A mérete pont jó, a 22 kW-os AC-töltés még annál is jobb. Az elektromos Renault Mégane tuti magyar népi villanyautó lehetne, ha a nép meg tudná fizetni.

Az autó teljes, hivatalos nevét spanyol főnemesek is megirigyelhetik: Renault Mégane E-Tech 100% Electric EV60 220 LE Optimum Charge. Így kell kérni a boltban, nehogy hibrid normál Mégane-t adjanak véletlenül, vagy elektromosat, de csak 60 kWh-s akkuval, esetleg 130 lóerős motorral. Érdekes, hogy ezt így túlkombinálta a gyártó, mert amúgy a nevet leszámítva ennek a kocsinak nem sok köze van a hagyományos, kompakt kategóriás, negyedik generációját koptató Renault-modellhez.

Írtam már a nemzetközi menetpróba után is, hogy eredetileg szerintem ez nem is Mégane akart lenni, hanem Zoe Kettő. 4,2 méter hosszú, jó térkihasználása miatt hosszú túrákra is alkalmas, de mégis rövid, tömör, érezhetően főként napi rutinutakra, városi forgalomra kitalált kocsi. A Zoénál csak 11 centivel hosszabb autó sokkal jobb azokon a területeken, ahol a tíz éve bemutatott első valódi elektromos Renault-nak komoly hiányosságai voltak: dizájnban és minőségérzetben. Sőt: ezeken a területeken a villany-Mégane a többi Mégane-nál is jobb.

Míg a Renault Mégane-ok hagyományosan remek ár-érték arányukkal szoktak hódítani (nem eltagadva persze az olyan bátor formai különlegességeket sem, mint a 2-es széria kacsasegge), ebbe a villanyos új családtagba könnyű a látvány miatt beleszeretni.

Csodaszépek a fényei, és nem fél használni őket: jópofa fényjátékkal üdvözli és búcsúztatja a gazdáját minden alkalommal. Hatalmas kerekeivel, látványos (bár nem praktikus) rejtett kilincseivel, divatos és izgalmas, erősen az átlátszatlan felületek felé tolt üveg-lemez arányaival sportosan laposnak hat, pedig egyáltalán nem alacsony. Tele van vicces, érdekes, izgalmas részlettel, hosszasan el lehet bámészkodni rajta bármelyik irányból.

Már amikor először kerültem közel az elektromos Mégane-hoz egy mindössze párórás spanyolországi tesztvezetésen tavaly februárban, tudtam, hogy nekünk még lesz dolgunk egymással. Ez a kocsi sok szempontból az egyik legtutibb villanyautó, ami létezik a magyar valóságban hétköznapi lótásfutás számára – legalábbis ezt gondoltam róla az adatai és az első tesztkilométerek alapján. No de mit gondolok most, egy hét együttélés és vagy hatszáz közös kilométer után?

Még mindig ugyanazt. A tipikus egyautós, egy-kétgyerekes családmodellek optimális füstmentes járműve a magyar környezetben. Golf-méretnél kisebb, praktikusan könnyen manőverezhető testben a villanyautós sajátosságok miatt mégis Golf-méretnél tágasabb tér, jól pakolható, mély csomagtartóval.

Ha vannak is gyenge pontjai (ajtóbelső, csomagtér-berendezés, a hátsó traktusban elegyszerűsödő beltéri dizájn), összességében jól érezte magát a kocsiban, aki beleült, elöl is, hátul is. Ebben komoly szerepe van az ülések kicsit retrós hangulatú aprókockás textilkárpitjának, az ajtók érdekes márványmintás betéteinek, a nagyon szép képet adó kijelzőknek és a változtatható színű hangulatvilágításnak.

De miért a címbeni magyarozás? Azért, mert a villany-Mégane szuperképessége, a 22 kW-os váltóáramú töltés nagyon hasznos dolog a jelenlegi hazai e-autós ökoszisztémában.

Az elektromos Mégane nemcsak a nálunk egyelőre elég ritka hálózatban kiépített és drága DC villámtöltőkön tud elfogadhatóan gyorsan tölteni, hanem az egyszerűbb és olcsóbb, ráadásul sok helyen percdíjas váltóáramú töltőoszlopokon is.

Az sem mellékes, hogy az ingyenes, de időkorlátos AC-töltőkön is gyorsan tud nagy energiát felszippantani az autó. Sőt: ha van elég erős betáplálás a háznál, 22 kW-os házi wallboxról még otthon is lehet nagyon gyorsan tölteni. A nagyon gyors persze villanyautós viszonylatban érthető. Ha a teljesen lemerült elektromos Mégane-t bedugjuk egy ilyen alap e.on-os vagy MVM-es fizetős konnektorba (és nem áll rajta egy másik villanyautó is, ami lefelezi a töltőteljesítményt), arra számíthatunk, hogy három óra múlva újra csurig töltött akkukkal indulhatunk tovább.

Nagyon szép a kijelzők képe, ötletes a grafika, de a funkciót nem nyomja agyon a művészet
A villany-Mégane egész jól beszél magyarul, a mélyebb beállítási szinteken is
A Mercikről másolt irányváltó kar nem lenne rossz, ha nem kevernénk össze folyton az ablaktörlővel

A teszten gyakran vettem ténylegesen hasznát a gyors AC-töltési képességnek; sokkal többször, mint mondjuk egy Kia EV6 vagy Porsche Taycan több száz kilowattos gyorstölthetőségének vehetnénk hasznát a hazai e-autós infrastruktúrában. Többször is sikerült egy kis jóleső ingyenenergia-szerző érzéssel elhagynom néhány kilowattóra extra energiával az akkuban a 15 perc után kikapcsoló Lidl-töltőt, és akkor is tudtam viszonylag gyorsan értelmes mennyiségű energiát venni kombinált töltőpontokon, amikor a DC-oszlop már foglalt volt. A fogyasztással viszont nem voltam maradéktalanul elégedett. Oké, hogy tél van, és az is igaz, hogy az aerodinamika egy kicsit alárendelődött a látványnak, meg hogy jártam gyakran, mondjuk a teljes teszt harmadában autópályán, de azért a 23,7 kWh átlag egy ilyen kicsi kocsitól akkor se fényes eredmény. Autópályás üzemben ez alig 200 kilométer biztosra tervezhető út egy töltéssel.

Az elektromos Mégane-ból rendelhető gyengébb és kisebb akkus, érdekes módon alig 100 kilóval könnyebb, 140 lóerős, bruttó 40 kWh-s verzió is; azonos felszereltség mellett kb. 10%-kal olcsóbban. Nagyon várom a tesztautót abból a változatból, igazán érdekel, mennyivel takarékosabb, mennyivel kisebb a reálisan elvárható hatótávolsága, mennyivel érződik gyengébbnek a feleslegesen és sokszor kiautózhatatlanul erős csúcsmodellnél.

218 lóerő és a tipikus villanyautós azonnali csúcsnyomaték az első keréken, pláne nedves-párás úton egy 16-17 mázsás kocsiban – fel kell készülni a magas gumiszámlára a villany-Mégane-nal!

A hajtott kerekek a maszatos-nyálkás aszfalton folyton radíroznak, kaparnak, pörögnek, ha csak ránézünk a gázpedálra. Szóval hiába nagyon erős a motor, ha a fronthajtás megöli az élményt. Még azt a paradox ajánlást is meg merném fogalmazni, hogy erős elektromos autóknál rutintalanabbnak is jobb lehet a hátsókerék-meghajtás. A nagy erő elöl nemcsak koptatja a gumit, a kocsi eleje folyton el is mászkál vele az ívről. Tapasztalatlan vezető alatt simán moccanhat oldalra fél-egy métert az autó orra egy túl nagy gáz(amper)adásnál, amin egy padkázás vagy extrém esetben akár egy biciklis élete is múlhat. Bármilyen fura, a modern elektronikával biztosítva a hátsókerekes villanyautó viselkedése tapasztalataim szerint stabilabb, biztonságosabb.

Bizonyos nézetekben nagyon perifériára kerül, mellékessé válik a sebességérték a műszeregységen
A klímakonzol jól kezelhető a fizikai billentyűsorral
Szépek, elegánsak a szellőzők, többségében jók az utastéri anyagok, a minőségérzet az első traktusban meglepően erős
A szűk ablakok okozta rossz kilátáson segít a körpanorámás parkolókamera-kép

Mint a legtöbb korszerűnek mondott kocsinál, a gyártó által büszkén hirdetett vezetéstámogatás a villany-Mégane-ban sem valami intelligens. Újdonság volt az asszisztensrendszerek hülyeségeivel kapcsolatos feljegyzéseimben, hogy a Renault táblafelismerése képes volt több alkalommal is 65 km/h korlátozást észlelni az M0 autóúton! HATVANÖTÖT!! Fogalmam sincs, hogy csinálta, ilyet még a teherautók, buszok fenekén lévő matricákon sem láthatott a kamera. Külön öröm, hogy a nehezen kiismerhető logikájú tempomat hajlamos átvenni és alkalmazni akarni ezeket a rosszul felismert korlátozásokat.

Amúgy a kormányzás, a futómű, a fék, a rugózási komfort teljesen jó a villany-Mégane-ban. Nem sportautó, nem luxusautó: jó kis hétköznapi szaladgálós autó. A kilátás a szűk ablakokon ugyan nem jó, de annál jobb a parkolássegítő rendszer kameraképe; nehéz nekimenni dolgoknak lassú városi manőverezés közben. Vicces gag a kamerás, képernyős belső visszapillantó tükör, de gyakorlati hasznát nem láttam se éjjel, se nappal, se ködben, se esőben. Aki szereti az egypedálos vezetést, játszadozhat a pszeudo-motorfék, vagyis a visszatöltés mértékével a kormány mögötti váltófülekkel a lassítások alatt.

A villany-Mégane szubkompakt mérete ellenére kimondottan felnőttes, családi jellegű elektromos autó. Városban jól használható, de nagy sebességnél is stabil, csendes, kényelmes kocsi. Töltésrendszere rugalmas, mindennapi használhatósága remek. A jól sikerült dizájn és a franciás ötletesség miatt könnyű beleszeretni, és nem lehet megunni sem. A fene egye meg, hogy nem a megfelelő végére került a hajtás – ha oda került volna, most talán ez lenne a kedvenc elektromos autóm!

A máshogy szép és menő, kicsit gyengébb, de a jó végén hajtó Cupra Born is 19 millió körül rajtol. Én azt venném ennyiért, de csak a hátsókerék-meghajtás miatt:

Az ellentmondások menő kis villanyautója – Cupra Born-teszt

Sportosságnak nyoma sincs az első elektromos Cuprában. Vicces, hogy pont ettől lesz a Cupra Born az eddigi legharmonikusabb villany-VW.

Ha pedig valaki csak a rút anyagiakat nézné, a Kia Niro EV-vel lehet a legboldogabb a szubkompakt-kompakt határmezsgye kategóriájából:

Ez az igazi forradalom, nem az 585 lóerős EV6 GT – Kia Niro EV-teszt

Az új villany-Niro méretben, erőben, kényelemben pont elég két felnőtt és egy-két gyerek ide-oda hordozására, akár nagy távolságokra is. Meg még jól is néz ki. .

Renault Mégane E-Tech Electric, 60 kWh, 218 LE

  • Teljesítmény, nyomaték 218 LE, 300 Nm
  • Gyorsulás, 0-100 km/h 7,4 s
  • Végsebesség 160 km/h
  • Hossz/szélesség/magasság 4200/1768/1505 mm
  • Tengelytáv 2685 mm
  • Csomagtér 440-1332 l
  • Akkukapacitás (nettó) 55 kWh
  • Tapasztalati hatótáv 300 km alatt, télen, vegyes üzemben
  • Saját tömeg 1636 kg
  • Listaár (2023. január) 19.199.000 Ft-tól
Player-méter
8
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tetszik ez a kis rönkház? Egy UAZ-ra építették

Csodás szupersportautó az Aston Martin Valhalla

Majdnem kész volt, de elkaszálták a BMW dögös sportautóját

További cikkeink a témában