Nehéz időszak volt a BMW-nek az '50-es évek, hiszen ekkorra hatalmasodtak el a vállalat financiális gondjai, de a 700-asnak sikerült valamelyest enyhítenie ezen.
Két ellentétes társadalmi csoportnak kínált autókat a BMW a második világháború után, amikor a veszteségesen gyártható luxusautókat és az olyan olcsó járműveket kínáltak, mint az Isetta. A két véglet közé az osztrák importőr ötlete alapján született meg a 700-as.
Wolfgang Denzel 1958 januárjában kötött fejlesztési szerződést a 700-asra, a Giovanni Michelotti tervezte autó prototípusát pedig már júliusban prezentálta a vezetőségnek.
Valódi kétajtós kupét készítettek, melynek műszaki alapjaiért a 600-ast is tervező Willy Black volt felelős. A vezetőség látta az autóban a fantáziát, de az utastér méretével nem voltak elégedettek, ezért egy hosszabb tetővonalú kétajtós szedán változatot is kértek.
Motorja az R67 motorbicikliben és a 600-asban is használt kéthengeres bokszer továbbfejlesztett változata, Solex karburátorral és 40 lóerővel.
1959-ben mutatták be az autót a Frankfurti Autószalonon, ahol rögtön 25 ezer rendelést vettek fel rá, ezzel pedig megmentette a Daimler karmai közül a müncheni vállalatot. Herbert Quandt masszív befektetése is a 700-as remek fogadtatásának köszönhető, a Quandt család azóta is a BMW részvényese.
Egészen 1965-ig marad gyártásban, ezen időszak alatt pedig közel 190 ezer darabot gyártottak belőle és versenyváltozatok is sikerrel futottak belőle. A 700RS csővázas, könnyű kis kádszerű gép, aminek motorja 70 lóerővel szinte repítette az autót.
Nincs rajta a jellegzetes hűtőmaszk, sem hokiütő, nem is különösebben erős, de még a motorja is hátul van, mégis a 700-as nagyon fontos része a BMW történelmének, így az ilyen kiváló darabok is megérdemlik, hogy megcsodálják őket, mint ez az LS Luxus.
Halvány zöld színe és bézs kárpitos beltere hibátlan állapotú, a korabeli rádióval felszerelt autó 59 ezer kilométerrel 17 ezer dollárt ért meg.
Ez is érdekelhet: