A kilencvenes évek elképesztő szupersportautója volt a McLaren F1, ami a 391 km/órás végsebességével tizenkét éven keresztül tartotta a világ leggyorsabb közúti autójának rekordját. A BMW-től származó 6,1 literes V12-es motorján kívül is tele volt innovációval, például aktív aerodinamikával és a fedélzeti modemmel, aminek segítségével a gyáriak távolról is diagnosztizálni tudták az esetleges problémákat.

1993-tól összesen 106 darabot gyártottak, ebből 64 közúti használatra alkalmas példányt, és

ahogyan a tulajdonosok használatba vették az autókat, úgy derült fény az F1 legnagyobb hibájára is.

Az éjszakai vezetés során a fényszórók egyszerűen gyengének bizonyultak, és a probléma orvoslására a McLarennél hamarosan előálltak a megoldással. A képeken látható, 059-es sorszámú autón próbálták ki, hogy a fényszóróházat rövidebbre vették, a reflektorokat pedig a BMW Z1-ére cserélték.

Fent a javított fényszórós, lent az eredeti változat

A 059-es az egyetlen, amely eredetileg is ezzel a javított fényszóróval hagyta el a gyárat, a McLaren pedig később kívánságra kicserélte a fényszórókat a már legyártott F1-ekben is. A hátsó lámpák minősége már kevésbé számított, azokat egy olyan beszállítótól szerezték be, amely távolsági autóbuszokra is gyártotta az egyszerű kerek darabokat. Lehet, hogy nem tudtad, de a McLaren F1 visszapillantó tükrei pedig a Volkswagen Corradóról származnak.

Lámpát a lámpaboltból

Nem ez az egyetlen alkalom, hogy a kis sorozatban gyártó sportautómárkák más modellektől vesznek át alkatrészeket, hiszen nem lett volna kifizetődő saját elemeket fejleszteni. Így lehetséges, hogy az Aston Martin DB7 hátsó lámpája a Mazda 323F-ről, a Lamborghini Diablo fényszórója a Nissan 300ZX-ről, a Jaguar XJ220 hátsó lámpája pedig a Rover 400-asról származik.

A képeken látható McLaren F1-et az utolsók között, 1998-ban gyártották, és 26 ezer kilométerrel az órájában, ebben a kitűnő állapotban kerül az RM Sotheby’s augusztusi árverésére.

Ez is érdekelhet: