Régen elmúlt már a 80-as évek, mégis másodvirágzását éli minden, ami a korszakhoz kapcsolódik. 1984-re mondjuk könnyű emlékezni, hiszen ekkor jelentették be, hogy Michael Jackson Thrillerje minden idők legkelendőbb zenei albuma, de ebben az évben mutatta be az Apple egy emlékezetes reklámmal együtt a személyi számítógépet, valamint szeptember 16-án az NBC levetítette a Miami Vice első részét.

Minden megvolt a Miami Vice-ban, ami a közönségnek kellett a divattól a zenén át egészen az akcióig, de fontos szereplő volt a Ferrari is.

Nagyon távol állt a valóságtól a kábítószerben úszó Miami mocskában rendet rakó, feltűnően jól öltözött nyomozópáros, akik nem egy lepattant rendőrautóval vagy olajválság utáni jellegtelen szedánnal, hanem egy fekete nyitott Ferrarival és Cadillac Coupe Deville kabrióval járják az utcákat. Sonny Crockett nyomozót Don Johnson alakította, a társa pedig Philip Michael Thomas volt, aki Rico Tubbs karakterét kapta a szereposztásban.

Arányairól és az elnagyolt részletekből azonnal sejthető volt, hogy a Miami Vice-ban szereplő fekete sportautóval valami nem stimmel. A sorozathoz valójában egy Chevrolet Corvette alapjaira készítettek Daytona Spider replikát, melynek híre hamar eljutott Maranellóba is.

Határozottan visszautasította a filmesek megkeresését a Ferrari amerikai importőre, de ez nem tartotta vissza a Miami Vice stábját.

Mivel az eredeti Daytona már akkor sem volt olcsó mulatság, ritkasága miatt pedig ma is kitartóan kell várni egy eladó darabra, ezért a replika építése mellett döntöttek. A C3-as Corvette alapjait használva két autót épített a sorozatnak a McBurnie Coachcraft, melyek közül az egyiket a szép felvételekhez használtak, a másikat pedig az akciójelenetekhez.

Két évadon keresztül volt Crockett nyomozó autója a Daytona, melyet nem terveztek megsemmisíteni, hiszen ebben a formában épp népszerűségének tetején volt a show. Ám pontosan ezért a Ferrari jogi lépéseket tett az ügyben, ezért a film producerei kénytelenek voltak átírni a forgatókönyvet, és egy látványos robbantással nyugdíjazni a Daytona replikákat. Valójában azonban az egyik autó az 1989-es Ágyúgolyó futam 3-ban is szerepet kapott, majd két évtizedre egy sivatagban felejtették. Restaurálás után egy Illinois állambeli múzeumba került, a másik Daytona Spider replika pedig egy magángyűjtő tulajdonában van.

Nagyon jól jött azonban a Ferrarinak a sorozat adta hírnév, ezért igazi Ferrari Testarossákat küldtek a forgatásokhoz.

Eredetileg fekete színű autókat kaptak a film készítői, de az akkori technika miatt ez nagyon megnehezítette az esti felvételeket, ezért fehérre fényezték a Testarossákat. Így született meg a mostanra ikonikussá vált autó, mely remek lenyomata a 80-as éveknek. Ez azonban most csak a mellékszál, a valódi lényeg az igazi Daytona Spider.

Sarokba szorította a Ferrarit a Lamborghini, hiszen a középmotoros Miura akkora szenzáció lett, hogy hamar árnyékot vetett az orrmotoros gépekre. Az 1968-as Párizsi Autószalonon bemutatott 365 GTB/4 azonban egyszerre védte a Ferrari és a hagyományos elrendezés becsületét. Ezzel autóval és a Gioacchino Colombo tervezte V12-es motor végső változatával hódította vissza a Ferrari a leggyorsabb autó címét.

Leonardo Fioravanti igazán emlékezetes formát rajzolt a Daytonának.

Ahogyan akkoriban a legtöbb Ferrarinak, úgy ennek a karosszériája is a Pininfarina stúdiónál nyerte el végleges formáját, és a Scagliettinél készült. A korábbi lágyabb vonalvezetésű modellek után a hosszú orra és határozott vonalai egyértelműen a 70-es évekbe vezettek. Egy évvel a kupé bemutatása után, az 1969-es Frankfurti Autószalonon tartották a Spider premierjét, melyből 121 darabot gyártottak.

1972 áprilisában fejezték be a negyvenkilencedik Daytona Spider összeszerelését, amit fekete fényezéssel és bézs bőrkárpittal rendeltek, valamint mérföldes órákkal, mert hat hónappal később már New Yorkban volt jelenése Luigi Chinetti kereskedésében. Az autót eredetileg egy floridai vegyipari vállalat vezetője rendelte meg, de Dr. Calvin Stevens helyett az Ohio állambeli William Whitelaw Jr. vette át 1973 márciusában.

Ködös a fekete Daytona Spider múltja, de a 90-es évek elején még a drogellenes hivatal nyilvántartásában is felbukkant.

Innentől kezdve több tulajdonos kezén ment át a Daytona, aminek felújítása után különböző Concours d'Elegance eseményeken is megjelent. A restaurálás után az eredeti állapotot állították helyre, tehát a karosszéria fekete színű, a kétfős utastér pedig világos bézs kárpitozású. Az ülések hosszában elválasztott csíkjait a mai Ferrariknál is Daytona mintának hívják.

4,4 literes, V12-es motorján hat duplatorkú Weber karburátor van, hozzá pedig ötfokozatú kézi váltó csatlakozik. Több mint 350 lóerőt ad le 7500-as fordulaton, maximális nyomatéka pedig 430 Nm 5500-nál. A Daytona nagyjából 5,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 280 km/óra a végsebessége. Mindezt a tizenkét hengeres motor csodálatos hangjával aláfestve, ehhez közel sem fért Sonny Crockett replikája.

Ez is érdekelhet: