A Kárpát-medence lehet a bolygó egyik legsérülékenyebb régiója.
Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette azt, amit a tudományos közösség nagy része már a 2020-as évek elején előre jelzett: a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatt tartása ma már nem reális. Sőt, az elmúlt néhány év hazai és nemzetközi kutatásai szerint a 2°C-os határ tartós átlépése is várhatóan évtizedekkel korábban bekövetkezik, mint korábban gondoltuk.
A jelenlegi globális klímapolitikai trendek alapján az évszázad végére akár a 3°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés sem kizárható. Ez
Európában körülbelül kétszeres, Magyarországon pedig mintegy 2,5-szeres melegedést jelentene – vagyis a Kárpát-medence az egyik legsérülékenyebb régióvá válik a bolygón.
De mit jelent ez egy olyan, már most is aszályokkal és hőhullámokkal küzdő ország számára, mint Magyarország? Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója vázolja.
A hőmérséklet növekedése és az egyre gyakoribb extrém időjárási események Magyarország számára nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kihívásokat is jelentenek. A Kárpát-medence zárt földrajzi helyzete miatt a hőhullámok, az aszályok és a villámárvizek hatásai fokozottabban érezhetők lesznek, mint Európa számos más térségében. A jelenlegi forgatókönyvek szerint a hőhullámok intenzitása meghatszorozódhat 2050 után, a csapadékmentes napok száma – különösen az Alföldön – 27–32 nappal is nőhet, és az évszázad második felében az ország területének akár 90%-át is aszály sújthatja. A nyár, mint évszak, öt, egyes években akár hat hónapra is kitolódhat.
Akár ötször több tűz lehet Magyarországon a szárazság miatt a század végére
Ha nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot.
A tavaszi fagyok a globális légköri folyamatok átrendeződése miatt az évszázad végéig egyre nagyobb problémát jelentenek majd a hazai mezőgazdaságban. A telek rövidülése és enyhülése miatt a haszonnövények rügyfakadása és virágzása egyre korábbra tolódik – akár február végére is –, így a korai fagyok súlyos károkat okozhatnak.
A mezőgazdasági termelés már most is jelentős veszteségeket szenved a szélsőséges időjárás, különösen az aszályok miatt. Bár az élelmiszer-ellátás biztonsága rövid távon nem forog veszélyben, a szektor fenntarthatóságához rendkívül ambiciózus adaptációs lépésekre lesz szükség.
Jövőkép: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok Magyarországon
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
A növekvő globális hőmérséklet következtében a cirkulációs folyamatok is átalakulnak. Hazánk csapadékellátottsága így jóval hektikusabbá válik: a nyarak egyre szárazabbak lesznek a mediterrán behatás erősödése miatt, míg a telek csapadékosabbá válhatnak az óceáni klíma hatására. Egyes klímaszcenáriók szerint télen már az évszázad közepére 35–38%-kal több csapadék hullhat, mint az 1981–2010 közötti időszakban. Évente mintegy 9 km³ csapadék hullik le a Kárpát-medencében, ennek 85–90%-a azonban jelenleg elfolyik, és nem kerül visszatartásra vagy hasznosításra. A jövőben, a várhatóan egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt, ezt az arányt 60% alá kell csökkenteni, vagyis a lehulló csapadék jelentős részét helyben kell visszatartani a vízhiány és az aszályok mérséklése érdekében.
Az alpesi gleccserek gyors tömegvesztése (most kb. 45%) és a Kárpátok hóellátottságának csökkenése miatt a Duna és a Tisza vízhozama várhatóan visszaesik. Ez súlyosan érintheti az ivóvízellátást, az öntözést és az ipari vízfelhasználást.
Bár az elmúlt években elindult egy átfogó vízvisszatartási és vízpolitikai program Magyarországon, a Homokhátság elsivatagosodása már nem állítható meg teljesen – de a folyamat mérsékelhető és lassítható.
A mezőgazdaság szerkezete alapjaiban fog átalakulni: az Alföld egyre nagyobb része válik alkalmatlanná a kukorica, burgonya és napraforgó termesztésére, ugyanakkor új, gyors tenyészidejű és szárazságtűrő fajták, valamint a precíziós gazdálkodási technológiák segíthetik az alkalmazkodást.
Eltűnhet a magyar krumpli: a felmelegedés nem jó neki, a kártevőinek viszont igen
Már most is túl meleg van a burgonyának az ország jelentős részén.
A klímaváltozás az energetikai rendszert is átalakítja, de ez nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelent. A hőhullámok miatt nő a nyári áramigény, ugyanakkor a napenergia-termelés is ebben az időszakban a legerősebb, így a hazai naperőművi kapacitások bővítése segítheti az ellátásbiztonságot. A vízhozam csökkenése és a szélsőséges időjárás befolyásolhatja a hagyományos erőművek hatékonyságát, de a decentralizált, megújuló alapú rendszerek és az energiatárolási technológiák fejlődése növelheti a rendszer rugalmasságát.
A telek enyhülése miatt a téli energiafogyasztás mérséklődhet, ugyanakkor a tavaszi és őszi hidegfrontok, illetve a hőmérsékletingadozások miatt a fűtési szezon időben kitolódhat.
Hétfőn kezdődik a klímacsúcs
A november 10-én kezdődő 30. ENSZ COP klímacsúcs egyik legfontosabb témája az alkalmazkodás és a sérülékenység csökkentése lesz. Bár a COP-ok hagyományosan elsősorban a fejlődő országokra fókuszálnak, Magyarország – mint fejlett, de erősen sérülékeny régió – szintén kiemelt érintett. A következő években az adaptációs klímapolitikák előtérbe helyezése kulcsfontosságú lesz Európában és hazánkban is.
Az Európai Unió a COP30-ra ambiciózus, 2040-re 90%-os kibocsátáscsökkentési céllal készül, ugyanakkor a tagállamok többsége várhatóan az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A tudományos közösség szerint a mitigáció eredményei ebben az évszázadban már korlátozottan lesznek érzékelhetők, ezért a hangsúly egyre inkább az ellenálló képesség növelésére és az adaptációs stratégiák megerősítésére helyeződik át.
(Forrás: Dr. Kovács Erik vezető kutató, MCC Klímapolitikai Intézet. Illusztráció: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Hágai bíróság: Akár kártérítésre is kötelezhetők az államok, ha nem tesznek meg mindent a klímacélokért
A hágai döntés felforgathatja a brazíliai klímacsúcsot.
Ha így halad a klímaváltozás, a század végére az ország 40 százaléka sztyepp lesz, a bükkösök pedig kihalnak
A szárazabb nyarak negatív következményei.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.
