Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az Otthontérkép elkészítette a legfrissebb, 2014-es lakásárakra vonatkozó térképeket és statisztikákat egész Magyarországra. Ha eladnád a lakásodat vagy épp keresnél egyet, ez a cikk a jóbarátod lesz.

Bár a 2012-es árszintig még nem kapaszkodtak vissza a lakáspiacon az árak, az országos átlagban mélypontnak számító 2013 után, 2014 már valóban az emelkedés éve volt – de nem mindenkinek. A következő elemzésből pontosan kiderül, hogy egyes kerületekben vagy megyékben mennyi most egy lakóingatlan átlagos négyzetméterára, nőtt vagy csökkent az elmúlt évben sőt, az Otthontérképen nézelődve mindenki megtalálhatja akár a saját kistérségére, vagy városrészére vonatkozó legpontosabb lakásár adatokat.

„Nálatok mennyi most a lakás négyzetmétere?”

Az átlagos értékesítési négyzetméterárak tekintetében 2014-ben trendfordulóhoz értünk, az árak növekedésnek indultak. Országos szinten az értékesített ingatlanok átlagára 1,7%-kal nőtt 2013-hoz viszonyítva. A képet azonban árnyalja, hogy a növekedés meglehetősen differenciált volt, néhány megyére, valamint Budapestre koncentrálódott. Egyes népszerű területeken 10%-ot meghaladó növekedés is mérhető volt, de ahol az ingatlanpiac pangott, ott volt példa további 15%-os csökkenésre is.

Több megyében a 2014-ben mért árak megközelítették, vagy már meg is haladták a 2012-ben mérteket. Ezzel együtt is az átlagárak közötti különbség tovább nőtt a legdrágább Győr-Moson-Sopron és Pest valamint a legolcsóbb Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Békés és Nógrád megye között. Az utóbbi négyes esetén az átlagos értékesítési négyzetméterár nem érte el a 80 ezer Ft-ot, miközben Győrben, vagy Pest megyében átlagosan 170 ezer forint körüli négyzetméteráron értékesítettek egy ingatlant, ami több, mint kétszeres különbség.

Az ország legdrágább területe, nem nagy meglepetésre, továbbra is Budapest. A fővárosban több mint 50 ezer forinttal került többe egy négyzetméternyi ingatlan, mint a megyei listát vezető Győr-Moson-Sopron megyében. Győr-Moson-Sopron megye azonban nem csak az első helyezésével emelkedik ki, ugyanis a 2013-as 7,21%-os átlagos négyzetméterár növekedés után, 2014-ben további 10,7%-kal tudtak emelkedni az ottani árak, ami kiemelkedő a hazai lakáspiacon. A győri mellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, illetve Csongrád megyékben növekedtek az átlagárak 2013-hoz képest, ami a területek felértékelődését mutatja. A hivatalos NAV adatokból becsült átlagárak alapján a többi megyével szemben Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, valamint Zala megyében az árak csökkenése még 2014-ben sem tudott megállni, így ezeken a területeken továbbra sem beszélhetünk trendfordulóról. A legnagyobb árcsökkenést pedig Jász-Nagykun-Szolnok szenvedte el.” - mondja Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.

Városok rangsora

A megyei adatoknak megfelelően Sopron és Győr lépett előre a listán, hiszen mindkét nagyvárosban dinamikusan nőttek az értékesítési átlagárak az elmúlt 2 évben. Az első öt legdrágább város között Debrecenben és Kecskeméten csökkentek az árak, de a trend már 2014-ben megfordult, miközben Érden még számottevő csökkenés volt mérhető.

A legolcsóbb öt nagyváros csoportjában Szolnok új szereplőnek számít, mivel a 2014-re mért jelentős mértékű további áresés következtében a képzeletbeli 7. helyről a 3. helyre ugrott. Salgótarján és Miskolc esetén az áresés lassult, de a trend még nem tudott megfordulni 2014-ben, Dunaújváros és Nagykanizsa esetén az árcsökkenés kitartott 2014-ben is.

Kistérségek összehasonlításában még mindig a Pest megyei kistérségek vezetik a rangsort, a közkedvelt Dunakeszi és Budaörsi kistérség a 190 ezer forint feletti értékesítési áraival még megközelíthetetlen, az árak azonban az elmúlt 2 évben csökkentek. A Győri és a Sopron-Fertődi kistérségek dinamikus árnövekedése táplálhatta elsősorban a kiemelkedő megyei árakat, hiszen mindkét kistérség több, mint 10 helyet javított az elmúlt 2 évben. A Balaton népszerűsége is kitart, az elmúlt két évben a Hévízi, valamint a Balatonfüredi kistérség előrébb lépett a rangsorban. Bár a Hévízi kistérség értékesítési átlagárai 2014-ben még csökkentek, ezzel is az előkelő 3. helyet foglalja el a listában, míg a Balatonfüredi kistérség úgy tudott előrébb lépni, hogy 2013-ban nőttek, majd 2014-ben stagnáltak az árak.

A legolcsóbb 10 kistérség listájában érdemi változás nem történt az elmúlt 2 évben, új szereplő az Ibrány-Nagyhalászi kistérség lett 2014-ben, egyébkent csak némi átrendeződés tapasztalható a legolcsóbbnak számító kistérségek között. A Sarkadi kistérség esetén bíztató, hogy 2014-ben már növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak, talán 2015-ben le is kerülhet erről a listáról.

A legdrágább és legolcsóbb kistérségek közötti jelentős különbséget jól szemlélteti, hogy a drágább kistérségekben hatszor kevesebb négyzetméternyi ingatlant tudtunk vásárolni ugyanazon az áron, mint a legolcsóbban.

Ki a legdrágább Budapesten?

„Az országos adatokhoz képest Budapesten minden kerületben egyöntetűen növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak 2014-ben, összességében 0,8%-kal, és egyes kerületekben már a 2012. évi értékeket is meghaladták. A legnagyobb értéknövekedést a XVI. kerület érte el 4,6%-kal, a legalacsonyabbat pedig a X. kerület 0,5%-kal.” - összegzi a Fővárosban regisztrált értékeket Ditróy.

A kerületek átlagár szerinti sorrendjében egy-két átrendeződésen kívül nagyobb változás nem történt az elmúlt 2 évben. A legdrágább V. kerületben egy négyzetméter lakás közel 2,4-szer került többe 2014-ben, mint a legolcsóbb XXI. kerületben. Ez az értékbeli különbség tovább növekedett 2012-es 2,1 és a 2013-ad 2,3-szeres különbséghez képest.

A vizsgált területeket tovább bontva - egy-egy kivételtől eltekintve - a városrészek szintjén is kimutatható az átlagárak növekedése. A legdrágább városrész 2014-ben a II. kerületi Pálvölgy lett a maga 437 ezer Ft-os négyzetméterárával, a második legdrágább a speciálisnak tekinthető XIII. kerületi Marina part volt, köszönhetően annak, hogy a városrészben kizárólag új építésű vagy újszerű ingatlanok találhatóak.

A 10 legdrágább budapesti városrészből a II. kerület hét helyet foglal el, melynek az az oka, hogy ezekben a lakosság- és lakásszámban is kisebb városrészekben kevesebb adásvétel zajlik és ezek a tranzakciók jellemzően értékes, prémium ingatlanokkal kapcsolatosak, amelyek az átlagárat kimondottan felfelé húzzák. Ha azonban csak azokat a városrészeket vizsgáljuk, ahol az elmúlt évben legalább 100 adásvételi tranzakció történt (ami feltételezi, hogy hosszabb távon is inkább pörgő, nagyszámú adásvételt bonyolító városrészekről van szó), akkor a legdrágább 10-es listára az V. kerületi Lipótváros és Belváros, az I. kerületi Krisztinaváros és Viziváros, valamint a VI. kerületi Belső-Terézváros is felkerül.” - világít rá egy kis módszertani érdekességre az elemző.

Budapesten a X. kerületi Keresztúridűlő lett a legolcsóbb városrész 2014-ben, de a legolcsóbb budapesti területek listáját továbbra is szinte csak a X. (Kőbánya), a XXI. (Csepel), és a XXIII. (Soroksár) kerületek városrészei váltogatják.

De mindez csak a jéghegy csúcsa. Saját megyénk, kistérségünk, kerületünk, vagy városrészünk pontos adataira bármikor rákereshetünk ingyenesen az Otthontérképen.

Az értékesítési árakat a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) adatbázisából, a 2004 óta megvalósult összes lakáspiaci tranzakció figyelembevételével számították. Statisztikáik több mint félmillió budapesti és vidéki lakóingatlan adásvételének hivatalos adatait tartalmazza. A korábbi évek árait az FHB kerületi árindexeinek segítségével jelenértékesítették és ez alapján tették összehasonlíthatóvá. A térképen és a listákban megjelenített értékek minden esetben a környékre jellemző fajlagos árakat mutatják, vagyis egy négyzetméterre vonatkoznak és forintban értendőek.

(Forrás: Otthontérkép)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.