatott Balogh Ádám ezredes, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, majd fel is sorolta a „jellemzően hosszú, egyenes, belátható útszakaszokat”:

• Óceánárok út,
• Szentmihályi út,
• Váci út,
• Szentendrei út,
• Bajcsy-Zsilinszky út,
• Andrássy út,
• a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút vonala,
• Üllői út,
• Soroksári út,
• Nagytétényi út,
• 6-os számú főút.

„Ezeken az útszakaszokon rendszeresen ellenőrizzük a sebességhatárokat, illetve mérjük a közlekedők sebességét. Tavalyi évben negyven, idén már tíz olyan akciót tartottunk, amelynek kifejezetten az volt a célja, hogy a sebességhatárokat betartassuk, illetve a versenyzést felszámoljuk” – mondta Balogh ezredes.

Ez megnyugtató lenne – ha nem halt volna meg valaki extrém gyorshajtás miatt egy olyan útszakaszon, ahol nemcsak akkor száguldott valaki, hanem a környéket ismerők szerint ez ott a rendszeres. És a tények szerint is: azóta többször mértek sebességet a rendőrök az Árpád hídon, és az átlagos gyorshajtók mellett mindig vannak, akik a megengedett 70 helyett 150-170-nel keltek át a Duna fölött. Vagy csak 101-gyel, de már úgy sem tudták bevenni a kanyart a Flórián téri felüljárón.

Úgyhogy kérdéseket küldtem a rendőrségnek. Kíváncsi voltam, hányszor végeztek idén sebességmérést az általuk ismert illegálisverseny-helyszíneken; ezeknek milyen eredménye volt; figyelik-e pl. a közösségi médiában ezeknek a versenyeknek a szervezését. Gondoltam, érdekes lesz látni egy statisztikát, hogy mondjuk az első félév 181 napja alatt hányszor mértek a tizenegy helyszínen (ha a Könyves Kálmán – Hungária körút vonalat egy helyszínnek számoljuk). A BRFK válasza szerint

ehhez rendőri jelleggel ellátott szolgálati gépkocsikat és motorkerékpárokat, civil jellegű járműveket és kamerás drónokat is igénybe vesznek, és nemcsak statikus mérést végeznek, hanem mozgó járművekből is traffiznak. „Tekintettel arra, hogy az Ön által kérdezett helyszíneken a sebességmérés napi szintű, így azok számáról pontos adatot adni nem tudunk.” Ha nem tudnak, nekünk kell kiszámolni: amennyiben a „napi szintű” kijelentést nem szó szerint értjük, és 181 nap helyett mondjuk 150-re kerekítjük, akkor idén

csak az illegális gyorsulási versenyek szempontjából kiemelt tizenegy helyszínen 1650-szer mértek sebességet a rendőrök.

„Az évek óta tartó sebességmérési akciók, a napi sebességellenőrzéseken felül kerülnek végrehajtásra, ilyenkor a rendőrök célirányosan azokon a helyszíneken ellenőriznek, melyek a gyorsulási versenyekre alkalmasak lehetnek.” Ebből volt idén július elejéig tíz, ilyenkor nemcsak a sebességet ellenőrizték, hanem a Nemzeti Közlekedési Hatóság segítségével a gépjárművek engedély nélküli átalakítására is figyeltek. A Police.hu híre nyomán ilyen akcióról mi is írtunk.

Terveznek-e valamilyen átfogó programot az Árpád hídi tragédia után, a hasonló esetek elkerülése érdekében? – kérdeztem.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság a balesetek, valamint a szervezett gyorsulási versenyek megelőzése érdekében minden szükséges intézkedést megtesz, ennek érdekében adatokat gyűjt, folyamatos elemző értékelő tevékenységet végez, és a beszerzett információk alapján hozza meg a szükséges döntéseket, valamint határozza meg az akciók helyszíneit.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság elkötelezett a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése mellett, ezen belül pedig abban, hogy a főváros utcáin ne történjen halálos baleset. A BRFK rendszeresen tart és a jövőben is rendszeresen fog tartani komplex közlekedésrendészeti ellenőrzéseket, valamint külön célellenőrzéseket a többi közlekedőre veszélyt jelentő járművezetők (így a gyorshajtók és az ittas vezetők) kiszűrésére. Ezeket az ellenőrzéseket a 2023. év második felében is kiemelt prioritásként kezeljük, zéró toleranciát hirdettünk meg és minden törvényes eszközzel fellépünk a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető magatartások ellen.”

A fentiek értelmében a rendőrség eddig is mindent megtett, és ezután is mindent megtesz majd az illegális versenyek és a gyorshajtók ellen. Nyugodtak lehetünk.

A gyorshajtásért kiszabott bírságok tervezett emeléséről itt írtunk:

(Nyitókép: Police.hu)