Az elmúlt 25 évben nemcsak a Škoda márka történetében töltött be fontos szerepet a Fabia, hanem a kisautók kategóriájának is az egyik legjelentősebb szereplője ma is. 1999-ben bemutatott első generációját nagyon eltalálták, praktikus kialakításával hamarosan meggyőzte a vevőket, amivel igazi sikertörténet vette kezdetét. Receptjét követte a következő három generáció, amivel együtt közel ötmillió Fabiát adtak el a mai napig, a típus pedig nemcsak a piacon, de a motorsportban is sikeresnek számít.
A kilencvenes évek végére már kiderült, a Volkswagennek bejött, hogy a Škodát a szárnyai alá vette. Míg a Felicia nem volt több, mint a Favorit alaposan feljavított változata, addig a kilencvenes évek derekán bemutatott első Octavia receptjét nagyon eltalálták, a bevált műszaki alapokra a konszerntestvéreknél tágasabb és praktikusabb autót kínáltak kedvező áron, ami rövidesen meghozta a sikert a szocialista múltját ezzel végképp maga mögött hagyó Škodának.
Míg a Felicia műszaki tartalma lényegében a nyolcvanas évekbeli Favorittól származott, addig az utódjának tervezését tiszta lappal kezdték. Mint az Octavia esetén, úgy a Škoda itt is szabadon használhatta a Volkswagen építőkészletét, sőt, az új kisautó elsőként épült arra a padlólemezre, amit a Polo és az Ibiza is csak két évvel később kapott meg. Szokása a Škodának, hogy régebbi, jól hangzó neveket éleszt fel, a Felicia és az Octavia is így kapta a nevét, de az új kisautó nevéhez még ennél is régebbre nyúltak vissza, Fabia ugyanis Hérakleiosz bizánci császár feleségének neve volt.
Időtlen forma született
Ma már kijelenthetjük, hogy az első Fabia formája időtlenül korszerű és praktikus lett, a mai napig utat mutatva a kisautók kategóriájának. A Škoda akkori dizájnfőnöke, Dirk van Braeckel vezetésével egy húsz fős csapat dolgozott a formatervén, közte olyan nevekkel, mint Luc Donckerwolke, aki utána a Lamborghinivel futott be karriert. Feladatuk egy kicsi és modern, de viszonylag konzervatív autó megalkotása volt, és a három javaslat közül végül Raul Pires ötletét fogadták el, ami rendkívül jó aránnyal megalkotott kisautót eredményezett.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1999. szeptember 14-én, a frankfurti autószalonon leplezték le az első Fabiát,
ami a kiállítás egyik legjelentősebb premierje volt, a Fiat Punto második generációja és a legelső Seat Leon is vele együtt jelent meg. 3,96 méteres hosszával az egyik első nagyra nőtt kisautónak számított a Fabia, ami annyira célszerű volt, hogy háromajtóst nem is készítettek belőle. Kevesebb, mint egy évvel később jelent meg a még hasznosabb kombi, és 2001-ben az akkori trendeknek megfelelően lépcsőshátút is bemutattak, ami azonban sosem tudott sikeres lenni.
WRC és dízel hot hatch
Bevezetésekor az alapmodellhez a Feliciából származó 1,4 literes, 68 lóerős négyhengeres motort használták, aminek az alapjai még a hatvanas évekbeli 1000 MB-től származtak, alumínium hengerfejét azonban a modernebb motorok is megirigyelhették. Már az első Fabia is rendkívül széles motorválasztékkal került piacra, a nálunk leggyakoribb 1,2 és 1,4 literes benzinmotorok mellett volt ezer köbcentis, és még kétliteres Fabia is. A dízelek akkor még nagyon mentek, a 64 lóerős szívódízeltől a 100 lóerős turbódízelig abból is nagy volt a választék.
Még többet hozott ki a Fabia formájából a 2003-ban bemutatott WRC, amivel a rali-világbajnokságon kívánta folytatni motorsport-hagyományait a Škoda. A sikerekre még várni kellett, pedig olyan nevek vezették az autókat, mint Armin Schwarz, Didier Auriol és Colin McRae. Nagy szárnyával, kiszélesített sárvédőjével és kétliteres, 300 lóerős motorjával igazán dögös lett a Fabia WRC, és ez ihlette a szintén 2003-ban bemutatott Fabia RS-t is, ami a kevés turbódízel hot hatch egyike volt,
130 lóerős 1,9 literes TDI-jével a Top Gear tesztpályáján megverte a MINI Coopert is.
Furcsa kitérő
Második generációja 2007-ben a genfi autószalonon jelent meg, és bár továbbra is az elődje alapjára épült, a formája teljesen szakított az első Fabiával, lekerekített dizájnja az első ajtókig megegyezett az előző évben bemutatott Roomsterrel. Öt centivel magasabb lett a második Fabia, és a fekete szélvédőoszlopok vizuálisan elválasztották a tetőt a karosszériától, ezt a receptet használta a MINI Cooper és a Suzuki Swift is. Fél évvel később jött ki a kombi, aminek 2009-től kissé megemelt, szabadidőautós stílusú Scout változata is készült, de a szedánt szerencsére elfelejtették.
Ráncfelvarrásával együtt 2010-ben jelentek meg a turbós benzinmotorok a Fabiában, és ekkor kapott utódot a Fabia RS is,
ami szakított a dízellel, és egy érdekes konstrukciójú, turbóval és kompresszorral is szerelt 1,4 literes, 180 lóerős motort kapott, szériában a hétfokozatú DSG váltóval. A második Fabiából is építettek raliautót, amivel a Super 2000 kategóriát vették célba, és pályafutása alatt háromszor nyerték meg vele az Európa-bajnokság elődjének tekinthető IRC-t, és egyszer a rali-világbajnokságon is elhódították a Super 2000 kategória bajnoki címét.
Vissza az alapokhoz
2014-ben leleplezett harmadik generációjával tért vissza az első széria letisztult, lényegre törő dizájnjához a Fabia. Ez volt az egyik első Škoda, ami már Jozef Kabaň formatervezőhöz kötődik, aki megalkotta a márka mai napig kedvelt stílusát. Mindenekelőtt az arányait is rendbe tették, a harmadik Fabia kilenc centivel szélesebb és hárommal alacsonyabb lett, ami sokkal jobb kiállásúvá tette. Nagyot lépett előre a biztonság terén is a Fabia, ami már városi vészfékezővel, adaptív tempomattal és holttérfigyelővel is elérhető volt.
Elődjeihez hasonlóan a harmadik Fabiából is készült praktikus kombi, csomagterének mérete jelentősen, 480-ról 530 literesre nőtt. 2017-ben a háromhengeres 1.0 TSI vette át az elődjéből származó 1,2 literes négyhengeres helyét, és eddig az évig lehetett dízelmotoros Fabiát kapni, a harmadik széria ráncfelvarrása óta már csak benzinest kínál a Škoda. Raliváltozata, a Fabia R5, majd Fabia Rally2
minden idők egyik legsikeresebb raliautójának számít, sorra nyerték vele a nemzeti és nemzetközi bajnokságokat.
Huszonöt év alatt készült egy pár furcsa Fabia, például az első generációjából mindjárt ott volt a Praktik,
tulajdonképpen egy kombi, amit kétüléses haszonjárművé alakítottak, pótolva a Favoritból és Feliciából kis számban, de létezett pick-upot. A második Fabiából már brutális pályagépet építettek, legalábbis koncepcióként RS 2000 Roadster néven, míg a harmadik Fabia adta az alapját a Funstar prototípusának, ami a hajdani Felicia Fun, egy platós buliautó szellemét idézte meg, és a Škodánál dolgozó gyakornokok készítették.
Jelenlegi, negyedik generációja a sikeres receptet vitte tovább, amikor 2021-ben bemutatkozott. Oliver Stefani vezetésével készült el a márkára jellemző, jól sikerült dizájn, és jelentősen nőttek a méretek is, a hossza 4,1 méteresre, a csomagtartója 330-ról 380 literesre nőtt. Kombi és sportváltozat sajnos már nincs belőle, de minden eddiginél több biztonsági és kényelmi felszerelésével, és akár 150 lóerős 1.5 TSI motorjával bőven túlteljesíti azokat az igényeket, amiket egy kisautóval szemben elvárunk, továbbra is mércének számítva a kategóriában.
Ez is érdekelhet: