A BX utódja a Citroën hagyományainak folytatójaként tele volt innovációval, karakteres formáján kívül a páratlan kényelmet és utolérhetetlen stabilitást nyújtó hidropneumatikus futóműve miatt is emlékezetes a Xantia.
A maga korában futurisztikusnak számító BX formája felett a nyolcvanas évek végére eljárt az idő, de a Citroënnél szerencsére nem fogytak ki az ötletekből. 1987-ben indult az utódjának fejlesztése, és a Bertone stúdió közreműködésével, de a francia gyártó dizájnközpontjában készült a határozott, geometrikus vonalakból álló, mégis kifinomult stílusú külső, ami a fejlett műszaki megoldásokkal és a páratlan komfortú futóművel sikerre vitte a Citroën újdonságát.
Olasz dizájn, görög név
A Xantia előzetesének tekinthető két tanulmányautó közül az elsőt még 1988-ban a párizsi autószalonon mutatta be a Citroën. Az áramvonalas Activa a négykerék-kormányzásával a korabeli technika csúcsát képviselte, majd két évvel később leplezték le a folytatásának tekinthető Activa 2-t. A Citroën ekkor szakított a BX-hez hasonló típusjelzésekkel, és az új modell a korábban használt Athena és Pallas mintájára az ókori görög történelemből származó nevet kapott.
A BX-hez hasonlóan a Xantia számára is ötajtós karosszériát terveztek, amit nagyra értékeltek a francia vásárlók,
a nagy ötödik ajtón át ugyanis könnyebben hozzá lehetett férni a 480 literes csomagtartóhoz. A 4,44 méter hosszú karosszéria ék alakú formája kiváló légellenállási együtthatót mondhatott magáénak, míg a légzsákkal, blokkolásgátlóval, övfeszítővel és oldalvédelemmel a biztonsága is kiemelkedőnek számított.
Citroënnek született?
A két évvel korábban bemutatott ZX-et nem tartották elég avantgárdnak a Citroën stílusához, nem véletlen, hogy a kompakt modell utódja, a Xsara már a Xantia mintájára formált karosszériát kapott. A feltörekvő koreai gyártó, a Daewoo pedig épp a Bertone stúdiótól rendelte meg az Espero dizájnját, ami a legenda szerint eredetileg a Xantia számára készült, és 1990-ben, évekkel a francia eredetije előtt került gyártásba.
Motort mindenkinek
A bevezetésekor, 1993 márciusában már széles volt a motorok kínálata. A belépőmodellt 1,6 literes, 88 lóerős benzinessel szerelték, az 1,8 literes motorja 101 lóerős volt, míg a kétliteres benzines nyolc szeleppel 121, tizenhatszelepes változatban 152 lóerőt teljesített. A robusztussága és gazdaságossága miatt már a BX-nél is népszerű volt a dízel, az 1,9 literes szívómotor 69 lóerős, a turbódízel 92 lóerős volt a bevezetésekor.
A Citroën szinte minden évben fejlesztett a Xantia motorkínálatán. 1995-ben a korábbi kétliteres helyére egy 135 lóerős változat került, és az XM-ből érkezett a kétliteres turbómotor, ami 150 lóerőre volt képes, míg a takarékos erőforrások sorát a 2,1 literes turbódízel gazdagította 110 lóerővel. Az eddig kínált ötajtós ferdehátú mellé
1995 szeptemberében érkezett meg a 4,66 méter hosszú, Break nevű kombi, 512 literes csomagtartóval.
Stabiltás és kényelem
A Xantia páratlan kényelmét az elődjéből ismerős hidropneumatikus felfüggesztése garantálta, a Citroën csodafegyvere mégis az elektronikusan vezérelt Hydractive II futómű volt, az ezzel szerelt modellt a korábbi tanulmányautók tiszteletére Activa névre keresztelték. A két plusz hidraulikahengerrel a rendszer 0,5 százalékra korlátozta az autó dőlését a kanyarokban, ezzel a mai napig megdöntetlen rekordot állított be a jávorszarvasteszt kikerülési manőverén.
Az Activa változatot eleve az erősebb motorokkal és jobb felszereltséggel kínálták, de az 1997-ben bemutatott csúcsmodell, a háromliteres, 190 lóerős V6-os illett hozzá igazán. A Citroënnél tudták, hogy
a hathengeres modell nem járul hozzá érdemben az eladásokhoz, de növeli a Xantia presztízsét,
és alternatívát nyújt a jóval drágább XM-nek. Activa változatban igazi ritkaság volt a V6-os, csupán 2600 példány készült belőle.
Az ABS-től a HDi-ig
1997-ben jött ki a Xantia ráncfelvarrott kivitele is, amelyen az alapformát változatlanul hagyták, de a fényszórókat és a hűtőmaszkot finomabb vonalú darabokra cserélték, a hátsó lámpája világosabb burájú lett, megnövelték az embléma méretét, és a lökhárítókat is lecserélték. A belső térben lekerekítették a műszerfalat, a harmóniának nemcsak a jobb minőségű anyagok használata, de az utasoldali kapaszkodó mellőzése is jót tett.
Az Euro NCAP töréstesztje, amelyen másfél csillagot érdemelt ki a Xantia, rávilágított a konstrukció gyengeségeire,
ezért a Citroën a karosszéria szerkezetét is megerősítette, és nagy lépést tett előre az aktív biztonság terén, a blokkolásgátló szinte minden változatban szériafelszerelés lett, és akár négy légzsák is elérhető volt az autóhoz. A Xantia volt a PSA első autója, ami megkapta az új common-rail dízelmotort, a 2.0 HDi eleinte 110, majd 90 lóerővel volt elérhető.
2001-ben bemutatott utódja, a C5 ugyan kényelemben még mindig verhetetlennek számított, de már egészen más stílust képviselt, és az eladásai is nehezebben indultak be. A franciaországi üzemben kilenc év alatt több mint 1,3 millió példány készült a Xantiából, de a típus pályafutása ezt követően Kínában és Iránban is folytatódott, egészen 2010-ig. Sajnos ma már csak ritkán látni Xantiát az utakon, pedig az egyik kedvenc Citroënünk volt.
Ez is érdekelhet: