Jelenleg a Giulia az Alfa Romeo egyetlen szedánja, pedig időről időre hallani róla, hogy a milánói márka egy ennél nagyobb modellt készítene. Addig is a 166-os számít az Alfa Romeo utolsó nagyautójának, ami éppen huszonöt éve jelent meg. Újonnan a dizájnja miatt nem volt sikeres, de használtan stílusos youngtimer lett belőle.

A hetvenes évek végén bemutatott Alfa 6-ra talán nem is emlékszel, annyira felejthető volt az Alfa Romeo nagyautója, amiből hét év alatt mindössze 12 ezer példány készült. Az 1987-ben bemutatott, a Pininfarina stúdiónál dolgozott Enrico Fumia által tervezett 164-essel azonban ismét letette a névjegyét az Alfa Romeo a sportos üzleti limuzinok kategóriájában, a folytatásról azonban sokáig nem tudtak dönteni.

Az Alfa 6-tal nem igazán erőltette meg magát az Alfa Romeo
A Fiattal, Lanciával és Saabbal együttműködésben készült, de a testvérei közül a 164-es lett a legemlékezetesebb
A 164-es dizájnja magasra tette a mércét, de a kilencvenes évekre a szögletes vonalvezetése kiment a divatból

Már 1990-ben elkezdtek dolgozni az utódján, az első elképzelés szerint a 164-est dolgozták volna át, amihez az Alfa Romeo saját dizájnközpontja mellett a Bertone, az Italdesign és a Pininfarina is megálmodta a saját változatát. Paolo Cantarella, a Fiat akkori vezére azonban úgy döntött, hogy

az Alfa Romeo készülő nagyautójának teljesen új alapokra kell épülnie, amit a szintén éppen készülő Lancia Kappa számára fejlesztettek.
A Nuvola tanulmányautó jelezte 1996-ban, hogy új dizájnirányzatot kezd az Alfa Romeo
1997-ben a gyönyörű 156-os azonnal óriási sikert aratott

A dizájn terén is teljesen új irányt vettek, tiszta lappal kezdték a tervezést. A formát Wolfgang Egger rajzai alapján kezdték kidolgozni, aki az Alfa Romeo új, ívelt stílusát előrevetítő Nuvola tanulmányautó vonalait is jegyezte. A márka formatervező központját akkoriban Walter de Silva vezette, aki később elárulta, hogy

nem a legszebb dizájn vált valóra, a Fiat vezetői ugyanis nem akarták elhomályosítani vele a Lancia Kappát.

A 166-os formáján egyértelműen felfedezhető, hogy az egy évvel előtte bemutatott 156-os rokona, de azzal ellentétben nem tud első pillantásra rabul ejteni. A karosszériája ugyan tele van izgalmas részletekkel, az összképet mégis az Alfa Romeo jellegzetes pajzsa és a hűtőmaszk két szélére rejtett apró fényszórók határozták meg.

Mintha egy kicsit szomorkás arca lenne a 166-osnak, ami miatt sok kritikát kapott a bemutatása után.
Az Alfa Romeo ismét mércét kívánt állítani a sportos limuzinok között, ezért a műszaki tartalom jelentős előrelépésnek számított a 164-eshez képest.

A 166-os elöl kettős keresztlengőkaros, hátul multilink felfüggesztést kapott, a kormánykerék mögötti fülekkel kapcsolhat robotizált váltó is különlegességnek számított akkoriban. A belső tér minőségét nem érte kritika, és a 166-os felszereltsége is csábítóan gazdag volt.

A 155 lóerős kétliteres belépőmotoron kívül kétféle V6-ossal kínálták, a 190 lóerős 2,5 literessel és a 226 lóerős 3,0 literessel. Ott volt még a 2,4 literes, öthengeres turbódízel, kezdetben mindössze 136 lóerővel, ezt az évek során 150 lóerőre növelték, a Multijet változata pedig 175 lóerőre is képes volt. A 205 lóerős kétliteres V6-os az olasz piac kiváltsága maradt, de a kínálat igazi gyöngyszeme lett a 240 lóerős 3,2 literes V6-os, amivel 245 km/órával száguldhatott a nagy Alfa.

A kezdeti gyenge érdeklődést mutatta, hogy az első teljes évében, 1999-ben mindössze alig több mint 26 ezer példány fogyott a 166-osból, miközben a 156-osból 95 ezret adtak el abban az évben. A helyzet pedig csak tovább romlott, két évvel később ennek a fele sem kelt el,

a sikertelenségben nagy szerepe lehetett annak is, hogy a 166-osé volt a piac legnagyobb értékvesztése.

A dizájnt érintő kritikákra válaszul 2003-ban teljesen áttervezték a 166-os orrát. Megkapta az újabb Alfa Romeo-modellek magasabb pajzsát, és a fényszórók méretét is megnövelték, amivel jobban hasonlított a 156-osra, de egyben fantáziátlanabbá is vált. A megújult modellel sem tudták még nyolcezer fölé sem tornászni az éves eladást, ezért az Alfa Romeo más európai gyártókhoz hasonlóan kivonult a nagyautók kategóriájából 2007-ben.

Kínai autó lett belőle

Talán nem tudtad, de a 166-os technikája még tovább élt jó pár évet, de már egészen más köntösben. 2008-ban az Alfa Romeo eladta az autó műszaki tartalmát a kínai Guangzhou Automobile Groupnak, ami 2010-ben Trumpchi GA5 néven, teljesen érdektelen dizájnnal, de az olaszok kétliteres Twin Spark motorjával adta gyártásba a 4,8 méter hosszú szedánt autót, és ebben a formában készítette egészen 2018-ig.

A 2004-ben bemutatott, Giugiaro által tervezett, a 159-esre épülő Visconti mutatta meg, milyen lehetett volna a 166-os utódja, ha elkészül
A 156-os utódjaként bemutatott 159-es csak hat centivel volt rövidebb a 166-osnál, a tengelytávjuk megegyezett

Szolid vigasz, hogy a 2005-ben bemutatott 159-es némiképp pótolni tudta az Alfa Romeo nagyautóját, ugyanis jóval nagyobb lett a 156-osnál, és a Giugiaro által megálmodott formáját is nagyon eltalálták, csaknem 250 ezer példányt el tudtak adni belőle. A 166-os pedig az évek során igazi ritkasággá vált, ma inkább érdekes youngtimernek számít, Azzurro Nuvola színben, V6-os motorral és kézi váltóval egyet szívesen a garázsunkba állítanánk.

Ez is érdekelhet:

Az Alfa Romeo korszakalkotó autója volt a 156

25 éve jelent meg, és több téren is utat mutatott az Alfa 156.

A hetvenes évek sportos mércéje – az Alfa Romeo Alfetta-sztori

A hetvenes években az Alfetta volt a sportos szedánok etalonja.

Az Alfa Romeónak gyártásba kellett volna adnia ezeket az autókat

Szívesen láttuk volna ezeket az Alfákat az utakon.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tetszik ez a kis rönkház? Egy UAZ-ra építették

Csodás szupersportautó az Aston Martin Valhalla

Majdnem kész volt, de elkaszálták a BMW dögös sportautóját

További cikkeink a témában