A KRESZ-nek még nem sikerült lekövetnie az elmúlt évek rollerbummját, de a közterülethasználati problémákat helyi szabályzással is lehet kezelni. A főváros egységes koncepció alapján simítaná össze a rolleresek, bringások, gyalogosok és szolgáltatók érdekeit.
A megosztott vagy saját kerékpár, illetve a megosztott vagy saját roller használata a zsúfolt városokban nemcsak az egyének közlekedésének jó, ezért egyre népszerűbb módja, hanem az egész közösségnek előnye származik belőle – már ha nem szlalomoznak bringások a felborult rollereket átugráló gyalogosok körül a járdán.
Bár az elektromos rollerek jó néhány éve tömegesen megjelentek, egy belügyminiszteri megmondáson és egy KRESZ-módosítási javaslaton túl jogalkotói szinten semmi nem történt azért, hogy egyértelműen és biztonságosan integrálják őket és használóikat a szabályokba és a mindennapi közlekedésbe.
Attól függetlenül viszont, hogy a roller jogilag tulajdonképpen kerékpár, segédmotoros kerékpár vagy jobb megnevezés híján simán csak eszköz, még használaton kívül is rendkívül zavaróak lehetnek, ha szanaszét hevernek a városban. Vannak, akiknek az átlagosnál is nagyobb kellemetlenséget és balesetveszélyt okoznak: nemrég a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány hívta fel rá a figyelmet, hogy a szétdobált rollerek a fehér bottal vagy vakvezető kutyával közlekedő látássérülteknek különösen megnehezítik az életét.
Ne dobálják el – ilyen egyszerű lenne megoldani a rollerekkel kapcsolatos legnagyobb problémát, az emberek viszont eldobálják, ahogy a szemetet is szokták, ezért éppúgy kell szabályozni és szankcionálni is. Ez Budapesten különösen nehéz, ahol a főutak fővárosi, a mellékutcák kerületi tulajdonban és kezelésben vannak, és három szolgáltató ad bérbe összesen körülbelül hétezer rollert. Igény ugyanakkor minden részről van, tehát talán megoldás is lehet.
Ha a fővárosi közgyűlés szerdán elfogadja a javaslatot, akkor elkezdik a mikromobilitási rendszer kialakítását. A hosszú távú cél a tömegközlekedés, valamint a megosztott rollerek, biciklik, autók egy rendszerbe illesztése, hogy a felhasználó egyetlen mobilappon intézhessen mindent – remek cél, de érezzük, hogy ez még jóval odébb van. Az eldobált rollerek viszont hamar eltűnhetnek.
A megoldás: mobilitási ponthálózat
A Budapest Közlekedési Központ (BKK) terve szerint a bérelhető rollereket és bicikliket kizárólag adott területen lehetne felvenni és leparkolni, függetlenül az üzemeltetőtőtől.
A legsűrűbben lakott belvárosi részeken kb. 150 méterenként lennének ilyen ún. mikromobilitási pontok (mmp), ahol a rollereken kívül bér- és saját bringák, illetve cargokerékpárok is parkolhatnak.
Nagyjából 250-300 méterenként létesítenének mobilitási pontokat, ahol a fentieken kívül megosztott robogók és autók is állhatnak, a nagyobb intermodális/közlekedési csomópontokban pedig nagyobb kiépített területen, emelt szintű szolgáltatásokkal lenne elérhető mindegyik megosztott közlekedési mód.
Az első lépés a nagyjából tíz négyzetméteres, a Mol Bubi-állomásokhoz hasonlóan, felfestéssel és táblával is jelölt mikromobilitási pontok létesítése, 2022 első félévében száz-kétszáz ilyet hoznának létre. Amíg technikai és pénzügyi okokból nincs elég, addig lennének virtuális mikromobilitási pontok is, vagyis nem látható, de az alkalmazásokon kijelölt részek ugyanilyen funkciókkal.
A szolgáltatóknak közterülethasználati díjat kell fizetniük, illetve – a tervek szerint eszközönként és alkalmanként tízezer forint – büntetést, ha nem a kijelölt helyen állítják le/borítják fel a kezelésükben lévő bicikliket és rollereket.
Hogy aztán ezt áthárítják-e a cégek a renitens felhasználóikra, azt majd eldöntik ők – nyilván áthárítják.
A kerületek szabadon eldönthetik, csatlakoznak-e a főváros által kidolgozott rendszerhez, nem meglepő módon a belső, érintett kerületek általában partnerek, a külsőbbek, ahol a probléma nincs vagy nem súlyos, egyelőre kivárnak (nekik arra is lenne lehetőségük, hogy a kerületük egyes részein kijelöljenek mikromobilitási pontokat, máshol viszont ne alkalmazzanak korlátozásokat).
A BKK szerint a tervezett szabályozás jó a fővárosnak és a kerületeknek, mert rendezik az eldobált rollerek kérdését, egységes arculattal és módon oldják meg a bérlés lehetőségét, nem mellesleg bevételhez jutnak a szolgáltatóktól; jó a szolgáltatóknak, mert egységes szabályozási környezetben kell működniük és intergálódhatnak a város közlekedési rendszerébe; a budapestiek pedig egyszerűen használhatják a rendszert, ha pedig nem használják, akkor nem szenvedik el a hátrányos következményeit.
Win-win-win? Majd kiderül.
Szerinted ez jó ötlet?
Ez is érdekelhet: