A hatvanas évek gazdasági fellendülésének ideális autója volt az Opel kínálatába visszatérő Kadett, egy praktikus, megfizethető családi autó, ami útjára indította a német márka kompakt sorozatának sikertörténetét.
Az Opel már a harmincas években gondolt a megfizethető autót kereső vevőkre, és 1936-ban útjára indította az első Kadettet, ami az önhordó acélkarosszériájával és mérsékelt tömegével igazi úttörőnek számított. A második világháború azonban közbeszólt, a Kadett gyártása csak 1940-ig tartott a rüsselsheimi üzemben, amely a nagyobb német autógyárak közül elsőként alkalmazta Henry Ford futószalagos koncepcióját, és ahonnan addig több mint százezer Kadett került ki.
Könnyű és egyszerű
Több mint két évtizedet kellett várni a Kadett visszatérésére. Az Opel annak a bogárhátú Volkswagennek a riválisaként kezdte tervezni az új modellt, amelynek gyártása az ősével együtt kezdődött. Az új Kadett azonban jóval modernebb konstrukciónak ígérkezett az önhordó karosszériás és orrmotoros-hátsókerékhajtású felépítésével. Az Opel annyira biztos volt a sikerben, hogy teljesen új gyárat épített Bochumban, kimondottan a Kadett gyártására.
Az új Opel Kadett az egyszerűség és a könnyű építésmód mintapéldája volt.
A 3,92 méter hosszú kétajtós limuzin mindössze 670 kilogrammot nyomott, és a később érkező kombi sem volt nehezebb 720 kilónál. A mérnökök a lehető legegyszerűbb gyártást tartották szem előtt, ezért a karosszériája mindössze tizenkét főbb elemből állt, az oldala egyetlen acéllemezből készült. A zsírzós karbantartást nem igénylő felfüggesztés és kormánymű mellett a szervizköltsége is csekély volt.
Benzinszag nélkül
Az Opel alapításának századik évfordulóján, 1962-ben bemutatott Kadettben minden megvolt, amivel a hatvanas évek vevőjének szemében kívánatosnak számított. Az amerikaias stílusú formája az alacsony övvonallal és a nagy ablakfelületekkel jó kilátást biztosított. Az utastérben négyen fértek el kényelmesen, a térkínálat lenyűgözte a kisautóhoz szokott vevőket. A Kadett a felépítésének köszönhetően tágasabb volt és nagyobb csomagtérrel rendelkezett a Bogárnál.
A tanksapkája ráadásul kívül volt, amit akkoriban a Volkswagennél hiába kerestél volna.
„Soha nem lesz benzinszag a csomagtartóban” – hangzott a korabeli célzás Wolfsburg irányába.
A Kadett a vízhűtéses orrmotorjával is modernebb volt a Bogárnál. A 993 köbcentis négyhengeres kezdetben 40 lóerős volt, a korabeli tesztelőket meggyőzte a rugalmassága, ráadásul lehetővé tette a Kadettnek, hogy elérje a 120 km/órás sebességet.
Car-A-Van
Fél évvel később, 1963-ban a genfi autószalonon leplezte le az Opel kombit, ami a „tágas, mint a furgon” után a Caravan nevet kapta. Az első német kompakt kombi kedvelt extrája volt a hátrafelé néző gyerekülés, amivel akár hatan is utazhattak az autóban. Az Opel gyorsan piacvezetővé vált ebben a kategóriában, a hatvanas évek közepére Németországban szinte minden második kombi Opel volt, és a Caravan később is része volt a Kadett és az Astra kínálatának.
Szintén 1963-ban érkezett meg a kupé, ami elegánsabb formát kínált mérsékeltebb hátsó fejtérért, a 48 lóerős motorjával 130 km/órára is képes volt. A Kadett A óriási sikernek számított, hiszen csupán 1965-ig készült, de ez alatt az idő alatt csaknem 650 ezer példányt gyártottak belőle. Az utódja a minden téren továbbfejlesztett, nagyobb és nehezebb Kadett B lett, a mai napig az Opel egyik legsikeresebb modellje, amiből 1973-ig közel 2,7 milliót gyártottak.
Oliver, a kis Kadett
Amikor a Top Gear még Clarksonékkal hasított, Richard Hammond egy 1963-as Kadett A-t vezetett a botswanai sóstómederben, és annyira megszerette az autót, hogy Olivernek nevezte, majd hazavitte az Egyesült Királyságba és felújíttatta. Biztosan emlékszel rá, hogy abban az epizódban Hammond nem volt hajlandó teljesíteni a kihívást, és a sóstómedren átkeléshez lecsupaszítani az autóját, igaz, a Kadett gyári állapotban is kimondottan könnyűnek számított.
Ez is érdekelhet: