Feltűnt már, hogy mostanában teljesen elszabadultak az ingatlanok bérleti díjai? Hogy teljesen külföldi pénztárcára szabva árazzák be budapesti lakásaikat a tulajok? Két nagyon komoly oka is van az árak extrém emelkedésének – és a helyzet kiinduló forrása a NAV.

Triplázó bérleti árak és az Airbnb

Nem tudjuk, észrevetted-e, hogy becses fővárosunkat az utóbbi években nagyon megszerették a külföldiek, ezen a tág csoporton belül is leginkább a nyugatabbról hordákban jövő fiatalok, akik szeretnének a vigalmi negyedben minden padot maguk fölé inni. Általában 3-5 napos időszakokra jönnek csapatostul és jobban szeretnének kivenni erre a rövid nyaralásra egy közös pecót, mint egy hostelbe költözni másokkal. Felmennek az Airbnb rövid távú kiadásra specializálódott weboldalára és foglalnak egy tuti szállást. És itt jönnek a képbe a pesti lakástulajok, akik boldogan kiadják zsíros eurókért az ingatlanjaikat a particsordáknak.

De felmerül a kérdés: megéri napokra kiadni, amíg akár hónapokig is panghat üresen a lakás? Nem lenne megnyugtatóbb hosszútávra kiadni, egy kicsit olcsóbban, megbízható bérlőknek, akik minden hónapban fizetnek? Megéri a cécót, hogy a tulajnak hetente ki kell takarítania a lakást, kimosni az ágyneműket, törölközőket és tisztán visszatenni, átnézni mindent, hogy a turistái vajon összetörtek-e valamit és hagyni, hogy a gyakori váltogatással leamortizálódjon a bérleménye? Tényleg ennyire megéri rövid távon kiadni?

A válasz egész egyszerűen: igen.

Méghozzá több okból. Egyrészt a pár napos nyaralásokra sokkal többet lehet személyenként vagy lakásonként elkérni, mintha havi bérleti díjat számítanának fel. Másrészt főszezonban ez a magasabb ár is még feljebb szökik – nyáron, munkaszüneti időszakokban és ünnepekkor nagyon jó szorzókat lehet rádobni a díjakra. Harmadrészt Budapest növekvő népszerűségével a holtszezonok ideje is jócskán lecsökkent. Végül pedig sokkal, de sokkal kevesebbet kell adózni utána.

Ugyanis röviden összefoglalva a NAV adózási rendszere jelenleg úgy áll, hogy sokkal inkább támogatja a nyaralóként működő lakásokat, mint a hosszútávra kiadó bérleményeket. Míg a hosszú távú kiadásnál évi egymillió forintot meghaladó bérleti díjnál harminc százalékot kell leadózni (16% SZJA és 14% EHO), addig a nyaraló státuszban lévő, rövid távon kiadó lakások után mindössze 32,000 forint + 20% EHO-t kell kiadó alvószobánként adózni évente, hatmillió forintos kiadási bevétel alatt. Ez utóbbi a tételes átalányadózás.

Vegyünk egy 100,000 forint / hóért kiadó, kétszobás lakást.

A lakás bérleti díja egy évben 1,200,000 forint. Ebből az adózás után a tulajdonos (ha szépen becsületesen bevallja ezt az egész dolgot persze), kap 840,000 forintot – az adó összege ebben az esetben 360,000 forint. Míg ha rövid távon adja ki, akkor az éves szobánkénti átalányadó-összeg 76,800 forint (2×32,000 + 2×6,400).

Szóval majdnem háromszáz ezer forintot spórolhat meg adózás formájában az, aki rövid távon adja ki a lakását; és most egy elég kis összeggel beszéltünk, csak gondolj bele, hogy mennyit lehet egy kétszobás lakásért, mondjuk öt ággyal elkérni öt angol turistától, ezt csináld meg egy évben csak tízszer és már mások lesznek az arányok.

Persze a dolog nem ennyire egyszerű, ugyanis a rövid távú, turisztikai jellegű kiadásnál a tulajdonos köteles adószámmal rendelkeznie, tevékenységéről pedig számlát vagy bizonylatot kell adnia (többféle forma közül lehet választani). Míg a hosszú távú kiadásnál a tulajnak elég, ha csak van egy adóazonosítója és szépen befizeti negyedévenként az adóelőleget. Plusz míg hosszútávra elég egy szimpla bérleti szerződést kötni a bérlővel, addig a szálláshely-szolgáltatáshoz szükséges a tevékenységet bejelenteni az adott kerületi önkormányzatban és minden egyes bérlővel köteles vendégkönyvet fenntartani – nem, nem olyat, hogy jók-e a magyar csajok az Instantban, hanem olyat, amiben minden adatát felveszed a személyi számától kezdve odáig, hogy büntetett előéletű-e – ami a kiadások könyveléséhez szükséges.

Szóval összességében a dolog úgy áll, hogy hosszútávon kiadni egy lakást nagyon egyszerű és szinte bármilyen magánszemély megteheti, csak harminc százalék adó lekaszálódik a pénzből évente – míg rövid távon mondhatni nevetségesen kevés az átalányadó ahhoz képest, hogy mennyit lehet összegereblyézni évről évre egyre népszerűbb fővárosunkban, ezért érthető, hogy a tulajok a több pénzzel kecsegtető, kevesebb adót jelentő lakáskiadást választják, még a kényelmetlenségek ellenére is. Úgyhogy amíg a NAV hatályos rendelkezései nem változnak a rövid- és a hosszú távú ingatlankiadást illetően, addig nem fog változni az a szomorú helyzet, hogy nem magyar fizetésekhez szabják a pesti lakások bérleti díjait.

Player Autószalon

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon