Mintegy 56 millió évvel ezelőtt a paleocén–eocén hőmaximum során néhány ezer év alatt annyi szén került a légkörbe, hogy a globális átlaghőmérséklet 6 Celsius-fokkal ugrott meg, és ez a hirtelen változás egész ökoszisztémákat döntött romba. A Nature Communications friss kutatása szerint a korabeli növényzet annyira felborult, hogy többé nem tudta érdemben megkötni a szén-dioxidot, ami széles körű pusztulást indított be, és évezredekre lelassította a klíma helyreállását.

A felismerés azért kulcsfontosságú, mert rámutat: ha a növényvilág nem bírja tartani a tempót, maga is tovább gerjeszti a felmelegedést, márpedig ma a Föld tízszer gyorsabban melegszik, mint abban a bizonyos 56 évvel ezelőtti ősi időszakban.

A kutatók speciális modellt fejlesztettek, ami a növények evolúcióját, terjedését és a szén körforgását együtt vizsgálja, majd az eredményeket fosszilis pollenmintákkal vetették össze. Három nagy régió adatai azt mutatták, hogy a Sziklás-hegység környékén a kisebb, ellenálló növények kiszorították a lombhullató fákat – miközben jóval kevesebb szenet tudtak megkötni –, míg az Északi-sarkvidéken pont a dúsabb, magasabb növényzet terjedt el, ami hatékonyabban vonta ki a szén-dioxidot a levegőből. Ez a kettősség jól jelzi, mennyire eltérően reagálnak az egyes régiók, mégis közös bennük, hogy ha a felmelegedés átlépi a négyfokos küszöböt, a mérsékelt égöv növényvilága is alkalmazkodási korlátba ütközik.

Tehát a Föld természetes szénmegkötő rendszere könnyen kizökkenhet az egyensúlyból.

(Forrás: The Conversation, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: