Négy nappal a gyártás befejezése előtt készült el ez a gyönyörű óceánkék Porsche 911 Turbo. Pontosan azon a napon, amikor Ferry Porsche meghalt, ezért kapta a The Last Waltz nevet.
Radikálisan megújult a kilencvenes évek végén a Porsche 911-es, és ezért nem mindenki rajongott. A tükörtojás alakú lámpák és a vízhűtéses motor szinte sértés volt az farmotoros sportautó ortodox hívőinek, pedig ezek az autók mentették meg és emelték hihetetlen magasságba a legendát. Pénzt lobogtatva indult meg a versenyfutás a gyűjtők között az utolsó léghűtésesekért, ezt a minden részletében egyedi Turbót is a 911-esek iránt rajongó író, Clauss Vanderborg rendelte meg 1997-ben.
1998. március 27-én gördült le a zuffenhauseni összeszerelő sorról a 370750-es alvázszámú 911 Turbo.
Nem a gyártás közelgő befejezése miatt volt olyan szomorú nap ez, hanem mert ekkor halt meg nyolcvannyolc éves korában Ferry Porsche is az ausztriai Zell am Seeben. Néhány hónappal a vállalat ötvenedik évfordulója előtt hunyt el Ferry Porsche, aki abban az időszakban vette át a cég vezetését, amikor édesapját még háborús bűnökkel vádolták, nem volt egyszerű dolga, hiszen a nehéz politikai és gazdasági helyzetben kellett ügyesen lavíroznia.
Clauss Vanderborg jó kapcsolatot ápolt Ferry Porschéval, ezért a halálhíre után az autót barátjának ajánlotta. Műszerfalán, a kazettás rádió mellett, közvetlenül a kesztyűtartó felett egy kis fém plakett van, melyen Ferry Porsche neve és egy német idézet szerepel az 1944-es Die Feuerzangenbowle (Tűzfogó bólé) című filmből. A küszöbökön és a hátsó ablak matricáján pedig a The Last Waltz (az utolsó keringő) felirat olvasható.
Kék bőrrel kárpitozták az utasteret, de a műszerfal is kék színű, erre rímel az ötórás műszeregység számlapja és a középkonzol gombjai is, csak a fekete rádió lóg ki az összképből. A 911 Turbót autótelefon és hátsó ablaktörlő nélkül rendelték meg, de a gyári teljesítménynövelő csomag és a 92 literes üzemanyagtank nem maradt ki belőle. Óceánkék színre fényezték a felniket és a Brembo féknyergeket is, de még az ablakok is kék üvegezésűek.
Március végén gurult le a gyártószalagról az óceánkék Porsche 911 Turbo, de utána közel hat hónapot töltött el a különleges kívánságokkal foglalkozó részlegen, hogy minden részletét Clauss Vanderborg ízlésére szabják. Az író csak 1998. szeptember 5-én vehette át az autót, mely az utolsó 993-as sorozatú 911 Turbo volt, amit ügyfélnek szállítottak. Húsz évvel a gyártás befejezése után jótékonysági célra a Porsche elkészítette az utolsó utáni autót, ez lett a Project Gold. Az utolsó 993-as március 31-én készült el, az élénk kék színre fényezett 911 Carrera 4S-re az amerikai komikus és Porschék iránt rajongó gyűjtő, Jerry Seinfeld csapott le.
1995-ben jelent meg a 911 Turbo, több mint 400 lóerővel, a 959-ből származó összkerékhajtással és OBD csatlakozóval.
Hat centiméterrel szélesítették ki a hátsó sárvédőket a Porsche 911 Turbón, a bálnafarok hátsó szárny pedig tradicionális elem. A 3,6 literes, léghűtéses, hathengeres bokszermotor két nagyobb méretű turbófeltöltővel és a teljesítménynövelő csomaggal az utolsó 993 Turbóban 450 lóerős. Ezzel 3,7 másodperc alatt gyorsul 100-ra és kevesebb mint 13 másodperc alatt már a 200-as osztáson is túlmegy a sebességmérő tűje.
Clauss Vanderborg nagyjából egy évig tartotta meg a különleges autót, ezt követően egy japán gyűjtő kaparintotta meg, majd a következő állomás már Belgium volt. Majdnem az egész világot bejárta az autó, de az órája csak 11 ezer kilométert mutat, mert úton nem sokszor hajtották. Bármennyire is csodálatos, hiába nagyszerű sportautó, ez a 911 Turbo már sokkal inkább egy trófea.
Ez is érdekelhet: