Néhány márkánál, mégpedig valamiért kimondottan a prémiummárkáknál szinte már csak a Benny Hill-zene hiányzik a típusjelzésekkel, motorkódokkal kapcsolatos folyamatos variálások alól.
Régen olyan egyszerű volt minden! Ha 1.6, akkor kábé ezerhatszáz köbcenti, ha i, akkor benzines, ha d, dízel, ha Trabant vagy Wartburg, akkor pedig egészen a szocializmus bedőléséig úgyis tudta mindenki, milyen motor van benne.
Kezdetben még a technika finomodását is egészen jól le bírták követni az autógyártók. Az i betű az injektoros benzinest, a T a turbót jelölte, a direktbefecskendezéses majd a közös nyomócsöves dízeltechnikát is meg tudták jelölni a TDI, CRD, HDI és hasonló kombinációkkal. De most, hogy már vannak elektromos autók, konnektoros hibridek, mild hibridek, full hibridek is, a marketingesek olyan rendszerezettséggel adják a nevet az egyes modelleknek, motorváltozatoknak, mintha majmok hajigálnának ide-oda betűket egy Scrabble-zacskóból.
Volvo
Kezdjük a svédekkel: is ők adták az ötletet a cikkhez, amikor elhoztuk tőlük a V60 Cross Country B4 AWD jelzésű tesztautót. A T3-T5-T8 illetve D2-D3-D5 jelzéseket már egész jól megszoktuk, még ha kicsit logikátlanok is, mert a T betű a benzines motorokat jelzi a turbóra utalva, turbó pedig a dízelekben is van. A T8 pedig egy plug-in hibrid motor, ahol azért talán ki lehetett volna emelni, hogy a vele szerelt kocsikat konnektorról is lehet tölteni.
De ez a mostani tesztautó se nem T, se nem D: ez egy B4-es. Hát az mi? Benzin? Nem, mert a fordulatszámmérő már 4800-tól pirosodik. Dízel? De akkor mi a B?Büdös gázolaj? Nem valószínű. De sebaj, nézzük meg a neten. Megnéztük: nahát, a B4-es motor lehet dízel is, lehet benzines is. B, mint Belsőégésű.
Az új betű az új Volvókon hivatalosan azt jelenti: Battery, vagyis ez egy olyan motor, aminek a legfontosabb tulajdonsága az, hogy tartozik hozzá akkumulátor is. Mint minden autóhoz vagy százhúsz éve. Miért kell ezt kiemelni?
Valójában ezzel a B betűvel azt akarja közölni a Volvo, hogy ez egy mild-hibrid motor, amit 48 voltos elektromos rendszerrel, a szokásosnál kicsit nagyobb generátorral szereltek, ami ellátja az önindító funkcióját is és egy icipicit képes besegíteni a belsőégésű motornak néha. De a B4 tényleg lehet benzines vagy dízel is; úgy tűnik, ez a Volvo szerint már teljesen mellékes dolog. Még szerencse, hogy azért a tanksapka mellett van egy matrica, hogy mit is tankoljunk a B-motor tankjába.
Amúgy a Volvo nem csak a B-betűvel maszatol el lényeges különbségeket motorváltozatok között. Egy ideje az elektromos és a konnektoros hibrid modellek hajtásláncát egyformán Recharge-nak hívják. (Szó szerinti idézet a hazai weboldalról: a Recharge „a Volvo tisztán elektromos és hálózatról tölthető hibrid modelljeit összefogó típuscsaládja”.) És még egy csavar: az első tisztán elektromos Volvo, a C40 ötödik ajtaján ez a plakett látható:
A Twin, ami eddig a T8-nak hívott plug-in hibrideknél azt jelentette, hogy egy benzinmotor és egy elektromos motor tolja hol külön-külön, hol együtt a kocsit, a C40 fenekén már arra utal, hogy a kocsiban két elektromos motor van, egy elöl, egy hátul. És az már igazán szóra sem érdemes ezek után, hogy a C40 Recharge egy crossover, holott a C betűt eddig a kupékra használta a márka. Vajon mit csinálnak majd, ha a piac elektromos kupékat akar?
Mercedes
A Mercinél néhány évvel ezelőtt egész jó kis rendszert raktak össze, amelyben sikerült elhelyezni az új kategóriákat is. A a legkisebb, S a legnagyobb, a méretkategóriákon belül pedig lehet GLx (ha SUV), CLx, ha négyajtós kupé, és így tovább. A motoroknál pedig a 200 jelentette a közepes teljesítményű benzinmotort, a 350 CDI pedig egy erősebb dízelt. Akadtak azért kisebb bakik (az E-osztály méretű CLS, a mindenhonnan kilógó G, a CL-osztály, amíg át nem nevezték S Coupéra), de úgy általában azért minden világos volt.
Aztán jöttek a mild hibridek, a plug-in hibridek és az elektromos autók. A marketing pedig 2-3 éve kitalálta, hogy ezeket hívják EQ-nak. E, mint elektromos, EQ, mint érzelmi intelligencia – csupa pozitív dolog! EQ Boost lett a mild hibrid, EQ Power a konnektoros hibrid, simán csak EQ a tisztán elektromos motorral hajtott modellek (eleinte konkrétan csak a villany-Smartok) kiegészítő jelzése.
Ezzel még el is lettünk volna, csak aztán megjelentek a kizárólag elektromos Mercedes-modellek, a rendszer pedig összeomlott. Az EQA már nem az elektromos A-osztályt, hanem az elektromos GLA-t jelöli, az EQS pedig nem egy elektromos S-osztály, hanem egy egészen másik autó. A Merci ugyanakkor az EQ jelzést pánikszerűen kiradírozta a belsőégésű motoros kocsik neve mellől. Most a mild hibrideket már nem különböztetik meg külön (és valljuk be, ennek tényleg nincs is sok értelme: a 48 voltos elektromos rendszert hibridnek hívni eleve csúsztatás). A teljesítményre utaló három számjegy mellett egy kis e betű jelzi a benzines, a de kombináció a dízel plug-in hibrideket és ehhez jöhet még a 4Matic, ha összkerekes az autó.
Végülis ez így, ahogy kialakult, egész logikus, ha így marad, nem lesz egy szavunk se!
BMW
A bajorok is belecsúsztak kicsit a mocsárba, ami a nomenklatúrájukat illeti. Oké, azt már megszoktuk, hogy a modellt jelző szám vagy X-szám-kombó utáni két szám rég nem a lökettérfogatra, hanem valamiféle teljesítményszintre utal. (A 18i, 20i, 30i jelzés például most ugyanazt a kétliteres, négyhengeres turbómotort jelöli, más-más teljesítményszintre beállítva.)
Amikor az i3 érkezésekor elkezdték i betűvel jelölni a tisztán elektromos technikát, nyeltünk egyet, de hát legyen: ha elöl van az i, az más, mintha hátul lenne. Aztán jött az i8, ami egyrészt plug-in hibrid, másrészt se méretben, se jellegben nincs sok köze a 8-ashoz. Majd, ahogy a klasszikus termékvonalban is megjelent a plug-in technika, rájöttek, hogy ajaj: ezt már nem lehet i betűvel jelölni, hiszen az nálunk hagyományosan mást jelent! 325 ii? Az nem jó! Így a villamosított motorok e-betűt kaptak a típusjelzés végére. (Egyébként ennek is volt előzménye: e, vagyis Eta volt a jelzése a takarékos üzemre fejlesztett BMW-benzinmotoroknak egy rövid időszakban, a '80-as évek elején).
Ezzel nincs is gond, de a tisztán elektromos modelleknél van egy kis káosz. Az egyetlen, belsőégésű és villanyos változatban is kapható modellnél mégiscsak felhasználták az i betűt: ez az iX3. Viszont közben egy hasonló méretű új villanyautó az iX nevet kapta, merthogy ez egy elektromos (i) SUV (X).
De mi lesz, ha kijön egy kisebb vagy nagyobb elektromos SUV is? iXS és iXL? És azt hogyan rakták össze, hogy az első elektromos, enyhén négyajtós kupés formájú szedán az i4 nevet kapta, amikor eddig a 4-esek kétajtósak voltak, vagy ha mégsem, akkor a Gran Coupé nevet is megkapta a modell? Lesz itt még fejvakarás a BMW anyakönyv-vezetésénél, úgy sejtem.
Jaguar
A britektől teljesen rendben van, hogy a túloldalon közlekednek, szóval egy szavunk se volt, amiért a világ kábé összes többi gyártójával szemben náluk az X betű a nem-szabadidőautók nevének részévé vált (XE, XF). Az első elektromos modelljük nevét viszont a mai napig nem tudtuk megszokni; szörnyen zavaró, hogy a jelenlegi modellkínálatban az E-Pace egy benzines vagy dízel, az I-Pace egy elektromos autó.
Honda
Az „e” név tökéletes egy elektromos autónak, de mit csinálnak vajon a Hondánál, ha lesz egy második elektromos autójuk? Megvakarják a fejüket, hogy hát erre nem gondoltunk? (Amúgy a választ már ismerjük: a következő elektromos Honda a Honda SUV e lesz. Bár ez lehet, hogy még csak munkanév.)
Audi
Tegye fel a kezét, aki tudja, mi előzte meg, ha elsuhan mellette egy Q8 55 TFSI e! Én biztos nem tettem fel: a mai napig nem sikerült berögzülnie, hogy a 30, 40, 50, 55 mi a fenét jelent. És az oké, hogy legalább a TFSI és a TDI közti különbség megvan, de hogy az e betű jelzi a márkánál plug-in hibrideket, azt csak most tudtam meg, miközben a cikket írtam.
Úgy tűnik, ott ragadtam abban az időszakban, amikor az első konnektoros Audi-hibrid, az A3 e-tron megjelent. (Amit logikusan kiegészített az is, hogy a földgáz-üzemű verziót g-tronnak hívták.) Ma már viszont az e-tron egy tisztán elektromos modell neve. És igen, csak egy modellé, a nagy SUV-é. A következő villanyautónak már megint más nevet kellett adni, ez lett az e-tron GT. És mi az ezután következő modell neve? Q4 e-tron. Világos: Q4 még nem volt, meg e-tron, mert elektromos. És a következőé? A6 e-tron. Ja, mert ez egy elektromos A6-os? Nem, ez egy koncepcióautó, ami ha gyártásba kerül, talán 2022-ben, még jó eséllyel együtt fog futni az akkor mindössze négyéves jelenlegi A6-os modellel. Szóval egy olyan elektromos A6-os lesz, ami nem A6-os.
Aki egész jól megoldotta – eddig: Volkswagen
A VW-nél a klasszikus modelleknek rendes nevük van (Golf), a szám a nevükben a lökettérfogatot jelzi (1.5), a betűkombináció utána utal a motorkonstrukcióra (TSI). Ha egy motor mild-hibrid, kap egy kis e betűt is. VW Golf 1.5 eTSI: ugye, hogy világos, mi ez és senkinek nincs kérdése?
A plug-in hibrid a GTE, az elektromos az e-Akármi (e-Golf, e-up). Az új, tisztán elektromos modellek pedig saját nevet kaptak (ID.3, ID.4). És hogy milyen erős a motorjuk? Meg hány darab van belőle? Itt azért már egy kicsit kezdődik a káosz, nagyon úgy néz ki, hogy végül a VW-nél is beszabadultak a marketingesek a névadási részlegbe valahogyan.
Az ID.3-nál az akkukapacitástól és a motorteljesítménytől, sőt: a motorok számától függő megjelölések nagyon semmitmondóak lettek. Pure, Pro, Pro S: ez mutatja, hogy mekkora az akku (nettó 45, 58 vagy 77 kWh). De a nevekkel a motorteljesítmény is változik: 150 lóerős a legkisebb, 204 a két nagyobb akkunál.
És akkor még sehol nincs a kétmotoros, 4x4-es verzió. Biztos az lesz a Pro SX – ha abból indulok ki, hogy a Skodánál a kétmotoros Enyaq-ot 80X-nek hívják. Talán szerencsésebb lett volna a számoknál maradni, bár azt elismerem, hogy kicsit hülyén nézne ki, ha egy autót Volkswagen ID.3 77 204 X-nek hívnának, mintha a Star Wars egyik droidja lenne. Bár az is igaz, hogy akármilyen hülyén nézne ki, legalább azonnal tudnánk, mi van az adott ID lemezei alatt. De hát úgy tűnik, ezek az egyértelmű idők lassan tényleg elmúlnak, végképp eltörli őket az elektromos forradalom.