Több évtizedes sorozatot szakított meg a Ford azzal, hogy idén befejezte a Mondeo gyártását, és búcsút intett a hagyományos értelemben vett középkategóriának. A Sierra utódjaként éppen harminc éve jelent meg az első Mondeo, ami lendületet adott a márkának.
A Fordnál még nem heverték ki a forradalmian áramvonalas Sierra meglehetősen vegyes fogadtatását, amikor a nyolcvanas évek közepén hozzáfogtak az utódja tervezéséhez. A márka történetének addigi legdrágább projektje indult el, több mint hatmilliárd dollárt költöttek a fejlesztésre, amiben a Ford európai és amerikai részlege is részt vett.
A jelentős költségeket magyarázza, hogy az új modell szinte semmit nem vett át az elődjétől. A hátsókerék-hajtású Sierrával ellentétben elsőkerék-hajtásra váltottak, és a Ford túlzott optimizmusát mutatja, hogy a négyhengeres keresztmotortól a végül sosem használt hosszában beépített V8-asig mindenféle hajtáslánc befogadására alkalmas padlólemezt terveztek hozzá.
Világautónak szánták
A munka már javában haladt, amikor 1989-ben a Ford bejelentette, hogy négy éven belül elsőkerék-hajtású modellel váltja le a Sierrát. Azt akkor még nem döntötték el, hogy megtartják-e a Sierra nevét, de a kilencvenes évek elejére nem volt kérdés, hogy a minden téren vadonatúj modellhez új név dukál, méghozzá a világ szóból eredeztetett Mondeo.
A Mondeót ugyanis igazi világautónak szánták, ami az európai, ázsiai és amerikai piacon is kapható lesz, ezért egy olyan modellt szemeltek ki mércének, amit szintén világszerte forgalmaznak: a Honda Accordot. Majd amikor 1990-ben bemutatkozott a Nissan Primera, annyira jónak látták a japán szedánt, hogy a már szinte elkészült autón tovább igazítottak.
Nagyon kellett a siker
A dizájn elkészítésére a Ford kaliforniai, dearborni, kölni és torinói (Ghia) formatervező stúdióját kérték fel, és a tervek közül végül a német munka lett a befutó. A négyajtós lépcsőshátú, ötajtós ferdehátú és kombi karosszériával készülő Mondeo formaterve a megosztó Sierrához képest egyértelműen konzervatívabb lett, amiért eleinte kritizálták is.
A Ford első világautója a nyolcvanas évekbeli Escort volt, ahol az amerikai változatot annyira áttervezték, hogy szinte csak az emblémája volt közös az európai testvérével. Nem lett sokkal egységesebb a Mondeo sem, hiszen az amerikai piacon a Tempo utódjaként bemutatott Contour szinte csak a tetővonalán osztozott az európai modellel, egyébként minden más alkatrésze különböző volt.
1992-ben, mire a Mondeo bemutatója közeledett, már nagyon kellett a siker a Fordnak. A Sierra egyre jobban fogyott, de nem közelítette meg az elődje népszerűségét, és az Escort sem sikerült túl jól, a vevők ezért egyre inkább a japán márkák felé fordultak. Az autónak egészen egyszerűen jónak kellett lennie, mert jóformán a Ford európai részlegének jövője múlt rajta.
Sportos karakter
A műszaki tartalmat mindenesetre nem érhette kritika, a Mondeo futóműve a kategória legjobb vezethetőségét biztosította, ami egészen mostanáig meghatározta a sportosnak tartott típus karakterét. Az 1,6 és 1,8 literes, 90 és 116 lóerős motorok ugyan az Escortból származtak, de a kétliteres, 136 lóerős motor az elvárásoknak megfelelően mozgatta a Mondeót.
A kínálat érdekessége volt a 2,5 literes, 24 szelepes V6-os benzines 170 lóerővel, ezt szerelték az ST sportváltozatba is,
a végén 200 lóerővel. 1,8 literes, 90 lóerős dízelt is kínáltak, ami azonban nem tudta felvenni a versenyt a riválisokkal. Az opciók közt adaptív lengéscsillapítást, a kombinál szintszabályzós hátsó futóművet és eleinte összkerékhajtást is találhattunk.
Az év autója lett
A biztonság az egyik legfontosabb szempont volt a Mondeo tervezésekor. Az oldalvédelem, az övfeszítők és a blokkolásgátló mellett ez volt az első olyan autó, amit az elejétől fogva vezetőoldali légzsákkal szereltek szériafelszerelésként, és ennek is jelentős nagy szerepe volt abban, hogy a ’93-as genfi szalonon bemutatott Mondeo végül elnyerte az európai év autója díjat 1994-ben.
Az 1996-ban érkező modellfrissítéssel az unalmas dizájnra és a gyenge fényszórókra válaszul teljesen új külsőt kapott az autó, szinte csak az ajtók és a tető egyeztek meg a korábbi modellel, ezért ezt a szériát sokan második generációnak emlegetik. A Scorpio és Fiesta új dizájnja nem jött be a Fordnak, de a Mondeo arculatváltása jó fogadtatásra talált.
A 2000-ben bemutatott utódja minden téren feljebb lépett, az egyik legkedveltebb céges autóvá vált, és a két következő generációja még jobb autó lett. A prémiummárkák és a szabadidő-terepjárók hódításával azonban a Mondeónak lassan leáldozott, idén készült el az utolsó európai modell, és egyelőre nem is terveznek újabbat.
Ez is érdekelhet: