Feketében is tökéletesen mutat a sirályszárnyas Mercedes-Benz

1956 augusztusában egy teljesen más összeállítású Mercedes-Benz 300 SL-re adta le a rendelést a kanadai importőr, de mai formájában is elképesztően kívánatos és értékes veterán sportautó a sirályszárnyas.

1956 nyarán Rákosi Mátyás családjával és orvosával együtt repült Moszkvába, majd októberre felgyorsultak az események és 23-án kitört a forradalom, aminek hatására szovjet harckocsik jelennek meg Budapesten, akik aztán erőszakkal leverték a forradalmat, Kádár János pedig kormányt alakított. Eközben a világ kevésbé gondterhelt szegletéből egy rendelés futott be a Mercedes-Benzhez.

Piros fényezéssel és ritka zöld és piros tatrán mintás szövetkárpittal rendelték meg Kanadában a sirályszárnyas sportautót.

Két évvel korábban mutatták be a 300 SL-t New Yorkban, amiből már az is egyértelmű lett, hogy a csúcsot jelentő modellel elsődlegesen az amerikai piacra céloztak. A Mercedes kezdetben csak versenyeken használt hasonló autókat, amik sikerrel szerepeltek a világ legkülönbözőbb pontjain rendezett eseményeken. Az európai autók amerikai importőre, Max Hoffmann győzte meg végül a németeket arról, hogy szükség van az utcai változatra. Ő egyébként mestere volt ennek, így készült el a Porsche 356 Speedster és a BMW 507 Roadster is.

Ellentétben a BMW kétüléses autójával, a Mercedes-Benz 300 SL egyértelmű siker lett, hiszen néhány éven belül már az ezredik autót szállították az óceánon túlra. A sirályszárnyast imádta a társadalom legfelsőbb rétege, rendre komoly üzletembereket és Hollywood legnagyobbjait lehetett a kormánya mögött látni.

Sirályszárnyas ajtaja részben szükségmegoldás, hiszen az autó csővázas alapjai ezt engedték meg. Karosszériája alapvetően acélból készült, de a súlycsökkentés érdekében a motorháztető, az ajtók, a műszerfal és a csomagtérfedél alumíniumból készült. Opcióként a teljes alumínium karosszériával is lehetett 300 SL-t rendelni, ami 80 kilogrammal könnyebb.

Lapos orra miatt harminc fokkal döntötték meg a 3,0 literes, sorhatos motort, melyet az Adenauertől örökölt a 300 SL. 240 lóerőt ad le 6100-as fordulaton és 294 Nm nyomatéka van 4800-nál. Kevesebb mint 9 másodperc alatt gyorsul 100-ra és áttételtől függően akár 260 km/óra feletti is lehet a végsebessége, amivel a korszak egyik leggyorsabb sportautója.

1957 elején vette át a torontói Raymond F. Corley az akkor még piros 300 SL-t, amit élete végéig megtartott.

Hetvenhét évesen halt meg Corley, akinek autójában 56 037 mérföld volt, amikor még használt és felújítatlan állapotban megvette következő tulajdonosa. Nem sokat késlekedett, azonnal egy restaurátorhoz szállították a Mercedest és ennek során vázig lecsupaszították a karosszériát és a küszöbön, valamint a csőváz csatlakozásánál felbukkanó rozsdát is kijavították. A felújítás során eltávolodtak az eredeti kombinációtól, így az autó fekete fényezéssel és piros bőrrel kárpitozott beltérrel készült el, ami szintén korhű összeállítás.

2011-ben Dr. Peter Fodor, a magyar származású Los Angeles-i plasztikai sebész vásárolta meg. Fodor a kommunizmus idején hagyta el az országot és a Wisconsini Egyetem Orvostudományi Karán tanult, azóta a szakma egyik kiemelkedő alakja.