Ez több, mint amennyit importálnak az EU-ba.

Csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével egyenlő – áll a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentésében.

Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő szervezet igazgatója szerint botrányos, hogy válság idején az EU-ban több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak, és az uniós intézményeknek éppen most lenne lehetőségük, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzenek ki arra, hogy 2030-ig felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás, ami hozzájárulnának az éghajlatváltozás kezeléséhez, és javítanák az élelmiszerbiztonságot.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak az orosz–ukrán háború befejezése után is. Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint a probléma az, hogy

az agrár-élelmiszeripar mindig is előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot.

„Nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani.”

A The Guardian azt írja,

az EU várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében,

ami azt irányozná elő, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszerhulladék mennyisége. Becslések szerint

az EU élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak.

Az élelmiszerpazarlás számlájára írható Európa teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százaléka.

(Forrás: The Guardian, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

Arcátlanul egyszerű trükkök az élelmiszer-pazarlás ellen, amivel csak a hűtőig kell elmenni

Nemcsak a tudatos vásárlással, de a tudatos tárolással is sokat tehetünk érte.

Akár a 9 hónapja lejárt élelmiszer is fogyasztható a Nébih szerint

Attól, mert papíron lejárt egy adott élelmiszer minőségmegőrzési ideje, még nem biztos, hogy nem fogyasztható. Ezzel kapcsolatban adott ki egy hiánypótló „lejárati útmutatót” a Nébih.

Évente 2 500 000 000 000 kg étel kerül a szemétbe, kétszer annyi, mint korábban hitték

Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba.

És ezt olvastad már?
Mozgó konyha és Buddha látványtér az év legmenőbb enteriőrjei közt