A Mobiliti a hazai villanyautózás legfontosabb háttérszolgáltatója. Ők a Borg, asszimilálni fognak téged is, minden ellenállás hasztalan. De ez nem baj.
A Mobiliti az MVM tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat, a magyar villanyautós infrastruktúra legfontosabb szervezője-építője-fejlesztője. A garázstól az Ionity csúcstöltőkig mindenhol ott vannak és ezt meg is mutatták nekünk egy villanyautó-túrán, Budaörstől Zalaegerszegig. (Ahol megnéztük a Zalazone jármúipari tesztközpontot, erről is írunk hamarosan.) A bemutató nem csak a töltésről szólt, hanem az elektromos autók kínálatának sokszínűségéről is. Négy hasonló méretű, mégis nagyon különböző karakterű villanyautóval vágott neki az útnak a sajtócsapat:
Ahogy én látom, az elektromos autózás terjedésének, újautó-vásárlásnál egy villanyautó választásának a hazai viszonyok között jelenleg a legnagyobb gátja a macerás, nehézkes, kiszámíthatatlan töltés hosszabb utakon. Az egyautós háztartásokban egy villanyautó komoly kompromisszumokat jelent a hosszabb utak nyűgjei miatt, többautós modellnél viszont az a paradox helyzet áll elő, hogy a napi rohangászásra való, főleg otthon töltött kiskocsira a villanyautók magas ára miatt többet kellene elkölteni, mint a hosszabb utakra való „főautóra”.
A költségvetési dilemma mellett családi vagy céges villanyautók vásárlásánál ugyanazok a gyakorlati aggályok merülnek fel. Oké, hogy az elektromos autó szexi, fenszi és trendi, hogy megtérül a vásárláskori felára pár éven belül, meg hogy nem szennyez, csendes és már indulás előtt, a mobilról fel lehet fűteni-le lehet hűteni. De akarom-e én magam és a családomat kitenni annak, hogy esetleg éjszaka, ismeretlen vidéken ott találom magam a pusztában egy lemerült akkuval és hopp – kiderül, hogy nem működik a mobilapp, a töltő, a bankkártya vagy valami, amikor próbálok energiához jutni? Hát kell ez nekem?
Ezeknek a kételyeknek az elhárításához nagyon nagy szükség van a Mobiliti-féle rendszerintegrátorok létezésére és gyors terjeszkedésére. Az autógyártók konkurensei egymásnak, az energiaszolgáltatók, benzinkút-hálózatok szintén. Az ő rendszereik közti átjárást valamilyen külső szereplőnek kell megteremteni, pont úgy, ahogy ezt nálunk erőteljes állami támogatottság mellett a Mobiliti teszi. És egészen jól csinálja.
Felhasználói szemszögből a kis kulcs-fityegőbe rejtett töltésindító chip és a töltések követésére, az autók, kapcsolt bankkártyák kezelésére akár céges flották szintjén is képes, mobilról, tabletről, PC-ről kezelhető szoftver a legjobb dolog, ami egy villanyautóssal történhet.
A kiterjedt hálózatban az MVM-es, az egykori e-Mobis, az önkormányzati, a Shell-benzinkúti töltőket, a Mobiliti rendszerébe csatlakozó más szolgáltatók töltőit és az extrém nagy teljesítménnyel dolgozó Ionity töltőit egyformán könnyedén használhatjuk. Sőt: az Ionityval már megtörtént a nyitás a teljes európai hálózat felé is. Egy ilyen Mobiliti-fityegővel és egy nagy akkus villanyautóval már ezerkilométeres utaknak is bátran neki lehet indulni. És a szolgáltatási kör bővül: a Mobiliti-accounttal már a magyar pályamatricát is meg lehet venni könnyen-gyorsan és hamarosan indul a parkolásfizetési modul is.
Persze még így is marad bizonytalanság gazdagon a rendszerben. A díjakkal kapcsolatban (különösen a jelenlegi általános energiapiaci felbolydulás mellett) nehéz előre tervezni; hogy megéri-e villannyal autózni benzin helyett, még mindig inkább az egyéni autóhasználati szokások függvénye, mint objektív tény. Az ultragyors töltőknél pedig kérdéses, hogy a szépen hangzó elérhető csúcsteljesítményhez képest mennyi lesz a valóban rendelkezésre álló energia. Pláne, ha egyszerre több autó áll be tölteni.
Ezért tölt az Ionity lassabban, ha több autó áll be egyszerre tölteni
Bár technikailag az Ionity töltőin minden egyes oszlop képes LENNE külön-külön leadni a 350 kW-os csúcsteljesítményt (amit egyébként semmilyen mai kocsi nem bír felvenni, a Porsche Taycannál 270 kW a csúcs), nemrég egy e-autós bemutatón mégis azzal szembesültünk, hogy amikor négy kocsit dugtunk rá a négy töltőre, a kocsik jóval az elvileg elérhető maximális teljesítmény alatt töltöttek. Ennek az az oka egyrészt az, hogy a Magyarországon lévő négy töltőállomás kihasználtsága extrém alacsony, viszont az üzemeltetőnek minden lekötött kW elérhető kapacitás után fix díjat kell fizetnie az áramszolgáltatónak. Így biztos, hogy nincs sehol 4 x 350 vagy akár csak 4 x 270 kW elérhető energia minden oszlopnál. De a szolgáltató nem csak a kapacitással, a hardverrel is játszik: a nagy értékű modulokat fizikailag sem építi be teljes kapacitásra az összes alig kihasznált oszlopba. Így a magyar Ionity-állomásokon bizony korántsem biztos, akár egy Taycan is fel tud venni 270 kW-ot is, de ha négy Taycan áll be egyszerre tölteni, a takarékossági okból lekorlátozott bejövő teljesítmény miatt még az elérhető energia el fog negyedelődni a négy kocsi között. Taycanosok: ha klubtalálkozót, közös túrát szerveztek, erre figyeljetek!
Az én személyes rögeszmés parámra sincs még megoldás. Egyelőre a Mobiliti rendszerében sem lehet előre befoglalni egy gyorstöltőt; mindig lutri, hogy nem áll-e rá a kiszemelt oszlopunkra pont előttünk tölteni egy órácskára valaki más. Szóval a villanyautózás még mindig kaland egy kicsit, még mindig van egy kis izgalom, amikor megérkezünk a konnektorhoz, hogy minden rendben lesz-e és ez még jó darabig így is marad. A mostani Mobiliti-túra ugyanakkor ékes bizonyságául szolgált annak, hogy a rendszer már a mai állapotában is élhetően, használhatóan működik.
Tesztünk a VW ID.3 First Editionről
Tesztünk egy fapados Mercedes EQA-ról
Tesztünk a Kia e-Niróról
Bemutató anyagunk a Q4 e-tronról (teszt is lesz, decemberben)
A négy (igazából öt: Merciből kettő is volt) elektromos kocsival töltöttünk Ionityn, Shell Recharge-oszlopon, NKM-es Tritium töltőn, a Kistücsök étterem saját házi AC-töltőjén és a Zalazone udvaron belüli, de Mobiliti-tokennel vagy appal indítható töltőin is. Egyszer-kétszer fordult elő, hogy át kellett állni másik oszlopra, de mindig csak töltőponton belül. És persze nem is kellett volna ennyiszer tölteni. A Budapest-Zalaegerszeg táv ezekkel a 68-80 kWh-s akkus kocsikkal simán megtehető egy feltöltéssel, ha az autópálya-szakaszokon egy kis önuralmat gyakorol az ember.
Ideje elfelejteni, hogy az elektromos autózás a jövő lenne. Nem, ez már a jelen. Inkább azt emésztgessük, hogy a benzinnel és a gázolajjal autózás, a kormolással, füstöléssel, CO2-kibocsátással, olajcserékkel, fékporral, kettős tömegű lendkerekekkel, AdBlue-küszködéssel terhelt hagyományos mobilitás válik lassan történelemmé. Szörnyű, ugye?