A közúti közlekedéssel és az abban részt vevőkkel kapcsolatos problémák egyik legsúlyosabbja, hogy ha valaki egyszer megszerzi a jogosítványt – márpedig előbb-utóbb szinte mindenki megszerzi, ha akarja –, akkor onnantól kezdve soha nem kell számot adnia a tudásáról. Se arról, hogy mi maradt meg a fejében az akár több évtizeddel ezelőtt bemagolt tananyagból, se arról, hogy egyáltalán hallott-e azokról az új szabályokról, amelyeket azóta vezettek be. Például a mentősávról.

Vagy azokról a modern műszaki megoldásokról, amelyek évtizedekkel ezelőtt még nem léteztek, ma viszont olyan alapvetőek az új autókban, mint a kormánykerék és a váltókar. Bocsánat, a váltókar már egyáltalán nem alapvető. Ja, a kormánykerék se. A menetfény viszont igen.

Egyértelműen a biztonságot szolgálja, ezért feltétlenül támogatandó, hogy az autókat nappal is kivilágítsák. Olyankor a vezetőjük lát ugyan – ha mégsem, azzal orvosnak kell foglalkoznia, nem a mérnököknek –, de a kocsit bizonyos helyzetekben rosszabbul vagy később lehet észlelni, mint akkor, ha világít, ez pedig fokozza a balesetveszélyt.

A tompított fényszóró nappal általában felesleges, néhány LED-del ma már egyszerűen, olcsón, kisebb fogyasztással és dizájnszempontból is megfelelően megoldható a dolog: ez a helyzetjelzőnél erősebb fényű nappali menetfény, angol rövidítéssel DRL (daytime running light), vagy ahogy a KRESZ-ben szerepel, „nappali menetjelző lámpa”. 2011 óta kötelezően kell ilyennek lennie minden új autón, és lakott területen kívül ezt vagy a tompítottat fényes nappal is kötelező is felkapcsolni.

Sajnos azonban a jogalkotók elfelejtették, hogy egy autó nem minden esetben szemből jön. Hanem például előttünk van. Ez nemcsak azért rossz, mert így akadályozhatja a haladásunkat, hanem azért is, mert akkor nem látjuk az első menetfényét. A hátsót pedig azért nem, mert általában nincs. Nem kötelező, és a Renault-n és a BMW-n kívül nem is jut eszembe hirtelen más márka, ahol legalább beállítható, hogy hátul is világítson a kocsi, amikor az első menetfény működik.

Kevéssé látványos, de jó szándékú illusztráció a Magyar Rendőrség Facebook-oldaláról (bal oldalon menetfénnyel, jobb oldalon tompított fényszóróval). Bár a képek szerint nincs nagy különbség a menetfény és a tompított között, hátul pedig világítás nélkül is remekül látszik az Octavia, az üzenet nem ez

A KRESZ látszólag okosan kezeli a hátsó menetfény hiányát.

Tehát menetfény – se első, se hátsó – nem elég éjszaka vagy szürke időben, olyankor tompítottat kell használni, akkor pedig világítanak a hátsó helyzetjelzők is. Ez az elmélet. A gyakorlat pedig, hogy este az utakon nem kevés elöl menetfényes, hátul tök sötét autó közlekedik tök sötét vezetőkkel, olyan vezetőkkel, akik véletlenül sem akarnak szabályt szegni, csak fogalmuk sincs róla, hogy éppen ezt teszik, nem mellesleg balesetveszélyt okoznak.

Senki nem tanította meg nekik, mit jelent a menetfény pontosan, ők pedig azt hiszik, hogy valami automatikusan felkapcsolódó világítás. Ha pedig automatikus, akkor nincs vele dolguk.

A helyzetet rontja, hogy míg a régi autókban belül is sötét volt, amikor este nem kapcsolták fel a lámpát, ma már a kijelző világít, és a normál világítás zöld piktogramjának hiányán kívül legfeljebb villogó autóstársak jelzik, hogy baj van, ezt viszont ritkán tudják helyesen dekódolni az éjszaka menetfényesei (hiszen úgy gondolják, működik a világításuk).

A rendőrség maga is ismeri és elismeri a problémát.

„A közlekedési szabályok előírják a járművek kivilágítását, azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a menetjelző lámpa használatakor a hátsó világítás nem minden típusú autónál működik” – írja az ORFK Kommunikációs Szolgálata, és azt javasolják, hogy „a nappali menetjelző lámpa helyett a tompított világítást kapcsoljuk fel, a nappali menetjelző lámpát pedig kizárólag világosban és jó látási viszonyok esetén használjuk!”

Vagyis azt javasolják, ami a KRESZ szerint is kötelező, példaértékű ez a következetesség. Lehet, hogy ez a felhívás eljut mindenkihez, aki eddig tudatlanságból félsötétben autózott este, és ezentúl odafigyelnek – csak kicsi rá az esély. Talán többre volna szükség.

Kötelezni lehetne a gyártókat a hátsó menetfény kiépítésére, ami mindig világítana, amikor az első is

Ez a kocsi farának teljes sötétségét megszüntetné, ugyanakkor csak részmegoldás, hiszen az első menetfény sötétben akkor sem elegendő, ha jobb, mint a semmi.

Kötelező lehetne az automata világításkapcsolás

Sok autóban létezik már, és ha mindig automata üzemmódban van, nem is fordulhat elő a menetfénygond, hiszen gyenge fényviszonyoknál bekapcsolódnak a tompított fényszórók és a hátsó helyzetjelzők. Amíg viszont kikapcsolható, a probléma jelentkezhet.

Felvilágosítás kellene

A szó átvitt értelmében (is). Új autók műszaki vizsgájánál el lehetne helyezni egy figyelmeztető matricát a lámpakapcsoló mellett – ahogy a téli gumik alacsonyabb sebességindexére is figyelmeztetni szokás –, lehetne kifejezetten a menetfény helyes használatát bemutató, széles körű társadalmi célú hirdetéssorozatot indítani. Tud már a rendőrség jó kampányt csinálni, ezt a témát pedig nem nehéz látványosan és közérthetően feldolgozni.

Nem életfogytig lenne érvényes a valaha megszerzett tudás

Elvárható volna, hogy azok, akiknek érvényes vezetői engedélyük van, időről időre elméleti és gyakorlati vizsgát tegyenek. Akkor mindenki rákényszerülne képbe kerülni az új szabályokkal, átismételhetné a régieket, és az sem ártana, ha jó néhányan már nem vezetnének azok közül, akik az hosszabbításhoz szükséges orvosi vizsgálaton még átmentek.

Ezek elméleti megoldási lehetőségek, kérdés, bármelyikből lesz-e valaha gyakorlat. Addig marad a sötétség.

Ez is érdekelhet: