A jól ismert 200-as sorozatból épült, de szinte minden téren különbözött tőle az Ikarus 270-es, ami nemcsak az utasok biztonsága terén jelentett volna előrelépést, de egy luxusbusz koncepciójának is számított.
A hetvenes években az autógyártóknál előtérbe került a biztonság, sorra készültek azok a prototípusok, amelyek a jövő megoldásait vetítették előre – ezeket a koncepcióautókat elsősorban a nagy, ütközéselnyelő lökhárítók és párnázott utastér jellemezték. Ha nem is ennyire kiemelten, de a buszgyártókat is foglalkoztatta a biztonságosabb járművek építése, még az Ikarusnál is készült egy ilyen prototípus.
Ismerős, mégis más
A mindenki által jól ismert, egészen napjainkig szolgálatban lévő 200-as sorozat születésével egyidőben a buszcsalád tervezője, Finta László egy biztonsági tanulmány terveit is papírra vetette. Az Ikarus 270-es akkoriban forradalminak számító megoldásokat kapott, olyan kényelmi felszereltséggel, amiről az utasok csak álmodhattak. Ha a koncepció egy az egyben nem is vált valóra, több részlete is visszaköszönt az Ikarus későbbi modelljein.
A kétszázas sorozathoz képest a 270-es legszembetűnőbb különbsége a lépcsőzetes homlokfala volt, négy ablaktörlővel.
A vezetőfülkéjét fél méterrel az utastér alá tervezték, és ennek a magyarázata elég szokatlan, ugyanis a sofőr fölényesség-érzetét kívánták vele mérsékelni a többi közlekedővel szemben. Később bebizonyosodott, hogy mégis előnyösebb a magasra emelt üléspozíció, ahonnan a vezető jobban átlátja a forgalmat.
Nem hangzik lehetetlennek a feltételezés, hogy az Ikarus 270-es formáját az amerikai távolsági autóbuszok ihlethették. A műszaki tartalma azonban 80 százalékban megegyezett a 200-as sorozatéval, hogy ha arra kerülne sor, akkor költséghatékonyan lehessen gyártani. A 11,2 tonnás busz meghajtását a hátul a padló alá épített 10 688 köbcentis, soros hathengeres, 220 lóerős Rába-MAN dízelmotorra bízták, de ennél erősebb motort is be tudtak volna szerelni.
A biztonsági koncepció
A feltűnően hatalmas fekete lökhárítója közös pont a korabeli biztonsági tanulmányautókkal. A 26 centiméterrel előrenyúló elem három fokozatban nyújtott védelmet. A külső felületét alkotó habszivacs kockák kisebb koccanások ellen védtek, míg a mögötte lévő pneumatikus munkahengerek hátrafelé engedték elmozdulni a lökhárítót, elnyelve az ütközések energiáját. Nagyobb balesetnél az alumínium gyűrődőzóna látta el ezt a feladatot.
Más autóbuszokkal szemben a 270-es szerkezetét úgy tervezték meg, hogy az ablakoszlopok borulás esetén is védelmet nyújtsanak. A karosszéria oldalvédelmét is megerősítették, a sofőrt pedig egy olyan megoldás védte, amit az autóiparban is akkor kezdtek alkalmazni: az ütközés esetén összecsukló kormányoszlop. A tervezők arra is figyeltek, hogy a tetőn lévő vészkijáratok még roncsolva is nyithatók maradjanak.
Mint egy repülőgép fedélzete
A 12 méter hosszú 270-esnek az utastere is magasabban volt a többi autóbuszénál, ezzel az utasok kikerültek az ütközések által veszélyeztetett zónából, a padló alatt pedig jókora poggyászteret alakíthattak ki. A teljes belső teret energiaelnyelő párnázás borította, és még inkább úttörő megoldásnak számított, hogy mind a 28 ülésre biztonsági övet szereltek, pedig akkoriban még a személyautókon sem volt kötelező az öv használata.
A korabeli cikkek a repülőgépek fedélzetéhez hasonlították a 270-es utasterét, és a felszereltségét nézve ez egyáltalán nem hangzik túlzásnak.
A hátsó részén ugyanis büfé és ruhatár mellett egy éppen olyan mosdóhelyiség kapott helyet, mint a repülőgépeken. A leghátsó hat utas egymással szemközt fordított fotelekben utazhatott az Ikarus első osztályán, a kellemes hőmérsékletről az akkoriban ritkaságszámba menő klímaberendezés gondoskodott.
A 270-es Ikarus egyetlen példánya 1975-ben készült el, és mivel prototípusnak szánták, egyáltalán nem kímélték, rengeteg próbafutáson vett részt. Az autóbuszt a BNV-n is bemutatták, és bár a gyártására nem került sor, több megoldása is valóra vált a 300-as távolsági buszcsaládban. A prototípus az Ikarus gyárudvarára került, ahol pár évvel később elbontották, de ki tudja, hátha a duplacsuklós 293-as mintájára egyszer ebből is készül egy replika.
Ez is érdekelhet: