Mintha ólomgolyó cikázna egy gigantikus flipperben, úgy lehet rohanni a városban az elektromos Fiat 500e Cabrióval.

Olyan sűrű és kilátástalanul időrabló masszává áll össze a budapesti forgalom, hogy szinte benne ragad a bosszankodó autós, de én csak vigyorgok a szürke Fiat 500e-ben. Mert ahogy meglátok egy rést a tömegben, már lendül is a bajuszkapcsoló, nyomom a gázpedált és tekerem a kétszínű kormányt, aztán a fürge gombóc nyergében egyszerűen ott termek.

Imádom, ahogyan az öreg 500-as kéthengerese ércesen darál, de a modern Fiat 500-nak semmi nem áll annyira jól, mint az elektromos hajtás.

Egyetlen percig se gondold, hogy nem rajongom tovább a benzinmotort és a kézi váltót, de az 500e komfortzónája a város, ahol sokkal több bosszúságot okoz virtuóz orgonaművészként kalimpálni a pedálokon, mint örömöt. Az is éppen elég mókás, hogy itt van a talpam alatt a villanymotor 220 azonnal bevethető Newtonméter nyomatéka, ami zöld lámpára úgy rántja ki a sor elejéről a kicsi 500e-t, hogy rendesen fogni kell a gyeplőt, miközben ezernyi Fiat feliratot présel a hátamba az ülés. Kilenc másodperc alatt pörög ki 100-ra a sebességmérő, de sokkal intenzívebb élmény felgyorsítani 50-re, mert az tényleg nem több egy szempillantásnál. Hangja szinte alig van, csak a sok réteg fém és műanyag mögül szűrődik ki a villanymotor visítása, de csukott vászontetővel a Fiat egy nyugodt kis buborék az úton.

Három vezetési módja van (Normal, Range, Sherpa), melyek között igazán érezhető a különbség. Ezek között a könyöklő előtti billenőkapcsolóval lehet váltani, jó hosszan nyomva tartva. Én az éles gázreakció és a természetesebb mozgás miatt Normalban használtam, de azoknak, akik sosem hagyják 60 százalék alá merülni a telefonjukat, és minden elvesztett kilométert megsiratnak, nekik ott a hegyi vezetők után elnevezett Sherpa mód. Mind közül ez jár a legtöbb lemondással a hatótáv oltárán, mert ilyenkor a maximális sebességet 80 km/órára korlátozza a rendszer, nincs klíma és fűtés, de még az ülésfűtést sem engedi bekapcsolni. 11,8 kWh/100 km volt a legjobb átlagfogyasztásom a Fiat 500e Cabrióval, amiben egy csipet önmegtartóztatás sem volt.

Elöl MacPherson, hátul pedig csatolt lengőkaros a Fiat 500e felfüggesztése, ami a rövidke tengelytávval (2,3 méter) együtt egy néhol pattogósan feszes, de kellemesen virgonc futómű érzetét hozza. Remekül adagolható a féke, a kormányzása lehetetlenül könnyed, mindenféle visszajelzést mellőz, de szépen irányítható vele az autó, ami az alacsony súlypont miatt eszeveszett stabilan kanyarodik. Az üléspozíció viszont olyan magas, mintha valami szabadidő-autóban ülnék, de minimum az étkezőasztalnál, csak akkor nem kormány szokott a kezemben lenni, hanem tányér és kanál. Aztán felvettem a régi olaszautós, enyhén görnyedő majompózt, amit a biturbó Maseratiktól tanultam, és onnantól már csak a kilátástalanság zavart. Egyik oldalról a vastag tetőoszlop takar be, a másikról pedig a tükör és a mögötte lévő szenzorok, így nem igazán jó a kilátás az 500e-ből.

Szigorúan véve nem felhőtlenül harmonikus kabrió az 500e, mert a szélvédelme jó, hiszen tényleg csak a tetőlemezt váltotta ki a Fiat feliratos vászon, de még 100-zal sem kell menni ahhoz, hogy zavaró legyen a menetszél súgása. Ennek ellenére szerintem bűn keménytetővel venni a Fiat 500e-t, mert a 185 literes csomagtartó ugyan baromi kicsi – különösen a töltőkábelek bepakolása után –, de csukott tetővel is csendes az utastere, a nyitott tető élménye pedig egy kellemes, napsütötte délutánon felülmúlhatatlan.

1365 kilogramm, tehát ez a 3,6 méteres törpe olyan nehéz, mint a négyhengeres E46-os BMW-m.

Tényleg nincsenek benne dugattyúk, a hagyományos értelemben vett váltóharang és más kacatok sem, de van 118 lóerős állandó mágneses szinkronmotor, inverter és bruttó 42 kWh (nettó 37,3 kWh) kapacitású lítiumion akkumulátor, ami rabolja a helyet a gépháztető alatt, és pergeti a számokat a mérlegen. 85 kW-os DC töltéssel akár 35 perc alatt teleszívja magát az 500e, de a 11 kW-os csatlakozóról is 4 óra alatt megvan. Ha maradunk a BMW-s összehasonlítási alapnál, akkor az elektromos Fiat 500 túlnyúlik a 60-as évekbeli, farmotoros 700-ason és majdnem olyan magas, mint egy E87-es X1. Szóval nem is annyira apró termetű, csak a mai autók között tűnik kicsinek. Minden jel arra utal, hogy négyszemélyes az elektromos 500-as, hiszen négy fejtámla van benne és négy biztonsági öv, de aki már kinőtte a babakocsit, az valószínűleg ezeket a hátsó üléseket is.

Alapjaiban új autó a teljesen elektromos 500-as, ez pedig érezhető a vezetéstámogató rendszerein is, melyek közül mind annyira hibátlanul működik, hogy az új Audik kalapot emelhetnek neki. A villanymotor motiváltan gyorsítja autópályatempóra is, de a szélzaj és a drámaian csökkenő hatótáv miatt inkább városhatáron belül élmény a Fiat 500e. Van benne vészfékasszisztens, táblafelismerő, fáradtságfigyelő, de remek a sávtartó rendszer és a távolságtartós tempomat is. A manőverezést pedig megkönnyíti a tolatóradar és a kamera.

Baromi jó hangulata van a La Prima felszereltségű 500e Cabrio utasterének a fehér bőrülésekkel és a kétszínű, kétküllős kormánnyal. Nagyszerű stílusérzékkel egyensúlyoztak a retró és a modern között, így fényezett elem fut végig a műszerfal fűzött mintája körül, de középen ott a 26 centiméteres képátlójú érintőképernyő. Elegáns megoldás a klíma gombsora és az alatta lévő vezeték nélküli töltőpad is, Milánó főbb épületeivel. Temérdek apró részlet van az 500e-ben, amiket öröm felfedezni, mint a régi 500-as az ajtópanel fogantyújában. Mély üreg van a könyöklő előtt, de ezen és a kesztyűtartón kívül nincs más pakolásra alkalmas terület benne, ha a hátsó ülésre nem egy szépen kárpitozott csomagtérként tekintünk (amire valójában a leginkább alkalmas).

Anyaghasználata kisautós, tehát bőven vannak benne kemény műanyagok, de ahol az ember keze jár, ott nagyrészt kellemes textúrájú anyagok vannak. Az általános minőségérzet jó, de van mitől tartania, mert ezen túl digitális élményben, helykínálatban és praktikumban is túlszárnyalja az 500e-t az elektromos MINI. 13,5 millió forint a legolcsóbb Fiat 500e (95 lóerővel, 23,8 kWh-s akkumulátorral), a kabrió változat pedig alulról karcolja a 15,9 millió forintot.

Feszül rajta a klasszikus 500-as ruhája, de így is végtelenül tündéri a Fiat 500e Cabrio.

Gömbölyded formái elragadóak, tényleg összetéveszthetetlenül 500-as, ezt le sem tagadhatná, viszont az 500e-ben már sokkal inkább divat, mint funkcionális szépség. Kerek fényszóróira rátakar a motorháztető, a menetfénye pedig akár egy szempilla, ettől végtelenül bájos arca van. A sarokba tolt, izgalmas mintázatú felnikkel az autó arányai tökéletesek, a formaterv részleteiben pedig bármikor szívesen elveszek egy kávézó teraszáról nézelődve.

Büszke 500-as van az orrán, két krómozott bajusszal, aztán kificcen a motorháztető sarkából egy átlátszó irányjelző, mely króm csíkot húz az oldalára. A szürke fényezésből feltűnő pirossággal kiugró hátsó lámpákban szintén ott a típusjelzés, a harmonikatető vásznán pedig rengeteg Fiat felirat adja a mintázatot. Mindig jó ránézni, mert mindig van benne valami aranyos, valami érdekes, valami mosolygósan kedves. Pont ilyen vele minden áldott nap.

Ez is érdekelhet:

Elektromosan is izgalmas az Abarth 500e Turismo

Elektromos, mégis van kipufogóhangja.

Fiat 500e Cabrio (2023)

  • Motor: állandó mágneses szinkronmotor, bruttó 42 kWh kapacitású lítiumion akkumulátor
  • Hajtás: 1 fokozatú automata, elsőkerék-hajtás
  • Teljesítmény: 118 LE (85 kW)
  • Nyomaték: 220 Nm
  • Gyorsulás (0-100 km/óra): 9 mp
  • Végsebesség: 150 km/óra
  • Maximális tölthetőség: DC, 85 kW
  • Súly: 1365 kg
  • Méretek (mm): 3632 x 1683 x 1527
  • Ár: 15 875 000 Ft-tól
  • tündéri a formája
  • remek városi autó
  • öröm vezetni
  • remek hangulatú kabrió
  • magas az üléspozíció
  • szerény a hatótávja
Player-méter
8
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Harmincegy éve nő vezeti Budapest legnépszerűbb, sokat látott sztriptízbárját – A nagy Marilyn-sztori a Playeren

Megváltoztatják az OMV jól ismert emblémáját

A Volkswagen ID.3-ból is elkészült a Harlekin változat

További cikkeink a témában