Nincs olyan nap, hogy ne sétálnál el mellette az utcán, vagy ne venne körül számtalan a forgalomban, mostanra mégsem veszed már észre a Škoda Octaviát. Pedig az Octavia kombi az az autó, ami mindenki kérdésére tudja a választ – már huszonöt éve.

Merész kijelentés volna, hogy a Škoda Octavia kombi változata az autóipar tökéletes megoldása az összes igényre, de az egészen biztos, hogy nagyon közel van hozzá. A csehek kompakt kategória fölé növekedett modellje kellő helyet ad egy családnak, takarékosságra és vezetési élményre hangolt változata is van, de már a kezdetektől elérhető összkerékhajtással, és mostanra konnektorról tölthető Octavia is kapható.

Huszonöt éves a ma ismert Škoda Octavia kombi, de ez a történet valójában sokkal régebbről indul.

1959 januárjában jelent meg a Škoda Spartak erősen frissített változata, melyet már Octavia névre kereszteltek. A karosszériáján csak néhány részlet változott, de műszaki szinten komolyan átdolgozták az autót, így került bele tekercsrugós első futómű (hátul maradt laprugós) és új műszerfal is, valamint a bemutató után egy évvel elkészült a praktikusabb kombi változat.

Hosszabb tetővonala alatt több fejtér jut a hátsó utasoknak, és persze több csomagot is lehet a még mindig kétajtós Octavia kombiba pakolni a kétfelé nyíló csomagtérajtón keresztül. A lökhárító alatt van egy további nyílás, mely mögött a pótkerék található, hasonlóan a Renault Dauphine megoldásához.

Csomagtere alaphelyzetben is méretes volt, de a 690 literes teret az ülések ledöntésével akár 1050 literig is lehet bővíteni. Ez a variálhatóság hamar népszerű lett, ezért kifejezetten keresetté vált az Octavia kombi. Amíg a kétajtós Tudor, vagyis a szedán 1964-ig maradt gyártásban, addig a kombit egészen 1971-ig gyártottak, párhuzamosan a későbbi farmotoros Škoda 1000 MB-vel.

Hosszú kihagyás után, az 1998. március 3-án megnyitó Genfi Autószalonon tért vissza a kombi Škoda Octavia.

Két évvel az ötajtós premierje után jelent meg, és onnantól kezdve egyre népszerűbb lett a kombi változat, mely már az első években az Octavia eladásainak 15 százalékát jelentette, majd a következő évben már 36,7-et, 2001-re pedig a vásárlók 40,5 százaléka választotta nagyobb rakterű Octaviát. Kedvező árával, tágas utasterével és remek minőségével az Octavia nemcsak a konkurenciát szorongatta meg, hanem a cégcsoporton belül is komoly riválissá vált.

Miután a Volkswagenhez került a cseh márka, teljes egészében megújították a modellpalettát, és a Mladá Boleslavban lévő gyárat is modernizálták. Itt készült az első újkori Octavia is, melyet a Volkswagen-csoport A platformjára terveztek, így szoros rokonságban áll az akkori Volkswagen Golffal, Seat Leonnal és az Audi A3-assal is. A kompakt modellek közül azonban egyértelműen az Octavia feszegette a legjobban a kategória határait a 4,5 méteres hosszával.

Új hegesztőüzemmel bővítették a cseh gyárat, ezért három műszakban naponta több száz karosszéria készült az Octaviákhoz. A karosszéria oldalsó elemét egyetlen fémlemezből készítették a gyár legnagyobb présgépével, mely önmagában 63 tonnát nyom, és tizedmilliméteres pontossággal dolgozik.

Kortalan és elegáns formatervét Dirk van Braeckel tervezőcsapata és Luc Donckerwolke rajzolta.

Egyenes vonalaival valóban időtlen dizájn az első generációs Škoda Octavia formaterve. A díszektől mentes alapváltozat és a csúcsot jelentő Laurin & Klement is első pillantásra felismerhetőek, az Octavia RS pedig apró részletekkel fordítja sportosra az autó megjelenését. Annak ellenére, hogy a kombi változat 19 milliméterrel magasabb és 20 literrel több csomag fér bele, változattól függően csak 15-30 kilogrammal lett nehezebb.

Kizárólag négyhengeres motorok voltak elérhetőek az Octavia első generációjához, de váratlanul széles választékban a 60-tól egészen 180 lóerőig, dízel és benzines változatban. A legtöbb autó elsőkerék-hajtású, de már ebből is jelent meg Haldex rendszerű összkerekes változat, melyet nagyobb hasmagasságáról és az apró 4×4 logókról is fel lehet ismerni.

Nagyobb hűtőnyílások vannak az Octavia RS lökhárítóján, néhol pedig apró vRS logók virítanak rajta, hátul decens légterelő és króm kipufogó üzeni, hogy ebbe a Škodába belekötni már nagyobb bátorság. Motorterében a híres 20 szelepes, 1,8 literes turbómotorral és 180 lóerővel. Az utastérben sportülések és háromküllős kormány van, de a csomagtér továbbra is bőséges, alapból 548 literes, az ülések döntése után pedig több mint 1,5 köbméter a raktér.

2004-ben tartották a második modern Octavia premierjét a Genfi Autószalonon, és még ebben az évben megérkezett a kombi is.

Elődmodellje Octavia Tour néven maradt gyártásban, és csak 2010 novemberében álltak le vele, hogy teljesen az új modellé legyen a terep. Nem változtattak a bevált recepten, az Octavia továbbra is a kortárs Volkswagen kompaktok alapjait használta, és ár-érték arányával hódított. Frissítés előtti változatának szögletes vonalai és kicsit a régi, sárvédős autókat idéző motorházteteje nagyszerű karaktert adott a Škoda Octaviának. Az előző generáció vonalait jó érzékkel reformálták meg és tették kívánatossá vele az autót. Csomagtartója 580 literesre nőtt, az első ülések mögött pedig akár 1620 liternyi raktérrel lehet segíteni a barátok költöztetését vagy az új bútorok beszerzését.

Már egyértelműen látható volt a szabadidő-autók növekvő népszerűsége, ezért a 24 milliméterrel emelt hasmagasságú összkerekes Octavia mellett megjelent az alaphoz képest 40 milliméterrel megemelt Octavia Scout is, aminek karosszériáján hangsúlyos műanyag szélesítések adnak terepjárós hangulatot.

Benzines mellett dízel változat is elérhető lett az RS-ből, 170 lóerővel és 350 Nm nyomatékkal. Kereken 200 lóerős teljesítménnyel azonban még mindig a benzines Octavia RS 2.0 TSI a leggyorsabb, mely kevesebb mint 7,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, és 240 km/óra a végsebessége.

Frissítés utáni változata már a márka új arculatához igazodott, és a kerekebb fényszórók már nem harmonizáltak annyira, ez azonban egy cseppet sem látszott meg az eladásokon. Egyértelműen nagyobb teret nyert az Octavia, csak a kombiból közel 900 ezer darabot gyártottak.

2012 decemberében tartották az MQB platformos Octavia premierjét a Škoda Múzeumban.

Továbbra is az Audi A3-assal, a Volkswagen Golffal és a Seat Leonnal osztozik közös műszaki alapokon az Octavia, de a korábbiaktól eltérően a harmadik generáció már a cégcsoport legfrissebb építőkészletéből készült. Formatervezője az a Jozef Kabaň, aki a Volkswagen Lupo és a Bugatti Veyron dizájnjáért is felelt.

Minden irányban nagyot nőtt az elődjéhez képest, ennek ellenére változattól függően akár több mint 100 kilogrammal is könnyebb lehet. Ezzel együtt az ötajtós változat csomagtartója 590 literesre nőtt, a kombié pedig 610 literes lett. Hatalmas fejlődés történt az előző modellekhez képest a vezetéstámogató rendszerek és a központi szórakoztatóelektronika terén, melyből az Octavia is profitált.

Frissített változata könnyen felismerhető a megosztó kinézetű osztott fényszóróiról, melyről mindenkinek volt véleménye, de a vevőket láthatóan cseppet sem érdekelte. Egyes pletykák szerint Kabaň elsőre túlzottan konzervatívan bánt a dizájnnal, és kellett valami merészség, mások szerint pedig egyértelműen az egyre fontosabb kínai piac hatása.

Elmaradhatatlan az Octavia RS, melynek benzines változata kezdetben 220 lóerős, majd 230 és végül 245 lovas lett. A 2.0 TSI legerősebb változatával már 6,7 másodperc alatt gyorsul 100-ra az Octavia RS Combi és megfutja a 250 km/órás sebességet is.

2019 novemberében temérdek újdonsággal, köztük konnektorról tölthető hibrid modellekkel érkezett meg a negyedik Škoda Octavia.

Elődeihez hasonlóan ebből is több változat elérhető a polgáritól a terepes Scouton át egészen a sportos RS-ig, de az MQB platform lehetővé tette azt is, hogy mild hibriddel, illetve plug-in hibriddel bővüljön a kínálat. A konnektorról tölthető változatok több teljesítményszinttel is elérhetőek, de mindben az 1,4 literes TSI motor adja az alapot, melyet az elektromos hajtás egészít ki.

Formatervével Jozef Kabaň visszatért az Octavia eredeti stílusjegyeihez, de a távozó formatervezőtől végül Oliver Stefani vette át a projektet. Igazodva a trendekhez, az Octavia utasterének központi eleme a műszerfalból kiemelkedő érintőkijelző, melyről az összes funkció kezelhető. A kombi csomagtere már alapból 640 literes, és a hátsó ülések döntésével akár 1700 literig bővíthető.

Dízel változata 200 lóerős, de az Octavia RS benzines és RS iV verziója már 245 lóerős.

Konnektorról tölthető változatának 1,4-es turbómotorja 150 lóerős, az elektromos hajtás pedig 115 lóerőt tesz hozzá. A rendszerteljesítmény a sima benzinesével megegyező 245 lóerő, a nyomaték pedig 400 Nm. 13 kWh-s akkumulátorával akár 60 kilométert képes megtenni villanyról, amikor viszont szükség van az Octavia RS iV tűzerejére, akkor nagyjából 7 másodperc alatt gyorsul 100-ra.

Nagy utat tett meg az Octavia Combi huszonöt év alatt (meg előtte is), melynek során kifeszítette a kompakt kategória határait, és akár házon belül is komoly riválisokat utasított maga mögé. Nem véletlen, hogy még az amerikai szaksajtó is érdeklődve figyeli a Škodát. Ez javarészt az Octavia érdeme.

Ez is érdekelhet:

Ezt a makulátlan Škoda Favoritot még így is lenézed, pedig nem kéne

1993-ban készült ez a Škoda Favorit, de még most is csak 34 kilométer van benne. Igen, 34. Nem 34 ezer. Hanem 34.

A Skoda egyik legőrültebb autója volt a Felicia Fun

A kabrióvá alakítható pick-up igazi ritkaság.

Az új Skoda Octavia RS-nek csak egy baja van: hogy ez már nem RS

Az RS jelzés az új Skoda Octaviánál ma már valami egészen mást jelent, mint az előző generációkban. Leginkább semmit.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában
Ahol a csúcsminőségű bútor életszemléletté nemesül
Hirdetés