Amikor a BMW zöld utat adott a debreceni gyárnak, sokan még csak egy bátor stratégiai lépést láttak benne, ma viszont már ott tartunk, hogy a hazánkban készülő iX3 a márka egyik legfontosabb, a jövőjét meghatározó modellje lett. Budapesten járt Glenn Schmidt, a BMW Group fenntarthatóságért felelős alelnöke, és vele nemcsak a magyarországi gyárról, hanem a mindent elsöprő kínai nyomásról és a benzinmotorok túlélési esélyeiről is beszélgettünk.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Debrecenben készülő, a Neue Klasse modellcsalád első tagjaként megjelenő BMW iX3 azonnal berúgta az autóipar ajtaját. Glenn Schmidt a konferencia keretében tartott sajtóbeszélgetésen elárulta: eddig mintegy 50 ezer megrendelés futott be a modellre, és a kereslet a várakozások szerint 2026 után is hasonlóan erős marad.
A piac reakciója még a BMW-t is meglepte. A modell annyira túltejesíti az elvárásokat, hogy az üzemben már idén februárban – az eredetileg tervezettnél jóval korábban – be kellett indítani a második műszakot. Debrecen ráadásul nemcsak egy gyár a sok közül: Schmidt szerint a magyarországi gyártás a legjobb bizonyíték arra, hogy Európában igenis lehet nemzetközileg is versenyképes, prémium elektromos autót gyártani. Az iX3 pedig a megjelenése óta számos díjat nyert el, így a World Car of the Year mellett az Év Magyar Autója is lett. A döntésben szerepet játszott magasan képzett munkaerő, a kiváló európai logisztika és az európai autóipar megkerülhetetlen gyártási tapasztalata áll, a debreceni siker pedig az egész régió beszállítói hálózatára pozitív hatással van.
Budapesten járt a közlekedés elitje
Lehet, hogy nem tudtad, de nemrég Budapesten találkozott a közlekedési szakma elitje a Transport Research Arena nemzetközi közlekedési konferencián. A négynapos, minden szempontból profi rendezvényen 69 országból közel 3000 szakértő, iparági, tudományos és szakpolitikai döntéshozó gyűlt össze, hogy a mikromobilitástól a logisztikán át a digitalizációig átvilágítsák a mobilitás jövőjét. A rendezvény egyik kiemelt előadója volt Glenn Schmidt, aki egy iparágon átívelő, jövőbe mutató előadással gazdagította a programot. A BMW magyarországi importőre pedig a konferencia kiemelt támogatójaként gondoskodott arról, hogy ne csak beszéljenek a BMW jövőjéről: a konferencián a Debrecenben gyártott iX3-at állították ki, a vendégeket pedig iX3-ból álló flotta szállította az eseményre.
Nem kérnek a büntetővámokból, a tiszta versenyben hisznek
Miközben az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyre keményebb kereskedelmi falakat húz fel a kínai elektromos autók áradatával szemben, a BMW-nél egészen másként látják a helyzetet. Glenn Schmidt határozottan kijelentette, hogy a BMW nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni védővámokat vagy egyéb mesterséges korlátozásokat.
A gyártó szerint a protekcionizmus helyett a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtésére kellene fókuszálni. A kínai piacot ugyan elképesztően durva verseny és gyors innováció jellemzi, de ez a nyomás az, ami a globális technológiai fejlődést, és magát a BMW-t is folyamatosan jobb teljesítményre sarkallja. A márka stratégiája egyébként is a „gyárts ott, ahol értékesítesz” elvre épül: Kínában az eladott autóik több mint 85 százaléka helyben készül, míg az Egyesült Államokban a dél-karolinai bázisuk – amely idén már harmincéves – a konszern legnagyobb gyárává nőtte ki magát, lefedve az amerikai eladások felét.
Eszük ágában sincs temetni a benzinest és a dízelt
A budapesti konferencián tartott előadásában az alelnök is megerősítette, amiről eddig már sokat beszéltünk, hogy a BMW nem tesz fel mindent egyetlen lapra. Schmidt szerint a fenntarthatóság és a versenyképesség nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. Miközben a cél a teljes gyártási folyamatban elért zéró kibocsátás 2050-re, addig a hajtásláncok kínálatát náluk sokkal inkább a vevők igényei, nem pedig a politikai elvárások diktálják.
A recept alapja a technológiai semlegesség: a kínálatukban ugyanúgy megtalálhatók a benzines és dízel, a plug-in hibrid és a tisztán elektromos, valamint a nagyon is közeli jövőben hidrogénhajtású üzemanyagcellás modellek is. Ez a fajta technológiai nyitottság és rugalmasság adja meg a stabilitást és a folytonosságot a kiszámíthatatlan piaci és szabályozási környezetben, miközben maximálisan figyelembe veszik az egyes piacok eltérő fogyasztói igényeit. Schmidt szerint az autóiparnak hosszú távon kiszámítható stratégiai irányra lenne szüksége az európai döntéshozók részéről, mert a kapkodás és a tiltások ritkán vezetnek jóra.
A kínai és az európai módszer összecsapása
Az előadást követő beszélgetésen Schmidt egy igencsak elgondolkodtató kontrasztra világított rá Kína és Európa között. Kínában úgy ugrott 50 százalék fölé a plug-in hibridek és elektromos autók aránya, hogy Peking soha nem tiltotta be a belső égésű motorokat, és nem tűzte ki célul a kizárólagos villanyautózást. Ehelyett kőkemény, céltudatos iparpolitikával támogatták a helyi gyártókat és a beszállítói láncokat.
Ezzel szemben Európa a tiltások és a szigorú szabályozások útját választotta, az eredmény pedig felemás, az elektromos autók terjedése jelenleg nem a várt ütemben halad. A BMW alelnöke szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a körforgásos gazdaság erősítése és a beszállítói hálózat zöldítése – elvégre egy autó értékének mintegy 70 százalékát a beszállítók adják. A BMW ezért az összes partnerével azon dolgozik, hogy a megújuló energiaforrások használatával a fenntarthatóság ne kényszer legyen, hanem egy olyan eszköz, ami profitot és hosszú távú versenyelőnyt jelent a gyártó számára. Ebben pedig a debreceni gyártású iX3-nak óriási szerepe van, amire mi is büszkék lehetünk.
Ez is érdekelhet:
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben


