Egy újabb brilliáns járműátalakítás a Westfaliától, ha a #vanlife életérzésnek szeretnénk adózni.
Tavaly már volt szerencsénk egy másik Westfalia-építményhez, ami a Mercedes Marco Polója volt, a jelenlegi Ford Transit Custom tökéletes ellentéte, mert míg a Nugget Plus egy négy keréken – lassan – guruló, tökéletesen élhető, robusztus lakóautó, addig a Marco Polo egy villámgyors vezetési élménnyel párosult átmeneti szállás. Jó lenne még a Volkswagen Californiáját is kipróbálni, hogy tökéletes legyen az összképünk a Westfalia teremtményeiről...
A Nugget Plus kissé lomha – hiába a jól hangzó adatok, a 170 lóerő és a 400 Nm, a szekciókra bontott életterek – alvó, főző, étkező és igen, mosdó – miatt viszont több hétre is el lehet veszni vele a világban.
Talán egy lakóautónak nem is feltétlenül kell felkaparnia az aszfaltot, mert igazából a helyfüggetlen kikapcsolódás a lényeg, de akik szeretnek tempósan vezetni, azok például a Marco Polo személyautókat meghazudtoló sebességét jobban élveznék. Azzal viszont nem lenne ugye olyan pazar illemhelyük, amelyen tengeri vagy szakadék melletti panorámánál lehetne végezni a nagyobb ügyeket.
Nyilván átjött már, hogy az átalakított Ford Transit Custom lakóautója nem az autópályák ördöge, mert 130 felett már eléggé kapaszkodni is kell a kormányba, az üzemanyagszint mutatója is komoly mozgásba tud lendülni, a szél és szélárnyékból kibújó kamion se a barátja.
Jó, hát az aerodinamika nem a legnagyobb erénye ennek a gépnek, meg különben is, nyaralásnál figyeljük a tájat is!
A kisebb utak például már értelmezhető vezetési élményt és barátibb fogyasztást eredményeznek. Szubjektív véleményem, hogy 110 km/h-ig tökéletesen élvezhető az autózás, a fogyasztás is 10 liter/100 km alatt jön ki. Autópályán a már említett mutatókilengés nem vicc, sajnos a 13-14 l/100 km se, a hatótáv öt-hatszáz kilométer.
No de hagyjuk a száraz adatokat, inkább beszéljünk a komfortról: az egyszerűen tökéletes! A szigetelt buroknak köszönhetően bármekkora puttonyt is hordozzunk a tetőnkön, a menetzaj szinte nulla, ami engem komolyan meglepett.
Mondjuk nem árt mindig gondolni arra, hogy közel három méter magasak vagyunk!
A burok másik pozitívuma, hogy éjszaka is nehezebben hűl le a fenti alvótér, és kevesebb külső zaj jut be. Próbáltuk erdőben, hideg éjszaka ezer méter feletti magasságban is, és hajnalban is csak azért kapcsoltam be az állófűtést, hogy az otthon megszokott kitakarózva alvásnak hódolhassak. Amúgy simán kibírtuk volna, hiába volt tíz fok alatti a kinti hőmérséklet.
Az állófűtés zseniális! Kb. tíz perc alatt befűtötte az egész autót, és a kezdeti repülőgépturbina-zaja is hangtalan szintre csillapodott. Attól pedig nem kell félni, hogy például leáll a fűtés éjszaka, mert az energiát az üzemanyagból nyeri, és elég egy-két deci neki óránként. Az más téma, ha kevés a tankban a nafta, de akkor valószínűleg a legkisebb problémánk, hogy hideg van-e vagy meleg.
A felső héj szerencsére tele van lőrésnyi ablakokkal, közülük talán a legjobb az alvótér felett található, amelynek köszönhetően simán aludhatunk a csillagos ég alatt. Ráadásul minden kis ablak azontúl, hogy nyitható, szúnyoghálós és fényzárós is.
A Westfaliánál mindenre gondoltak, hogy tökéletesen pihentető legyen az alvás.
Ha pedig már pihenésről van szó, most sem szabad megfeledkeznem a fent található ágy kényelméről: bármilyen otthoni franciaágy komfortját képes hozni, köszi Froli! Ráadásul olyan hosszú, hogy közel kétméteres magassággal sem tudtam úgy nyújtozni, hogy falat érjek.
Az autó hátsó szekciójában kapott helyet a konyha, és ha szó szerint értjük a hátsót, akkor ott van az illemhely is, ami könnyen szeparálható egy kis függönnyel a többi résztől. Igaz, ez csak vizuális takaró, a szagokkal már lehet kínos a szitu.
A konyhában található mélyhűtő, gáztűzhely és mosogató is, rengeteg rekesz és kis polc, tényleg hosszabb időre bevackolhatunk egy ilyen járműbe. A hűtő zseniális, talán túl jól is hűt, a gáztűzhelyet akármennyire is akartam, nem sikerült kipróbálni, de nyilván működik, és az ablakoknál tapasztalható precízitás itt is megtalálható, mert a külön kihajtható szárnyaknak köszönhetően nem lesz szétfröcsögtetve a zsír és a paradicsomszósz főzés közben.
A latrinát se próbáltam ki sajnos, pedig a Mátrában lett volna hozzá pazar háttérkép!
A fenti alvótér „alatt” található az étkező és utazórész, ami könnyen újabb kétfős fekvőhellyé alakítható, ezért négy fő tökéletesen elfér az autóban. Azért idézőjeles az előbbi „alatt”, mert amúgy a fenti ágy bármikor összecsukható, így még nagyobb helyet tudunk varázsolni az étkező- és konyharészen.
Két negatívum volt utazás közben az autóval, az egyik pont az étkezőrészhez kapcsolódik. Ha nyitva hagyjuk a kihúzható kis asztalt, rettentően rázkódik, és szörnyű hangja van. Értem én, hogy mi a francért is hagynám nyitva utazás közben, de ha a gyerekek hátul unóznának, vagy a feleség dolgozna... Ugye!
A másik sarkalatos pont, hogy utazás közben sem használhatóak a 230 voltos aljazatok, csak ha kempingben rácsatlakozunk kábellel a hálózatra. Okés, van egy halom 12 voltos dugasz, de azért ha meg tudták oldani, hogy a hűtő működjön utazás közben, akkor legalább egy teljes értékű áramlelőhelyet létesíthettek volna!
Természetesen ezeken túl zuhanyozásra is van lehetőség álló autó mellett, nem kell betenni a műanyag vizeszsákot, és aggódni, hogy kiszúrodik!
Ha nyugati büdzsével rendelkeznénk, tökéletes választás lenne egy ilyen autó. Sok évnyi szállás díját meg lehetne spórolni, és mindezt úgy, hogy fullba nyomjuk a kényelmet, ott és úgy, ahogy mi akarjuk.
Csak kitesszük a Westfalia székeket, kitekerjük a napernyőt, aztán lehetne élvezni az életet!
Ha további #vanlife írás érdekel:
(Fotó/videó: Bodor Tamás)